A baromfiiparban, a vágóhídra szállítás előtt, a csirkéket gyakran a lábuknál fogva fogják be és rakják ketrecekbe. Kutatások megállapították, hogy a csirkét fejjel lefelé lógatni vagy tartani nem biztonságos, mivel ez indokolatlanul megterheli a tüdőt, a szívet, a keringési rendszert és más szerveket. Ez az állat pusztulásához vezethet fulladás vagy a takarmány tartalmának belélegzése miatt. Gyengéden. Soha nem szabad: az érzékeny testrészeket megnyomni, az állatot a nyakánál, fejénél, szárnyánál, farkánál fogva húzni vagy felemelni. Szabályos csirketartási mód, ha az ember az egyik kezével fölülről tartja az állatot, „a másik kezét az állat alá csúsztatja és fogja a lábait és a melle alatt a tenyerével tartja”. vagyis az alkarjára fekteti. Tekerjük be a madarat valamibe úgy, hogy csak a nyaka és a feje látsszon ki. Így kevesebbet vergődik, nekünk is könnyebb. Régebben Miklós rálépett a szárnyára, tudatosan felvállalva valamiféle ősi brutalitást. Maradjunk is inkább a tyúknál. Helyezzük egy asztalra a betekert tyúkot úgy, hogy a széléről lelógó nyaka alá tálkát tarthassunk, mert ebben megfoghatjuk a vérét. Tépdessük ki a tollat ott, ahol el fogjuk vágni a torkát. Érdemes a kés éle és hüvelykujjunk közé szorítani a pihéket, így könnyebben kijönnek. Ha alaposan letisztítottuk a bőrt, elég egyetlen metszés, máris túl vagyunk a dolgon.
Egekbe szökő hús és tojás árak. Mint sötét árnyak vetülnek ránk a boltok polcairól. De hát mit tehetünk ellene? A megoldás igazából roppant egyszerű, ez pedig a baromfi tartás! Ki ne szeretné a húsleves és rántott csirke íncsiklandozó illatát vagy a reggelre sütött tükörtojások eltéveszthetetlen ízét? A baromfi tartáshoz természetesen tér kell. Egy saját, kialakított hely, egy baromfiudvar, ahol eléldegélnek állataink addig amíg el nem jön az utolsó napjuk. Ház körüli tartásra ajánlom, az úgynevezett kettős hasznosítású fajtákat. A „mostohább” tartást az őshonos fajták viselik el a legjobban pl. az erdélyi kopasznyakú vagy a magyar tyúkok. Utóbbi többféle változatban is elérhető, mint például fehér, kendermagos, sárga vagy akár fogolyszínben. A kopasznyakú igen mutatós külsővel rendelkezik, kuriózum lehet egy baromfiudvarban, de érdemes megjegyezni, hogy nekik kisebb a tojáshozama. A tartásra két féle megoldás is létezik. Saját magunknak elkészítjük az baromfi ólat, ahol majd járhatnak, kelhetnek és jól érzik majd magukat. A másik megoldás, hogy előre veszünk egy ketrecet, amiben tartani szeretnénk őket. Itt választhatunk például tojáskigurulós rendszerrel ellátott tojatófészket, patkány elleni védelemmel ellátott ketrecet vagy éppen hízlaló ketrecet.
Manapság már igen nagy választékban lehet baromfi etető és itatóhoz. Fontos, hogy bár nagyon szépen néz ki, amikor a baromfiudvarunk tarkabarka, de nem szabad különböző fajú, hasznosítási irányú és életkorú baromfiakat együtt tartani. Mivel állatokról van szó, az erősebb egyedek fognak dominálni és bizony, nem fogják a gyengébbeket az ivóvízhez vagy a takarmányhoz engedni. Baromfi etetőket már igen kedvező áron lehet vásárolni, ráadásul igencsak változatos fajtáikhoz is juthatunk hozzá. Tudni kell, hogy a tyúk félhomályos, biztonságos és zárt helyen szeret tojást rakni. Itt is két úton indulhatunk el. Vagy építünk tyúkjainknak egy kellemes tojó fészket vagy vásárolunk egyet. A helyzet ugyanaz, mint a ketrecnél, az előbbi idő, energia és költségigényes, míg utóbbival az előbbi kettőt megtudjuk spórolni, sőt manapság már az árak sem túl vészesek.
Az Egyesült Királyságban a 10 évvel ezelőtt bevezetett jogszabályok ellenére továbbra is a kézi nyakkitekerés a legelterjedtebb módszer a baromfi gazdaságokban történő leölésére. Az akkori jelentések szerint a nyaki dislokáció volt a legelterjedtebb módszer a 2013. A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és a madarak jólétével kapcsolatos aggodalmak alapján ezek a jogszabályi változások a madarak súlya alapján korlátozásokat vezettek be mind a kézi (<3 kg), mind a mechanikus (<5 kg) nyaki kificamítás esetében, és bevezették a kézi nyaki kificamítás alkalmazásainak felső határát. Ez személyenként és naponta legfeljebb 70 madár lehet. Az Egyesült Királyság baromfiágazatában dolgozó 215 érintettől kaptak válaszokat. A szerzők szerint ez veszélyezteti a madarak jólétét a leölés során, és hozzájárul az ágazaton belüli következetlenségekhez. Azt javasolják, hogy a jogszabályi változások bevezetése előtt gyakorlati alternatívákat kell kínálni az érdekelteknek.
Állattenyésztés és a nemi kifejezés részletei
A baromfi elnevezése kor és ivar szerint Naposcsibe: kelés után megszáradt, még nem etetett, szállításra alkalmas csibe, liba, kacsa, pulyka vagy pipe, gyöngytyúk. Csirke: nevelésre kihelyezett állat 8-10 hetes koráig. Növendékek: 8-10 hetes kort meghaladó állat, a nőivarút jércének, a hímivarút kakasnak nevezzük. Brojlер: fiatal, vágásra érett állat. A különböző baromfifélék hímivarú egyedeinek elnevezése: kakas, gúnár, gácsér, pulykakakas vagy bakpulyka, gyöngytyúkkakas. A nőivarú állatok neve: tyúk vagy tojó, lúd-, kacsa-, pulyka-, gyöngytyúk- és galambtojó. A hasznosítási irány szerint elnevezhetünk tojó típusú, hús típusú és vegyes hasznosítású állatokat.
A madarak női nemi szervei, mint az emlősöké párosan fejlődnek, de a madárfajok többségében a jobb oldali petefészek a petevezetővel együtt a keltetés 7. napjától hanyatló átalakuláson megy keresztül, így csupán a bal petefészek és petevezető fejlődik ki. A petefészek kéregállománya tartalmazza a tüszőket, amelyek érettségi állapotuknak megfelelően eltérő elhelyezkedésűek. Az elsődleges tüszők a fejlődés 15. napján már kifejlődnek, a felület közelében helyezkednek el, amelynek száma kifejlett madárban 1100-1600 db. A tüsző érését madarakban is az FSH (Follikulus Stimuláló hormon) és a sárgatest serkentő LH (Luteinizáló hormon) szabályozza. A bal petevezető tágulékony, kacsokat alkotó, izmos falú cső, amelyen át a tüszőrepedéskor levált petesejt (tojássárgája) áthalad, miközben a petevezető mirigyei által termelt burkok veszik körül. A petevezetőnek hat szakasza van: a tölcsér alakú infundibulum, a fehérjetermelő magnum, a szűkebb isthmus, a tág, zsákalakú tojástartó az uterus, a záróizmot tartalmazó nyak a cervix és a rövid és tágulékony hüvely, a vagina. A kakas nemi szervei A házimadarak hímnemi szervei heréből, mellékheréből és ondóvezetőből állnak. Járulékos nemi mirigyek és pénisz nem, illetve az utóbbi csak csökevényesen fejlődött ki. A here páros szerv, amiből a bal oldali nagyobb, de párzás időszakában mindkettő megnagyobbodik. A here állományában találjuk a Sertoli-féle dajkasejteket, amelyben fejlődő ondósejtek találhatók. A spermiumok a kanyarulatos csatornácskák lumenébe jutnak, majd a mellékhere csatornájába, amely a viszonylag rövid és alig látható mellékherét képezi. Az ondó az ondósejtekből és a mellékhere szekrétumaiból áll. A kakas naponta kb. 50 alkalommal „búbol”. A tojó petevezetőjébe jutott spermiumok tyúkban 10-21 napig termékenyítőképesek maradnak. Kifejlett kakasban párzás alkalmával a cloaca kifordul és az ondóvezető ritmikus összehúzódásával kilövelli az ondót, amely a szemölcs mentén a tyúk cloákájába kerül, ekkor a párzószemölcs láthatóvá válik. A petefészek a nőnemű egyedek ivarsejtképző és egyben belső elválasztású, hormontermelő mirigye. A here a hímivarban ivarsejtképző és egyben belső elválasztású, hormontermelő mirigy, amely a herezacskóban fejti ki szaporító sejtképző tevékenységét. A madarak párzószerve nem annyira kifejezett, mint az emlősöké. A tojóknál a kloáka jelenti a párzószervet, a hímeknél pedig a pénisz megvan, de eléggé csökevényes formában. Kifejlett kakasban párzás alkalmával a kloáka kifordul és az ondóvezető ritmikus összehúzódásával kilövelli az ondót, amely a szemölcs mentén a tyúk kloákájába kerül, ekkor a párzószemölcs láthatóvá válik. A tyúkok húgy és ivarszerve, valamint a bélcsöve egy rövid és tágasabb üregbe, a kloákába nyílik. A madarak petevezetője egyben a tojásképződés helye is. A petevezetőnek hat szakasza van: a tölcsér alakú infundibulum, a fehérjetermelő magnum, a szűkebb isthmus, a tág, zsákalakú tojástartó méh az uterus, a záróizmot tartalmazó nyak a cervix és a rövid és tágulékony hüvely, a vagina.
Vágás gyakorlati elvei és személyes tapasztalatok
Itt leírom a saját elveinket. Egy állat vágása nem a vágás pillanatában kezdődik. Megelőzi az előkészületek és akár az előtte lévő napok. Minden állatfajnak más az anatómiája és a viselkedése, mindkettőt ismerni kell. Nem szégyen tanulni és inasnak szerződni valaki mellé. A vágást csak tapasztalt és profi személy végezze, mindenféle bódító szer hatása nélkül. Minden állat 3 csak féleképpen tud reagálni a veszélyre: menekül, támad vagy feladja. Az első kettőből csak káosz lesz, ezért meg kell tanulni azt a kezelési módot, aminél az állat minél kevesebb stresszel kerül kiszolgáltatott vagy bódult helyzetbe a támadás vagy menekülés kizárásával. Az emberi sérülés elkerülése prioritást élvez mindennel szemben.
Csirkevágásra alkalmazva: Az állatok elől a szilárd takarmányt el kell venni kb. 16 órával előtte. Higiénikusabb a vágás és pucolás. Mi délben vesszük el a kaját és kb. következő nap hajnalban vágunk. Természetesen szabadtartásnál elkerülhetetlen, hogy füvet és növényeket egyenek, de ez nem akkora gond. A csirkéket jobb este, fejlámpával (akár vörös színűvel, ha túlságosan riadnak) begyűjteni, mert kevesebb stresszel jár. Az éjszakát szállítóládákban, jól szellőző helyen, esőtől védve töltik a vágás helyszínéhez közel (kézben lehessen őket odavinni).
Vágás: Lehetőleg árnyékban történjen. A csirkéket fejjel lefelé lógatjuk a lábuknál fogva és vágótölcsérbe kerülnek (kiszolgáltatott helyzet). (Nincs átvágva a légcső vagy lefejezve az állat.)
Előkészületek: Minden kés borotvaéles, külön kések a pucoláshoz és a vágáshoz, a kettő nem keveredik. Mindenkinek külön tartalékkés. A kés élezése akkor jó, ha véletlen megvágod magad vele, észre sem veszed. Kés: műanyag, csúszásmentes markolat, ujjakasztóval. Vágóhíd fertőtlenítve
Húsiskola Kolossal: egész csirke bontása | Mindmegette.hu
A forrázához a víz felmelegítve (ha nem tudod időzíteni, akkor valakinek korábban kell kelnie és beindítania). Hűtés: A vágás után a legfontosabb, hogy a hús maghőmérséklete 4 Celsius fok vagy az alá, a belsőségeké 3 Celsius fok vagy alá menjen minél gyorsabban. Mi kis csapat vagyunk, így tudjuk tartani a 15 percet nagyjából. Ti emlékeztek még erre? De miért is? Más idők voltak? Változtak a dolgok? Ettől miért lenne baj az, ha az ember esetleg ilyen helyzetben is helyt tud állni.
Konkrét részletek a nyaki kificamítás szabályairól és a vágás technikájáról az egyes országok és gyakorlatok alapján változhatnak. A beszélgetés hangnemében megfogalmazott történetek hangsúlyozzák, hogy a vágás kompetens, felelős, biztonságos és humánus módon történjen, a stressz minimalizálása és a higiénia kiemelt fontosságú.
Végül idézet-szerű emlékezés a személyes élményekre: „Konklúzió nincs, ha csak nem annyi, hogy mindenki vágjon csirkét! Legalább egyszer az életben. És mutasd meg a gyereknek is, utána pedig főzzetek együtt! Láb összefog, szárny hátrafog, fej hátrahajt. Kés, lavór, fazék, vájling. A vérnek.”