Galambbegysaláta (madársaláta) a szinte tökéletes vitamin és ásványi anyag forrás télre. A madársaláta vagy galambbegysaláta (Valeriaonella locusta) csak 10 cm magas nő, viszont egész télen elláthat minket ízletes leveleivel, amelyek tele vannak C-vitaminnal, karotinnal és ásványi anyagokkal. Őszi vetéshez kiváló fajta például a ‘Dunkelgrüner Vollherziger’ az ‘Elan’ és a ‘Vit’. Hajlamosak azonban a felmagzásra. Ha a nyári melegben vetjük el őket, akkor virágozni kezdenek, és már nem lesz jó az ízük.
Főbb jellemzők és termesztési alapok
Tudományos név:Valerianella locusta. Család:Macskagyökérfélék. Elhelyezés:Napon, Félárnyékban. Tápanyagszükséglet:Alacsony. Vetés:Július végétől szeptember közepéig, üveg alatt októberig. Felmagzásra nem hajlamos fajtákat egész évben. Betakarítás:Szeptembertől áprilisig, felmagzásra nem hajlamos fajtákat egész évben.
A madársaláta szereti a napfényt és a félárnyékot is, és bármely normális kerti talaj megfelel neki. Őszi betakarítás céljából július végétől lehet vetni, téli vagy tavaszi szedéshez szeptember közepéig, melegházban októberig. A felmagzásra nem hajlamos fajtákat egész évben lehet vetni. Széles kézmozdulatokkal vethetjük szórva, vagy egymástól 10-20 cm távolságra lévő sorokba. Tartsuk mindig nedvesen a növényt, és ne alkalmazzunk nitrogéntartalmú trágyát, nehogy túl magas legyen a saláta nitráttartalma.
Magyarországon ma már inkább csak a népmesékből ismerjük a galambbegy salátát (mezei saláta, gyökönkécske, téli cikória), Svájcban azonban igen nagyra értékelt, elsősorban téli saláta. A termesztők csokrokba kötik sötétzöld levélrózsáit, úgy árusítják az ínyencek számára. Régebben csak a mezőkön gyűjtötték e salátanövény unokatestvérét, de a középkor végétől kezdve termesztették is. A növényt madársaláta (Valerianella locusta) néven is ismerik. Magyarországon is honos, bokrok között, fasorok alatt, parlagokon terem. Talajban nem válogat, a gyengébb talajokon is jól fejlődik.
A magját szeptember végén-október elején vessünk el 1-2 cm mélyen. A kikelt állományt a fagyok ellen falombbal, lekaszált fűvel kell takarni. A termelés csúcspontrja már néhány éve decemberre esik. A piac törvénye szerint az ár ilyenkor a mélypontra zuhanhatna, de erről szó sincs, hiszen ilyenkor növekszik meg iránta a kereslet is. Októbertől kezdve egyenletesen emelkedik az ár az árutömeg gyarapodásának ellenére, és januárban lesz a legmagasabb. Más saláták, mint a pitypang, a cikória és a jégsaláta nem bizonyultak jelentős vetélytársnak a piacon. Hiszen mely saláta versenyezhetne a galambbegy leveleivel, melyeket összekevertek reszelt gyömbérgyökérrel és vékony narancsszeletekkel?
Ha kanálszerű alakjáról nem ismernénk fel - épp elfér benne egy apró korty salátaöntet -, akkor harapjunk bele egy levélkébe és máris megérezzük mogyoróra vagy dióra emlékeztető ízét, amelyet a benne található illóolajok kölcsönöznek a növénynek. Energiatartalma alacsony, vastartalma magas, sok vitamint és ásványi sót raktároz. Hűvös, párás helyen jól eltartható, ha néha megpermetezik egy kis vízzel. A hűtő zöldségfiókjában 3-4 napig is eláll.
Felhasználás és étrendi értékek
A salátát 3-4-szer vízbe merítve mossuk át, hogy az apró homokszemcséktől is megszabaduljunk, azután szárítsuk meg. A nagy leveleket vágjuk 2-3 csíkra. A sajtot daraboljuk egy kis edénybe. Az almákat hámozzuk meg, vágjuk ki a magházat, daraboljuk egy citromos vizet tartalmazó edénybe (így az alma húsa nem barnul meg). A dióbelet kézzel morzsoljuk apró darabokra, a legszebbeket egészben őrizzük meg díszítés céljára. A borecetet és a olívaolajat keverjük össze, majd fűszerezzük salátánkat sóval és borssal. Közvetlenül a felszolgálás előtt tegyük a hozzávalókat tálba, alaposan forgassuk át, hogy a saláta beigya a levet.
Létezik egy kis növény, ami nálunk sosem jött igazán divatba, de sok országban igazi ínyencségnek számít. Én, személy szerint azért is szeretem, mert a téli hónapokban is csupa-csupa zöldet kínál, és nem mellesleg egészséges is. A madársaláta fogyasztásával antioxidánsokhoz, A-, és C-vitaminhoz juthatunk, B9-vitamin és bétakarotin tartalma pedig a téli lehangoltságot, fáradságot enyhítheti.
Kalóriaszegény zöldség, rosttartalma miatt pedig jótékony hatással van a belekre, az emésztésre, tehát élettani szempontból kifejezetten előnyös, ráadásul külsőre nem a megszokott salátaforma, aranyos, játékos kis levelei miatt valószínűleg a gyerekekenek is könnyebb eladni finomságként, mint például a fejessalátát. Alacsony vízigényű, a talajra nem kényes egynyári növény, mely tartós a kertben marad, ha pár tövet meghagyunk felvirágozni, hogy magjait szétszórhassa. Vetése márciusban és az ősz elején is lehetséges. Mindkét esetben arasznyi sortávolságban vagy foltszerűen kell kiszórni a magokat, mindössze 2-3 centiméteres mélységben. Körülbelül két hét múlva megindul a csírázás, ilyenkor érdemes egy alapos gyomtalanítást megejteni, mert a gyenge hajtások áldozatul eshetnek a betolakodóknak.
A madársalátának nincsenek különösebb igényei a talajjal szemben, bármilyen kiskertben lehet próbálkozni vele, és betegségei, kártevői is alig akadnak, növényvédelemre nem lesz szükség. Hol van jó helye? A madársaláta nem csak a tányéron, hanem a kertben is elüt a megszokott salátaféléktől, nem növeszt fejet, csak húsos leveleket, alacsony marad, így kreatív konyhakertészek ügyes vetési fortélyokkal a kert díszévé is tehetik, ha például két ágyás közé, határolónövényként telepítik, vagy a kerítés mellé, terasz köré ültetik.
A galambbegy saláta vagy más néven madársaláta (Valerianella locusta) Európa mérsékelt égövi területeiről, illetve Kis-Ázsia és a Kaukázus vidékieről származó, egynyári növény. Több európai országban, például Hollandiában és Franciaországban népszerű, mivel egy rendkívül ízletes, kellemes aromájú zöldségről van szó. Hazánkban főként salátakeverékekben vagy önállóan csomagolva kapható az üzletekben, de a termesztése is egyre inkább teret hódít nálunk is. Termeszthető a kertben, de balkonládában is szépen megél, emellett a téli időszakban is szedhetünk belőle. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy magas a C és A-vitamin tartalma, gazdag antioxidánsokban, illetve béta-karotin és B9-vitamin tartalma is jelentős.
Kalóriatartalma viszont meglehetősen alacsony, ezért a fogyni vágyók, és az egészséges életmód hívei számára kiváló alapanyag. A galambbegy saláta igényei, termesztéseMivel nem vízigényes, és szinte bármilyen talajtípusban megél, nagyon könnyen termeszthető zöldség. Emellett meglehetősen ellenálló a kártevőkkel és betegségekkel szemben is. Kertben is nevelhető, de az ősszel kiürült balkonládákban is nagyon szépen fejlődik. Nagyon jó az önvető képessége, ha hagyjuk felvirágozni, akkor az elszórt magok segítségével könnyen meg tud telepedni a kertünkben. A vetését ősz elejére vagy márciusra időzítsük, szórhatjuk a magjait foltszerűen, de arasznyi sortávolságra sorokban is. A magok vetési mélysége 2-3 cm, ősszel célszerű vékonyan betakarni földdel vagy komposzttal, bár nem mondható fagyérzékeny növénynek. A csírázás ideje kb. 14 nap, ebben az időszakban különösen figyeljünk arra, hogy ne telepedjenek meg a gyomok. A galambbegy salátára jellemző, hogy nem fejesedik, csak húsos leveleket növeszt. A leveleket frissen célszerű fogyasztani, mert pár nap után már nem lesz olyan finom ízük.
Botanikus a konyhában - 414. - madársaláta, saláta galambbegy (Valerianella locusta)
tags: #galambbegy #salata #termesztese