Csak elvétve találkozhatunk olyan felnőttel, aki még sosem készített virslit. Sőt, megkockáztatjuk, hogy a tinik között is kevesen lehetnek ilyenek. Nem véletlen, hiszen a virsli olyan egyszerűen, ráadásul meglepően sokoldalúan variálható étel, ami a kezdő szakácsoknak is sikerélményt adhat, ráadásul sok családban igazi jolly jokernek számít. Főződ vagy melegíted? Nem mindegy, hiszen az előbbitől könnyen kirepedhet, ráadásul felesleges is a főzés, hiszen elegendő lenne a hőkezelés, ha melegen szeretnénk tálalni, de a hidegkonyhai készítményekbe bőven elég felkarikázni. Manapság számos virslikészítmény sorakozik a boltok polcain, érdemes azonban a címkék mögé nézni, és a minél magasabb hústartalmú készítményeket választani. A virsli a házi felvágottkészítés magasiskolája. Nem mintha bonyolultabb lenne, de kell hozzá néhány speciális eszköz és a bél, ami a dolog kulcsa. Ilyen vékony bele csak a birkának van, viszont ezt nem árulják fogyasztói mennyiségben ott, ahol normálisan belet vehetünk. Nagykereskedésekben kapható, de olyan mennyiségben, amibe egy focipályányi virslit tölthetnénk. Ha ezt az akadályt leküzdöttük, akkor ehhez feltétlenül szükség van hurkatöltőre, hiszen virslit csak nem csinálhatunk formába préselve. Ráadásul a virsli töltésééhez való, vékony cső nem tartozéka a legtöbb töltőnek, nagyobb csőre pedig ne tudjuk a vékony belet felhúzni. Kompromisszumként tölthetünk Bockwurstot, ami egy Németországban, elsősorban Szászországban elterjedt virsliféle, a krinolin és a virsli közötti vastagsággal. Két fő vonulata van, melyek hívei késhegyre menő vitát folytatnak arról, melyik is az igazi, az eredeti. A frankfurti típusú virsli disznóhúsból készül, a bécsi viszont marhahúst is tartalmaz. A hozzávalókat 10 kg bécsi típusú virslihez adom meg, ha frankfurtit akarunk egyszerűen vegyünk disznóhúst a marha helyett is. kb. A húsokat és a szalonnát tegyük egy órára a fagyasztóba, akkor könnyebben darálódik, nem kenődik a gépbe. Fölváltva adagolva daráljuk le a szalonnát és a húst, aprólukú tárcsán, vagy többször. Adjuk hozzá a fűszereket, a só kivételével. Kevés víz hozzáadásával dolgozzuk sima péppé egy erős botmixerrel. Folyamatosan adjuk hozzá a jéghideg vizet, ahogy felveszi. Az iparban víz helyett jeget használnak, hogy megakadályozzák a húspép felmelegedését. Amikor már teljesen sima a massza, adjuk hozzá a sót és azval is dolgozzuk össze. Amint ezzel kész vagyunk, töltsük bélbe és egyforma hosszúságú párokra kössük el. A kész virslit tegyük vízbe és 70 fokon hőkezeljük 20 - 25 percen át. Akasszuk fel, hogy megszikkadjon és ha van rá lehetőségünk tegyük pár órára füstre. Szinte itthon is minden büfében és sarki talponállónál hozzájuthatunk egy forrón gőzölgő hot doghoz. Melegen, párban, papírtálcán, mustárral és ketchuppal, vagy ritkábban tormával felszolgált virsli évtizedeken keresztül elengedhetetlen kelléke volt a vásároknak, majálisoknak, a május 1-i felvonulásnak, a pályaudvarok, a strand, vidámpark és állatkert hangulatának, szinte minden hentesüzletben kapható volt. Mára utcai fogyasztása kissé visszaszorult, de otthon még mindig szívesen spájzolunk be a párosan vagy előre csomagolt formában is megvásárolható virsliből, ami jó sok ketchuppal, mustárral és majonézzel a gyerekek kedvenc és gyorsan elkészíthető vacsorája is. Olvastad már?Meddig él a gyorséttermi hamburger? Bár ma már nagyjából köztudott, hogy a párizsihoz hasonlóan a virslibe is húsipari hulladék kerül (és tulajdonképpen semmi egészséges és tápláló nincs benne), azt azonban kevesen tudják, hogy milyen segédanyagokkal és eljárásokkal készül ez a vörösáruféle. Azt pedig már kevesebben tudják, hogy milyen segédanyagokkal és eljárásokkal készül ez a finomság. Az alábbi sokkoló videóból az is kiderül, hogy a disznó-, marha- és csirkehús egyvelegén kívül rengeteg adalékanyag kerül a virslidbe, amik téged megtévesztve ízletesebbé és szemmel láthatóan frissebbé teszik. Az étkezési keményítő és a rengeteg káros hatásáról ismert kukoricaszirup szinte minden esetben belekerül, de az előírt fehérjetartalmat szójafehérje, vérplazma hozzáadásával is növelhetik, fűszerek helyett fűszerkivonatokat vagy fűszeraromát használnak, az alacsony hústartalom miatt a színezéshez a már említett nitrites vért vagy egyéb színezékeket, a húsíz fokozására glutamátot, ribonukleotid-származékokat és egyéb ízfokozókat használnak, bél helyett műanyagba töltik, ami a füstölést nem teszi lehetővé, ezért azt esetenként a péphez adott füstaromával imitálják. A következő videót ajánljuk mindenkinek, aki a virsli nagy rajongója, de leginkább csak erősen idegzetűeknek: És ezt tudtad a virsliről? Szakértők szerint sütni és grillezni kifejezetten tilos őket, ugyanis 250 fok felett a hozzáadott nitritekből már rákkeltő anyagok is felszabadulhatnak. Milyen hús kerül a virslibe? Kell-e főzni? Ehető-e a műbél? Miért eszünk szilveszterkor virslit? A viharfelhők akkor jelentek meg a virisli felett, amikor terjedni kezdtek a rémtörténetek arról, hogy a nagyobb húsipari konszernek a “húspép mindent elbír” alapon szinte kizárólag értéktelen húsrészek bedarálásával igyekeznek mesterségesen alacsonyan tartani az árakat. A virsli szerethető “majálisos, hotdogos” renoméján elég jelentős csorba esett, nem csoda, hogy a törvényalkotók közbe léptek. Pár éve először negyven, majd 2017-ben ötvenegy százalékra emelték a “minimális hústartalmat”, ez alatt ma már tilos a virsli elnevezést használni. Tutira persze most sem mehetünk, de ha valóban virsli elnevezéssel bíró terméket veszünk, akkor legalább abban biztosak lehetünk, hogy a termék fele valóban hús. A videó elkészítéséhez a Kométa biztosította a helyszínt, az egyik 80% hústartalmú virslijük gyártását mutatták meg pontról pontra. A legértékesebb részek (például a karaj és a tarja) ahogy régen, úgy most sem kerülnek a virslibe, ezeket a konyhaipar hasznosítja. A gyártók nagy részénél a virslibe kerülő nyesedéktől, vagy apróhústól általában félünk, de ezeknek inkább a nevük cseng rosszul, attól hogy valami nem “színhús”, még nem feltétlen csak csontről lefejtett ín és hártya lehet. A húson felül tartalmaz még a virsli sok féle fűszert (főként só, bors, fokhagyma) és például a jeget is. Ez elsőre furának tűnhet, de a jégre azért van szükség mert a kutterben, azaz aprító-keverő gépben a kevesebb felmelegedés érdekében hűtés nélkül a kések túl sok energiával dolgoznának. Műbél vs. Amikor elkészült a massza, bélbe töltik. A bél eredetileg juhbél volt, de ez ma már visszaszorulóban van, egyrészt mert nagyon drága, másrészt mert egyre kevesebben tartják gusztának. A juhbél elsősorban a “roppanósság” miatt tartja magát, de ez a hatás bizonyos műbelekkel is elérhető már. A műbelek egyébként, nem feltétlen “műanyagből” készülnek, van természetes műbél is, ilyen például a marhabőrből előállított kollagénből készülő műbél. Egyre jellemzőbb, hogy a virslik bél nélkül kerülnek forgalomba, ebben az esetben már a gyártás során - még csomagolás előtt - megszabadítják a virslit a borítástól. Erre a kérdésre a válasz nagyon rövid és egyértelmű: nem. Pontos magyarázat sehol nem lelhető fel erre a kérdésre, alighanem azért alakult ki ez a szokás, mert a virsli többnyire disznóhúsból készül, azaz nem kaparja el a szerencsét, mint a baromfi és nem úszik el vele, mint a hal. Vagyis ha virslit eszünk, malacunk lesz. Aki nem tud betelni a virslivel, annak ajánlom a hogyan készül? Ha szereted a Hogyan készül? A virsli, akárcsak a párizsi, eredetileg pépesre vert húsból és vízből készült. Napjainkban azonban - főleg az olcsóbb típusok - kibővültek csontpéppel, szójával, ipari szalonnával, ízfokozókkal, színezékekkel, tartósítószerekkel és stabilizátorokkal. Hajdanán még fával füstölték a virslit, mára már a füstös ízt is aromával érik el gyakorlatilag minden árkategóriánál. Miután pedig minden összetevő szépen össze lett keverve, a kapott masszát műbélbe vagy juhbélbe töltik. Míg az előbbit el kell távolítani fogyasztás előtt, addig a valódi juhbélbe töltött virsli rögtön fogyasztható. A virsli előtt kötelesek a gyártók feltüntetni, hogy milyen állat húsát tartalmazzák (pl. pulykavirsli, sertésvirsli...) és természetesen a termék hátulján az összetétel is ott kell hogy legyen. Azt, hogy ki mennyit szán a felsőbb kategóriás virslire, természetesen mindenki maga dönti el. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy pl. a Tesco virsli 1kg-ja kerül 400-500 forintba (az sincs pontosan feltüntetve, hogy milyen baromfiból is készült) addig egy Sága Falni jó! Sokan szeretik a virslit, legfőképp a gyerekek, de persze nemcsak reggeli vagy vacora lehet belőle, hanem főfogások alapanyaga is. Sokan a paprikás krumpliba és a lecsóba is tesznek, ám leggyakrabban mégis főtt virsliként fogyasztjuk. A főzése mi sem egyszerűbb, mégis könnyen elrontható, főleg akkor, ha szétreped vagy akár szétdurran. A főtt virsli szuper reggeli és vacsora is lehet, ami ketchuppal, mustárral vagy épp majonézzel, friss kenyérrel és zöldségekkel együtt tényleg finom. Sokan nem főzik, hanem sütik a virslit, serpenyőben, sütőben vagy épp a mikróban, mert könnyebb és gyorsabb, mint megfőzni. Sokan viszont csakis a főtt virslit eszik, ám lehet, hogy eddig rosszul készítették. Ha ugyanis nem figyelünk oda, a virsli könnyen szétrobbanhat, megrepedhet a felülete és az hiába ugyanolyan ízű, már nem gusztusos látvány. Ezt a hibát ne kövesd el, ha főtt virslt készítesz. A tökéletes főtt virsli titka: a virslit sokan úgy készítik, hogy beleteszik egy fazékba, felöntik vízzel, hagyják felforrni és a lobogó vízben főzik pár percig, amíg el nem készül. Mások rögtön a gyöngyöző, vagy már forró vízbe ejtik a virsliket és így készítik el az ételt. A szakértők szerint azonban ez a legnagyobb hiba, amit virslifőzés közben elkövethetünk, mármint az, hogy lobogó vízben forraljuk a virsliket. A virsli hőkezelt húskészítmény, ezért nem igényelne főzést, de az esetleges utószennyeződés miatt nem érdemes kockáztatni, azaz főzés-sütés nélkül elfogyasztani. A virslit azonban nem szabad túlfőzni, lobogó vízben hagyni forrni, ugyanis ennek hatására fog megrepedni és kidurranni. A szakértők szerint a főtt virsli készítése során a legjobb módszer, ha egy lábasban vizet forralunk, majd amikor már gyöngyözik és gőzölög, akkor tegyük bele a virsliket és rögtön kapcsoljuk is le a hőt. Fedjük le a lábast és hagyjuk a forró vízfürdőben pihenni a virsliket 5-7 percig. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a virslik egyenletesen és gyengéden felmelegedjenek, miközben nem repednek meg és nem is durrannak ki. Egészségügyi gondokat okozhatnak a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek. Bármennyire finom, a virsli is olyan, mint a parizer, a májkrém vagy a halrudacska, azaz ultrafeldolgozott élelmiszer. A kutatás során a tudósok megállapították, hogy összefüggés van az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása és bizonyos betegségek, mint például a sztrók kialakulása között. Az egész világon, így Magyarországon is nagyon nagy népszerűségnek örvend a virsli, legfőképpen azért, mert könnyen elkészíthető, finom ételt készíthetünk a segítségével. Ketchup-pal, mustárral, majonézzel, tormával, ki hogy szereti, az viszont tény, hogy az emberek 90 százaléka fogyasztja, szinte minden héten. Ma már köztudott tény, hogy a párizsihoz hasonlóan a virslibe is húsipari hulladék kerül, amiben semmi sem egészséges, ráadásul nem is tápláló. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy milyen segédanyagokkal és eljárásokkal készül ez a finomság. Ez azonban még nem minden, az alább található videóból kiderül az is, hogy a disznó-, a marha-, és a csirkehús egyvelegén kívül rengeteg adalékanyag kerül a virslibe, amik téged is megtévesztve ízletesebbé és szemmel láthatóan frissebbé teszik. Az alacsony hústartalom miatt pedig érkezik a nitrites vér, vagy más színezék, az íz fokozása gyanánt nem maradhat ki glutamát, vagy a ribonukleotid-származék, bél helyett pedig műanyagba töltik, ami még a füstölést sem teszi lehetővé, szóval azt esetenként a péphez adott füstaromával imitálják.
Rajongók kedvence: Hot dogok | Hogyan készül | Science Channel
Rövid áttekintés a minőség és a higiénia szempontjából
A virsli előtt kötelesek a gyártók feltüntetni, hogy milyen állat húsát tartalmazzák és a termék hátulján az összetétel is ott kell hogy legyen. Azt, hogy ki mennyit szán a felsőbb kategóriás virslire, természetesen mindenki maga dönti el. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy pl. a Tesco virsli 1kg-ja kerül 400-500 forintba addig egy Sága Sága Falni jó! Sokan szeretik a virslit, legfőképp a gyerekek, de persze nemcsak reggeli vagy vacsora lehet belőle, hanem főfogások alapanyaga is. A főzése mi sem egyszerűbb, mégis könnyen elrontható, főleg akkor, ha szétreped vagy akár szétdurran. A legtöbb információ a hús összetételéről és a mesterséges adalékanyagokról érdekfeszítő lehet, ezért érdemes itthon és külföldön egyaránt odafigyelni a címkére.
Végül a virsli kapcsán elmondható, hogy többféle állati eredetű hús felhasználásával készülhet, de a juhbélhez kötődő roppanósság és a műbél alternatívái különböző technikákkal érhetők el. Mivel a hústartalom és a felhasznált technika befolyásolja a végtermék textúráját és ízét, a gyártók igyekeznek megfelelni a vásárlói elvárásoknak és a jogszabályi előírásoknak.
Gyakori készítési módok és tippek
- A virslit nem szabad lobogó vízben főzni, mert megrepedhet.
- A legjobb módszer: gyöngyöző vízben, a virsliket bele tenni és rögtön lehúzni a tűzről, majd letakarva 5-7 percet hagyni pihenni.
- A sütés és grillezés tilos lehet egyes állítások szerint, mert túlzott hő hatására nitritek felszabadulhatnak.