Margit IV. Béla király lányaként a vesztes Muhi csata után született. A vereség miatt a királyi pár Istennek ajánlotta leányát, így a veszprémi domonkos rendi apácákhoz került. Nem törte meg fogadalmát, a kapott házassági ajánlatokat visszautasította. A keresztény szeretet példaképe volt. Nappal dolgozott, éjszakáit végigimádkozta. A Margitszigeti kolostorban halt meg, holtteste rózsaillatot árasztott. Már öt évvel a halála után boldoggá avatták.
Az „I. András király” emlékérmék a sorozat 2. tagjaként részei az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából című gyűjtői sorozatnak. A sorozat célja, hogy történelmi hűség megőrzése mellett közelítse egymáshoz a történet-tudomány és a közönség történelmi tudatát. Az emlékérmék előoldalán az uralkodó által veretett, ún. A pénzverés az uralkodói szuverenitás kifejeződése. A pergamenszerű felületen bal oldalon I. található, felül köriratban az uralkodó neve olvasható: I. ANDREAS DEI GRACIA VNGARIORUM REX.
Az 34 mm átmérőjű érme mindhárom változata sima szélekkel rendelkezik és 0,999 ezrelékes (arany) illetve 0,999-hez közeli ezüstöt tartalmaz. A 15 000 forintos címletű ezüst változat súlya 31,104 gramm, az arany változat pedig 31,104 grammos ugyanakkora súlyban jelenik meg. A hátoldalon visszaköszön a tihanyi apátság alapítólevelét megidéző pergamenszerű felület, a középpontban az uralkodói idézőpecsét körirata, amely a „ANDREAS DEI GRACIA VNGARIORUM REX” feliratot hordozza. A verési év 2024, a kibocsátó pedig a Magyar Pénzverő Zrt. A sorozat második tagjaként az „I. András király” emlékérméket hazánk törvényes fizetőeszközének minősége ellenére forgalmi célokra nem szánják, elsődleges szerepük az ismeretterjesztés.
Az emlékérmék részletei a következők: az előlap mindegyik verzióján az uralkodó neve, az elő- és hátoldali motívumok összefüggése, a kori történelmi hátteret idéző szimbólumok jelennek meg. Az első részben az arany változat a 500 000 forintos névértékével, a második részben az ezüst 15 000 forintos névértékű változata, mindkettő a sorozat részeként készült. Az előoldali motívum bal oldalán a tihanyi apátság alapítólevelét idéző pergamenszerű felület fut végig, amely az uralkodó nevéhez kapcsolódó köriratot öleli át. A hátoldalon a körirat mellett a VERÉS ÉS KINCS) jellegzetességeket hordozó motívumok jelennek meg, így az érme kétoldalas vázlatában az országépítés történelmi motívumai elevenednek meg. A termékek 2024. július 23-24-i kibocsátási dátummal kerültek kiadásra, és az arany változat a 100 000 forintos címletig, a színesfém változat pedig 3000 forintos címlettel érhető el, mindkettő kizárólag gyűjtői célokat szolgál.
A sorozat kerete és a történelmi kontextus
A sorozat a történeti hűség megőrzése mellett 10 uralkodóra fókuszál, és az előzetes tervek szerint két évente új taggal bővül. A 11-12. századi ezüst dénárok környezetének árnyalatai bemutatják a kor pénzverési gyakorlatát, különös figyelmet fordítva a verőtövek technikájára és a későbbi jellegzetes szimbólumokra. A címsorok között a „Árpád-házi Szent Kinga” kiadásával folytatódó sorozat első három tagja követi az előzményeket, amely a Szent Erzsébet és más Árpád-házi szentek érméit is felvonultatja. A történelmi hátteret jelentős részben a veretek typológiája, a verőtövek technikája és a változó tartalmi elemek adják.
A dénárok korszakának egyik fontos jellegzetessége, hogy az anonimitás és a néma dénárok időszaka hosszan elhúzódott: a korábbi figurális ábrázolások megjelenése fokozatosan, II. András uralkodása alatt történt meg. A verőtövek növekvő homálya és a köriratok hiánya egyfajta pénzverdési újításokat eredményezett, amelyek végül a késői századokban visszhangra találtak. Azonosításuk során többféle uralkodó nevét és uralkodói időszakot is kapcsolhatnak a szakértők ehhez a típushoz, amely a Könyves Kálmántól II. Andrásig terjedő korszakban gyakori volt. A modern numizmatikai leírások szerint az anonimmá váló dénárok korát jellemzi a merőben eltérő dizájn és a köriratok hiánya.
Az I. István pénzkibocsátásáról szóló fejezet a középkori pénzverés arany- és ezüsttartalmának minőségét és a külföldi forgalomra gyakorolt hatását is bemutatja. A kor kihívásai közé tartozik a periódikus pénzújítási rendszer bevezetése Salamon uralkodása alatt, amely a készlet leértékelődése és az érme olyan jellegzetes megjelenése felé mutatott, ahol a korábbi jelképes ábrázolások eltávolodtak a hétköznapi veretek széleitől. Ennek következtében az európai és skandináv piacokra is eljutottak a veretek, és a hamisítványok is megjelentek a forgalomban.
Az Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András és más uralkodók érméi a magyar történelmi örökség részét képezik. A Szent Erzsébet-emlékérme hátoldalán a csúcsíves kapu és a rózsacsoda motívumai is megjelennek, utalva a híres csodákra és a tisztelet elterjedtségére Európában. A sorozat további tagjainak bemutatásával a történet részletei kerülnek megismertetésre a nagyközönséggel.
Az érmék technikai jellemzői
Az emlékérmék három változata egyaránt 34 mm átmérőjű, sima szélekkel és körirattal. A szélfelirat: ANDREAS DEI GRACIA VNGARIORUM REX. Az arany változat 100 000 forintos névértékű, 986-ezrelék finomságú aranyból készül, testsúlya 6,982 gramm (2 dukát). A 3000 forintos színesfém változat réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetből készült, súlya 4,2 gramm. Az előoldalon az Árpád-házi Szent Kinga arcképe és a hozzá kapcsolódó motívumok jelennek meg, a hátoldalon pedig a sóbánya motívumai és a történelmi kontextus idézői találhatók.
Az elsődleges cél az ismeretterjesztés, a gyűjtői érték növelése és az, hogy a történelmi háttér megismerése könnyebben elérhető legyen. Az érmehordozókhoz a kibocsátók minden esetben részletes háttérinformációt nyújtanak a verés történetéről és a névérték jelzi a sorozat koncepcionális jelentőségét, nem pedig a mindennapi használatot. A program egyidejűleg megőriz minden történeti és numizmatikai részletet, a korszak ikonográfiáját és a történelmi eseményeket érintve.
| Érme típus | Névérték | Anyag | Súly | Átmérő | Kibocsátás dátuma |
|---|---|---|---|---|---|
| Arany 100000 Ft | 100000 Ft | Arany | 6,982 g | 34 mm | 2024.07.23 |
| Színesfém 3000 Ft | 3000 Ft | Réz/Nikkel/Cink | 4,2 g | 34 mm | 2024.07.23 |
| Ezüst 15000 Ft | 15000 Ft | Ezüst | 31,104 g | 34 mm | 2024.07.23 |
Árfolyam és forgalomban betöltött szerep
Az emlékérmék a Magyar Nemzeti Bank „Árpád-házi Szent Kinga” sorozatának részei, és bár törvényes fizetőeszköznek minősülhetnek, forgalmi célokat nem szolgálnak, elsődlegesen ismeretterjesztő és gyűjtői értéket képviselnek. Az adott kibocsátási időszakban a készletek függvényében értéküket a névérték és a nemesfém tartalom határozza meg, de mindkét verzió a gyűjtemény értékének növelését célozza. A sorozat első három tagja a Szent Margit, Szent Erzsébet és Szent Kinga történetét mutatja be, a következő tagokkal pedig a történelmi figura körképét bővítik.
