A Sylvia Gasztro Angyal oldalának egyik hűséges követőjének receptjét dolgozom fel, amely a zöldbab és savanyítás jellegzetes összhangját mutatja be a klasszikus erdélyi ízvilággal. A feldarabolt zöldbabot kevés vízben kezdjük főzni, majd egy serpenyőben a kolozsvári szalonnát kockára vágva pirítjuk. Félidőben hozzáadjuk a finomra vágott vöröshagymát, és együtt pirítjuk. Amikor a zöldbab majdnem puha, hozzákeverjük a szalonnás hagymát. Ízesítjük sóval, borssal, kevés ételízesítővel és cukorral. Körülbelül egy liter tejet öntünk hozzá, és az ecettel tesszük pikánsabbá. Az apróra vágott friss kaprot is a ételhez adjuk. Végül a tejszínt kikeverjük a liszttel és a forró levesből merőkanállal is merünk hozzá, jól elkeverjük, és ezzel behabarjuk.
Elkészítés: Egy nagyobb edényben felteszem főni a megtisztított, feldarabolt zöldbabot, rákockázom a hagymát (nem kell megpirítani!!!), és megsózom annyira, hogy a bab sós legyen kissé, de a lé ne legyen nagyon sós. Amikor megfőtt a bab, paprikás rántást készítek, és ezzel berántom a levest. Ha újra felforrt, forró lével elkeverem külön tálban a tejfölt, ezt is hozzáadom (csak hogy ne legyen csomós), majd beleteszem a cukrot (3-5 evőkanálnyi, ki hogy szereti), és végül az ecetet, majd forralom pár percig (az ecet miatt fontos, hogy a marón savanyú ízét kifője). Hidegen is, melegen is nagyon finom.
A csorba tipikus erdélyi leves, habár eredetileg természetesen a román konyhából vették át. A mi leveseinktől abban különbözik, hogy valamivel savanyítják, ezért a végeredmény egy rendkívül frissítő, savanykás étel lesz. Természetesen csorbát is főzhetünk bármiből, ami a kezünk ügyébe kerül (vö. kőleves). A szalonnától a karalábé levéig bármit bele lehet tenni a fazékba, amit csak el tudunk képzelni levesként, meg még azon is túl. A személyes kedvencem a zöldbab csorba, vagy, ahogy Erdélyben mondják: paszulycsorba. Eredetileg korpaciberével savanyították, ami egy korpából készült, savanykás lé, és Romániában üvegben, sőt leveskocka és por alakban is lehet kapni, de ezzel most senkit sem szeretnénk sokkolni. A lényeg, hogy bármivel lehet savanyítani a csorbát. Nálunk a legelterjedtebb megoldás erre a tejföl, de simán lehet citromlevet, sőt, ecetet is csöpögtetni a csorbába a cél érdekében. Fűszerként olyat érdemes használni, amihez fejben az erdélyi hangulatot társítjuk. Ez nálam a tárkony, a lestyán, a kapor és a csombor (borsikafű).
A többi zöldséget egy serpenyőben, zsíron vagy olajon elkezdjük dinsztelni. Addig főzzük együtt, amíg puha nem lesz a zöldség. Neked is van egy jó recepted? Vagy inkább a Blikk Nők Konyha magazint: lapozható, gyönyörű és csak kipróbált recepteket találsz benne. Villámgyors hétköznapi fogások, tippek, friss alapanyagok, mesés édességek és szezonális finomságok ebben a csodás magazinban. Most +16 oldalon a szezon legjobb süteményeivel. Keresd az újságárusoknál, vagy fizess elő, hogy ne maradj le róla!
Hozzávalók 4 személyre:
- ½ kg zöldbab (lehetőség szerint vegyesen zöld és sárga)
- 1,2 l húsleves
- 1 dl tejföl (vagy joghurt)
- 2 tsp étkezési keményítő
- 2 fokhagymagerezd
- 2 babérlevél
- 1 kk pirospaprika
- fél citrom leve
- 2 ek cukor
- só, bors
- 2 púpos ek friss kapor
- 2 púpos ek petrezselyemzöld
- 1 ek friss tárkony
Elkészítés: A zöldbabot megtisztítjuk és néhány centis darabokra vágjuk. A húslevesbe tesszük két egész gerezd fokhagymával és két babérlevéllel. Puhára, de haraphatóra (al dente) főzzük - ez zöldbabtól függően kb. 15-20 perc. A fokhagymát és a babérlevelet eltávolítjuk. A tejfölt kézi habverővel simára keverjük a pirospaprikával és a keményítővel, hozzámerünk a levesből, hogy csomómentes legyen. Visszaöntjük a lábasba és behabarjuk vele a levest. Összerottyantjuk és beleöntjük fél citrom kifacsart levét, majd ízlés szerint 2-3 ek cukorral édesítjük. A friss zöldfűszereket felaprítjuk és a legvégén hozzáadjuk a leveshez. Az olajból és a lisztből világos rántást készítünk, megforgatjuk benne a zúzott fokhagymát, megszórjuk pirospaprikával, kis hideg vízzel felengedjük, majd a leveshez adjuk. Nagymamám készítette így a zöldbablevest, sőt, Ő még répát se tett bele. Frissítő ízű leves, meleg nyári napokra. Mamám mindig lángost készített mellé, azzal ettük, nélküle el se tudtuk képzelni.
A csorba tipikus erdélyi leves, és a hagyomány szerint a savanyítás fontos eleme. A máj egészsége szorosan összefügg az étkezéssel, a mozgással és az anyagcsere állapotával. A Hashimoto-thyreoiditis pedig egy gyakori autoimmun pajzsmirigybetegség, amelynek kezelése mellett az étrend és az életmód is hatással lehet a közérzetre. A befőzési szezonban sok régi családi recept és konyhai praktika kerül elő, köztük egy olyan tartósítási módszer is. A szalicilt sokan a lekvárok és befőttek tetejére szórták, hogy megakadályozzák a penészedést, és vannak, akik ecetesen vagy paprikával dúsítva kedvelik.
Erdely ízei: parasztcsorba marhahússal
Más megfontolások: A lényeg, hogy bármivel lehet savanyítani a csorbát, az erdélyi hangulat és a tejföl a leggyakoribb megoldás. A csorbát tehát a savanyítás és a tejfölös habarás adja megkülönböztető jellemzőként. A zöldbabcsorba frissítő, savanykás íze nyári melegben különösen kedvelik, és kiegészíthető hagyományos kenyérrel vagy lángossal.
- Előmelegítés és zöldbab felkészítés
- Szalonnás hagyma pirítása
- Leves felforralása és habarás
- Savanyítás és tálalás
Részletes kötések az ízekhez
A zöldbab csorba legfontosabb ízei a savanyítás kiegyensúlyozása a tejfölös rántással és a friss zöldfűszerek aromája. A tárkony, a lestyán, a kapor és a csombor hozzák meg a jellegzetes erdélyi hangulatot, amelyet a recept végigkísér. A többi zöldség és a szalonna színe és íze is beépül a leves karakterébe, így minden falat a hagyományos vidéki konyha esszenciáját hordozza.
tags: #edes #savanyu #zoldbableves