Kevés élelmiszer dicsekedhet azzal, hogy egyszerre támogatja a csontokat, az emésztést és az immunrendszert. A joghurt ezek közé tartozik - és elég belőle napi egy adag.
A joghurt nem véletlenül szerepel szinte minden egészséges étrendre vonatkozó ajánlásban. Tele van olyan tápanyagokkal - kalciummal, probiotikumokkal, fehérjével -, amelyek egyszerre támogatják a csontok egészségét, az emésztést és az immunrendszert. De mi történik pontosan a szervezeteddel, ha minden egyes nap eszel joghurtot?
A joghurt egy fantasztikus reggeli, rengetegen fogyasztják ilyen formában.
Erősíti a csontokat
A joghurt az egyik legjobb természetes kalciumforrás - de ennél jóval többet kínál a csontok számára. Foszfort, magnéziumot, káliumot, cinket, szelént, valamint A-, B- és K-vitamint is tartalmaz, amelyek együttesen járulnak hozzá az erős, egészséges csontszerkezet fenntartásához. A kalcium a csontsűrűséget növeli, míg a foszfor, a magnézium és a kálium a csontváz szerkezeti felépítésében játszik szerepet.
Tipp: Ha teheted, válassz D-vitaminnal dúsított joghurtot. A szervezetnek ugyanis D-vitaminra van szüksége ahhoz, hogy a kalciumot hatékonyan fel tudja szívni - ha ennek a vitaminnak a szintje alacsony, a kalciumfelszívódás romlik, ami hosszú távon csontritkuláshoz és törések fokozott kockázatához vezethet.
Javítja az emésztést
A joghurtban élő probiotikus baktériumok találhatók, amelyek közvetlenül hatnak a bélflórára. Rendszeres fogyasztásuk segít fenntartani az egészséges bélmikrobiomot, javítja a laktóztoleranciát, és enyhítheti a székrekedés, az irritábilis bél szindróma, a hasmenés, valamint a Helicobacter pylori fertőzés tüneteit. A joghurtban található Lactobacillus és Bifidobacterium baktériumtörzsek emellett segítenek a szervezetnek felszívni az olyan fontos ásványi anyagokat, mint a kalcium és a magnézium. A bélgyulladás csökkentésével pedig közvetve a csontok egészségét is támogatják, hiszen a krónikus gyulladás hozzájárulhat a csontvesztéshez.
Az immunsejtek nagy része a bélrendszerben található - ezért a bélbarát ételek, köztük a joghurt, közvetlenül támogatják az immunrendszer működését. A probiotikum mellett a joghurt cinket és szelént is tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az immunsejtek megfelelő működéséhez. A D-vitaminnal dúsított joghurtok pedig tovább erősítik ezt a hatást: a D-vitamin szabályozza az immunsejtek aktivitását, és segít a szervezetnek hatékonyabban védekezni a betegségekkel szemben.
Támogatja az immunrendszert
A joghurt kiváló fehérjeforrás, ami különösen hasznos edzés után. Két fehérjét tartalmaz: a gyorsan felszívódó tejsavófehérjét és a lassan emésztődő kazein fehérjét. A tejsavófehérje aminosavai gyorsan eljutnak az izmokhoz, és serkentik az izomfehérje-szintézist - ebben kulcsszerepet játszik a leucin nevű aminosav. A kazein ezzel szemben hosszabb ideig biztosít egyenletes aminosavellátást a vérben, támogatja az izomregenerációt és megelőzi az izomlebontást.
Tovább érzed magad jóllakottnak. A joghurt fehérjetartalma nemcsak az izmoknak kedvez - a jóllakottság fenntartásában is fontos szerepet játszik. A fehérje serkenti azoknak a hormonoknak a termelését, amelyek jelzik a szervezetnek, hogy elegendő táplálékot kapott, miközben csökkenti a ghrelin - más néven az éhséghormon - szintjét. Ráadásul a joghurt laktató étel, ami azt jelenti, hogy viszonylag kevés kalória mellett is hosszabb ideig érezheted magad jóllakottnak. Ha reggeli részeként fogyasztod, könnyen átvészelheted vele a délelőttöt a következő étkezésig.
Napi egy joghurt - mennyi ajánlott?
Hogy a napi joghurtfogyasztás pontosan mennyi joghurtot jelent, az nincs kőbe véve, de a szakértők szerint napi egy-két adag - azaz nagyjából 150-180 gramm - elegendő ahhoz, hogy érezd a hatását. Ez a mennyiség segít elérni a napi kalcium- és fehérjebeviteli célokat.
Mi a helyzet a növényi joghurtokkal?
Ha laktózérzékeny vagy tejfehérje-allergiás vagy, jó hír, hogy ma már széles választékban kaphatók szója-, kesudió-, kókusz- és kendermag-alapú joghurtok is. Ezek tápanyagtartalma azonban eltér a hagyományos tejes joghurttól, ezért érdemes odafigyelni néhány dologra. Ha a csontok egészségét szeretnéd támogatni, keress kalciummal és D-vitaminnal dúsított változatot. Ha a fehérjetartalom a prioritás, a szójaalapú joghurt a legjobb választás - ez áll a legközelebbi a tejes joghurt fehérjetartalmához, míg a mandula- vagy kókuszalapú változatok általában kevesebb fehérjét tartalmaznak. Mindenképpen olvasd el a tápértékjelölést, és hasonlítsd össze a termékeket.
Melyik joghurtot válaszd?
A legtöbbet a natúr, ízesítetlen joghurtból hozhatod ki - ezzel elkerülöd a hozzáadott cukrokat, amelyek az ízesített változatokban meglepően nagy mennyiségben lehetnek jelen. A joghurtot meghatározhatjuk így: olyan savanyított (fermentált) tejtermék, melyben a tej joghurttá alvasztását Lactobacillus bulgaricus és Streptococcus thermophilus baktériumok végzik. Ma úgy gondoljuk, hogy a tejtermékek körülbelül Krisztus előtt 5 000-10 000 között kezdték el részét képezni az emberi diétának, mikor a tejelő állatok háziasítása történt. A nyers tej igen könnyen romló élelmiszer. Rájöttek, hogy ha gyomorból készített kulacsokban tárolják a tejet akkor a gyomor nedvei megaltatják a tejet. A tömlőben megszilárdult tej hosszabban eltartható, és még finom is. Az indiai Ájurvédában találunk feljegyzéseket az erjesztett tej egészséges hatásairól. Az ókori görögök és rómaiak előtt sem volt ismeretlen a joghurt, számtalan feljegyzést található erről. A Bibliában Ábrahám a joghurtnak köszönhette hosszú életét és a történészek úgy gondolják, hogy a tejjel-mézzel folyó kánaán is a joghurtra utal. Napjainkban a joghurt készülhet tejből, vagy növényi készítményekből is. Lactobacillus bulgaricus és Streptococcus thermophilus baktériumtörzsekkel savanyítják a terméket 42-48 °C-on 3-8 órán keresztül. Ez idő alatt a tejben a pH folyamatosan csökken egészen pH=4,0-4,6-ig, tehát savanyodik és a baktériumok által termelt enzimek folyamatosan bontják a laktózt, ezen kívül a tejben lévő kalciumot, foszfort valamint fehérjéket oldható formába hozzák, így egy sokkal jobban emészthető tápanyag-szerkezet jön létre. A hozzáadott mikrobáknak köszönhetően a nemkívánatos baktériumok háttérbe szorulnak, nem tudnak elszaporodni a tejben. A joghurt-baktériumok (és általában a tejsavbaktériumok) eltartható tejtermékeket savanyítanak. A hosszú eltarthatóság köszönhető a keletkező tejsavaknak és tartósító enzimeknek. Mivel a joghurt élő, immunrendszert támogató baktériumokat tartalmaz, valamint a fermentáció közben keletkező enzimeket, vitaminokat és egészséges szerves savakat is - így probiotikumnak számít. Ez azt jelenti, hogy támogatja bélflóránk helyes működését, karbantartja az immunrendszert, jó közérzetet biztosít. Ezekkel a felbecsülhetetlen előnyökkel a frissen fermentált élelmiszerek általában rendelkeznek, a savanyú káposztától, a sajtokon át, egészen a fermentált gyümölcslevekig. A bélben található bélflóra, vagyis a mikrobiom hatással van közérzetünkre és immunrendszerünkre. Több kutatást is igazolta, hogy a rendszeres joghurt fogyasztóknak javul az emésztésük, a közérzetük, az immunrendszerük. Kimutatták, hogy joghurt fogyasztása csökkenti a laktózérzékenységet, az allergiás tüneteket, javítja az emésztést és gyulladáscsökkentő hatása is van. A joghurt kiváló esszenciális fehérje, kalcium és különböző mikrotápanyag (B2-, B5-, B12-, D-, A-vitamin, kálium, magnézium, cink, foszfor) forrás. Így, úgy gondolom, hogy nem is tehetünk jobbat szervezetünkkel, mint hogy reggel egy tál saját készítésű joghurttal kezdjük a napot.
Olvasási idő kb.
Ha egy joghurtra az van írva, hogy élőflórás vagy probiotikus, akkor az a benyomásunk támad róla, hogy nagyon egészséges. A joghurt az egészséges étkezés egyik szimbóluma, amiről nagy általánosságban úgy tartják, hogy képes helyreállítani a bélflórát és jótékonyan hat az emésztésre. Sokan azonban nem tudják, hogy a termékeken szereplő hangzatos kifejezések pontosan mit takarnak. A joghurt a szabályozás szerint a savanyított tejkészítmények csoportjába tartozik. A joghurtkultúra, ami több veszélytelen baktériumfélét jelent, a gyártáskor hozzáadott és tudatosan elszaporított hasznos mikrobákat jelenti. A nyers tej különféle romlást vagy betegségeket okozó mikroorganizmusokat tartalmazhat, ezért a biztonság kedvéért hőkezelni kell. A probiotikus joghurtok olyan tejsav-baktériumtörzseket is tartalmaznak, amelyek a megpróbáltatásokat túlélve eljuthatnak gyomrunk azon részébe, ahol kifejthetik áldásos hatásukat.
Mi történik a testeddel, ha minden nap joghurtot eszel | Orvos magyarázza
Többek között emiatt is jó alapanyag lehet önálló kisétkezésnek, illetve sütemények készítéséhez, de főzéshez is nagyon hasznos; akár sűrítőanyagként is használhatjuk. A joghurt a tej fermentációjából készül, amely során a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus a laktózt felhasználja. Így a joghurt készítésekor a baktériumok az anyagcsere-folyamataik során a tejcukorból tejsavat termelnek, ami által a tej savanyodik és megalvad. Ha inkább a gyümölcsös ízűt kedveled, akkor érdemes házilag elkészítened azt: tegyél a natúr joghurtodba felkockázott gyümölcsöket, vagy készíts otthon saját gyümölcspürét, amivel egészségesebbé, rost- és vitamindúsabbá teheted ételedet. Többek között emiatt is jó alapanyag lehet önálló kisétkezésnek, illetve sütemények készítéséhez, de főzéshez is nagyon hasznos; akár sűrítőanyagként is használhatjuk, pl. Ahhoz, hogy megértsük, miért is annyira egészséges a joghurt, érdemes megnézni, hogyan is állítják elő.
Savanyítás és alvasztás útján készül, az ízek kialakításáért a különböző baktérium- és élesztőtörzseket tartalmazó kultúrák felelnek. Ezek a jó baktériumok átalakítják a tejben található cukrot, amelyből tejsav keletkezik, így kapja meg a joghurt a jellegzetes, picit savanykás, fanyar ízét. Nem mindegy természetesen, hogy milyen joghurtot veszel, a natúr vagy a görög a lehető legjobb választás. Az ízesített változatokat hanyagold, ezek ugyanis tele vannak cukorral, édesítőkkel, adalékanyagokkal. A zsírszegény joghurtot 2%-os tejből készítik, a görög joghurt viszont magasabb zsírtartalmú, ezáltal sokkal krémesebb, mert több tejsavót vonnak ki belőle. Ha emésztési problémákkal küzdesz, a fehérjét vagy a kalciumot szeretnéd pótolni a szervezetedben, mindenképpen érdemes legalább napi egy joghurtot enni. A bélrendszer rengetegféle baktériumot tartalmaz, van köztük jótékony, semleges, de rossz is. Ha ezek egyensúlya felborul, nemcsak az emésztésre, az immunrendszerre, de akár a mentális egészségre is hatással lehet. Ilyenkor ugyanis nem szívódnak fel megfelelően a tápanyagok, így a szervezet számára amúgy hasznos ásványi anyagok vagy vitaminok nem tudnak hasznosulni. Nem csak a bélflóra védelméért érdemes rendszeresen joghurtot fogyasztani, a fehérjetartalma sem elhanyagolható. Bár szinte minden tejtermék valódi fehérjebomba, a joghurtot érdemes előnyben részesíteni egyéb jótékony tulajdonságai miatt. A joghurt szuper kalciumforrás, ezáltal hozzájárul a csontozat és fogazat egészségéhez. A joghurt más ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz, a kalcium mellett tele van káliummal és magnéziummal. Utóbbi kettő az izmok és az idegek egészségéért felel. Neked is van egy jó recepted?
tags: #eloflorat #tartalmazo #joghurt #jo