Bécsi fánknak, pampuskának, huppancsnak vagy pánkónak is hívják.
A fánktészta nagyon kényes, már a kezdésnél vigyázzunk: minden anyagnak, amit a fánk elkészítéséhez használunk, szobahőmérékletűnek kell lennie.
A lisztet egy tálba tesszük, a tej felét kis cukorral felmelegítjük, és feloldjuk benne az élesztőt.
A liszt közepébe mélyedést vájunk, s ebbe öntjük az élesztős tejet.
Ebből kevés liszttel puha kovászt készítünk, majd letakarva, meleg helyen pihentetjük.
Közben a maradék tejben feloldjuk a porcukrot, a vajat, a sót, a vaníliás cukrot és a rumot.
Amikor a kovász felemelkedett duplájára és a felületén repedések keletkeznek, összedolgozzuk a citromhéjjal, a tojással és a tojássárgákkal együtt, s az így kapott kelt tésztát addig dagasztjuk, míg teljesen egynemű, fényes és hólyagos nem lesz.
Ekkor letakarva, meleg helyen 30 percig kelesztjük.
A tésztát belisztezett deszkán kb. 1 cm vastagságúra nyújtjuk, de nem úgy, mint a gyúrt tésztákat, hanem a sodrófával alig érintve, éppen csak simítva, nem lapítva.
A tésztát a pogácsaszaggatónál nagyobb, lisztezett üvegpohárral kell kiszaggatni.
A sütést mindig a legelőször kiszaggatott fánkdarabokkal kezdjük, mert azoknak volt a legtöbb idejük megkelni.
A fedőt ilyenkor teszik rá, hogy a párás melegben még sütés közben is keljen a tészta: ettől lesz szalagos, mert a tészta teteje kiemelkedik az olajból.
A forró olajban mindig a megkelt fánk felső része kerüljön alulra, mert így sütés közben a másik fele is tovább tud kelni, és könnyebb lesz a tészta.
Ha túl forró az olaj, a tészta hamar megpirul, de a belseje nem sül át rendesen, nem marad ideje a növekedésre, így nem lesz szalagos.
Augusztusban a kert még javában ontja a terméseket, a virágágyások színesek, a fűszernövényekből pedig sokszor már annyi van, hogy alig győzzük felhasználni őket.
Este öt óra körül mindenki éhes, te pedig a hűtő előtt állva próbálod kitalálni, mi kerüljön az asztalra.
A családtagok különböző ötleteket sorolnak, hiányzik egy-két alapanyag, végül pedig gyakran a rendelt étel vagy egy gyors, kevésbé egészséges megoldás lesz a nyerő.
Pedig néhány apró változtatással jelentősen csökkenthető a vacsorával járó stressz.
A napokban Rékával farsangi fánkot sütöttünk Mama receptje alapján.
Mamának nem volt sok bizodalma hozzánk :), csak óvatosan jegyezte meg, hogy ha nagyon ügyesek lennénk, akkor igazán lágy, hólyagos lenne a tészta.
Hát, Mama, büszke lehetsz ránk, mert ez pontosan olyan lett, amilyennek lennie kell: nagyon lágy és hólyagos, öröm volt vele dolgozni!
Ami az igazi meglepetés volt számunkra, hogy a kíváncsiság kedvéért ugyanezt a receptet kipróbáltuk teljes kiőrlésű liszttel is, és az is nagyon finom lett!
Akkor jöjjenek a hozzávalók (a teljes kiőrlésű verziónál is maradt így minden, viszont a fehér lisztet teljes kiőrlésű durumlisztre cseréltük, illetve, valamivel szűkebben mértük a lisztet):
60 dkg liszt átszitálva (A hagyományos verzióhoz a nálunk kapható 00-ás olasz pizzalisztet használtuk.
Ez eleve egy nagyon finom frakciójú, többször őrölt és átszitált liszt, de még ezt is átszitáltuk; tényleg szuper volt vele dolgozni!)
1 evőkanál zsír
3 dkg élesztőfél l tej
1 tojás
1 csipet só
1 evőkanál finomítatlan nádcukor
kevés porcukor és fahéj a szóráshoz (mi ehhez is nádcukrot daráltunk, és a fánkok felét fahéjas cukorral, a maradékot csak porcukorral hintettük)
Elkészítés:Másfél dl langyos tejben egy csipet cukorral felfuttatom az élesztőt.
Én korábban azt hittem, hogy minél melegebb a tej, és minél melegebb helyen kel a tészta, annál gyorsabban kész és annál finomabb.
Tényleg kell neki a langyosság, de nem érdemes gyorsítani a folyamaton; akkor jó, ha hagyunk időt az élesztőnek dolgozni!
Tehát a langyos tejben kb. 15 perc alatt felfut az élesztő, addig átszitáljuk a lisztet.
A lisztbe beleütöm a tojást, beleszórom a csipet sót és a szűk kanál cukrot, beleteszek fél evőkanál dermedt zsírt, majd ráöntöm a tejben felfutott élesztőt; ezt kezdjük dagasztani.
Mi csaltunk egy kicsit, ugyanis Réka dagasztós konyhai gépével kavartuk/dagasztottuk a tésztát.
Ha kézzel készítitek, akkor olyan mozdulatokkal dagasszátok a tésztát - nekem legalábbis így tanította Mama -, mintha egy lavor vízből vizet szeretnétek magatokra fröcskölni.
Ilyen mozdulatokkal lehet elérni, hogy jó levegős legyen a tészta.
Fontos, hogy amikor félkésznek látjátok a tésztát (tehát már szép homogén, de még nem teljesen simára dolgozott), akkor egy fél evőkanál olvasztott zsírral locsoljátok meg a tésztát, és mehet tovább a dagasztás az előző mozdulatokkal, így lesz jó lágy a tészta!
A dagasztásól se sajnáljátok az időt, legyen szépen kidolgozott, hólyagos a tészta!
A kidolgozott tésztát egy órára langyos helyre tesszük, és ezalatt szépen megkel.
A nagyra nőtt tésztát langyos (vagyis nem a hideg kamrából előhozott, hanem már szobahőmérsékletű), lisztezett nyújtófára borítom, majd kézzel kihúzkodom a széleit annyira, hogy az egész téglalap alak kb. 2 ujjnyi vastag legyen.
Az is fontos, hogy ezt ne nyújtófával csináljuk, mert akkor tömörödik a tészta, elveszik a hólyagosság.
Tényleg csak rusztikusra elég huzkodni, érzéssel!
A „kinyújtott” tésztából nagylyukú fánkszaggatóval köröket szaggatuk, és amikor felvesszük a köröket a deszkáról, akkor az ujjunkkal középen megvékonyítjuk a tésztát óvatosan, hogy ne szakadjon ki.
A közepén kissé megvékonyított fánkocskákat a szobahőmérsékletű deszkára vagy tálcára tesszük, és sütés előtt még adunk nekik 15 percet, hogy keljenek kicsit.
Ez is fontos, hogy betartsd azt a 10-15 percet, mert amelyiket azonnal kezdtük sütni, az nem nem fúvódott fel olyan szép nagyra, mint amelyik a végére maradt.
Felforrósított olajba óvatosan beleteszem a fánkokat (úgy, hogy az ujjunkkal ügyesen mindig a középső vékonyabb részt fogjuk, hogy oldalt ne tömördjön a „karima”), és az első oldalukat szigorúan fedő alatt készítjük!
Pár perc alatt szépen bebarnul, és mikor megfordítjuk a fánkot, már nem lell rá a fedő.
Mikor szép barnás, a szélén pedig körbefut a sárga szalag, kikapkodjuk őket, lecsöpögtetjük és már mehet is rá a porcukor; én nagyon szeretem fahéjas cukorral meghintve is.
A baracklekvár szinte kötelező hozzá, mi cukormentes baracklekvárral ettük, amiben nincs édesítőszer és cukor sem, csak tisztán a 100% gyümölcs.
Ezt a lekvárt és a hagyományos, cukrozott verziót is megtaláljátok nálunk a boltban.
A lisztet egy kelesztőtálba szitáljuk, a többi hozzávalókból a rumot, reszelt narancshéjat, egész tojást, tojássárgákat, a sót, porcukrot is hozzákeverjük, majd hozzáadjuk a megkelt élesztőt is.
Utolján adjuk hozzá az olvasztott vajat vagy margarint.
A tojások nagyságától és liszttől is függ a fánktésztánk, ha igényel még egy kicsi tejet, akkor adjunk hozzá!
A megkelt tésztát lisztezett deszkán jó ujjnyi vastagra kézzel szétterítjük.
Nagyobb fánkszaggatóval kiszúrjuk, az ujjunkkal a közepét benyomjuk, majd letakarva 15 percig meleg helyen pihentetjük.
Porcukorral vagy vaníliás porcukorral meghintjük.
Farsang idején bevett étel a fánk, és hogy senki ne maradjon ki belőle, most hoztunk egy vegán verziót.
Augusztusban a kert még javában ontja a terméseket, a virágágyások színesek, a fűszernövényekből pedig sokszor már annyi van, hogy alig győzzük felhasználni őket.
Kicsik és nagyok kedvence a palacsinta.
Honnan ered a főzelék, mint műfaj?
Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről.
Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá.
Honnan ered a főzelék?
Miért traumatizáltak minket a menzai változatok?
Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni?
A fánk az egyik legcsábítóbb édesség, amit ismerünk.
Tudjuk, hogy nem túl alakbarát és hogy macera is elkészíteni, de ellenállhatatlan.
A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye.
Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt!
Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon.
A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat.
Honnan ered a főzelék, mint műfaj?
Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről.
Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá.
Honnan ered a főzelék?
Miért traumatizáltak minket a menzai változatok?
Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni?
Kicsik és nagyok kedvence a palacsinta.
A farsangi mulatozás, jelmezbálozás mellett szakítsunk időt a fánksütésre is.
A Balaton sokunknak egyet jelent a nyárral, ennek pedig elmaradhatatlan eleme a sült hekk, a kovászos uborka, a főtt kukorica és a jól behűtött görög dinnye.
Bevalljuk, IMÁDJUK a ketchupot - a házi ketchuppal azonban egyetlen bolti márka sem veszi fel a versenyt!
Sokan automatikusan egy kanál olajat öntenek a tészta főzővizébe, mert úgy gondolják, ezzel megakadályozhatják, hogy a tészta összetapadjon.
A konyhai trükk azonban nem igazán működik, sőt még a kész étel állagán is ronthat.
Honnan ered a főzelék, mint műfaj?
Vérre menő viták zajlanak arról, hogy vajon a gulyásleves vagy a töltött káposzta, a dunai vagy a tiszai halászlé-e a magyar konyha abszolút állócsillaga, hogy a honi gasztronómia akkor most paprikás-e vagy sem, miközben szót sem ejtünk a magyar konyhák utánozhatatlan szupersztárjáról: a főzelékekről.
Erről a zöldségalapú egytálételről, ami annyira egyedi, annyira a miénk, hogy külföldön megfelelő szót sem találni rá.
Honnan ered a főzelék?
Miért traumatizáltak minket a menzai változatok?
Melyik főzeléket hogy érdemes elkészíteni?
Kicsik és nagyok kedvence a palacsinta.
A farsangi mulatozás, jelmezbálozás mellett szakítsunk időt a fánksütésre is.
