A fejes káposzta hajtatása már elég régóta elterjedt Kárpátalján. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, ezért korán termeszthető, s így azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliájából hiányzik a fűtési rendszer. A növény hőmérsékleti optimuma 13±7 oC, a csírázásához a 18-20 oC-os hőmérséklet az optimális, a kelés után pedig, amíg a gyökérzete ki nem alakul, a 13-17 oC a megfelelő. A későbbiekben nappal a 15-17 oC, míg éjszaka a 12-14 oC előnyös. A fejes káposzta hidegtűrése jó, rövid ideig még palántakorban is elviseli a -1, -2 oC-ot. Hosszúnappalos növény, ezért hajtatása a téli fényszegény időszakban igen kockázatos.
Mivel zöldtömegét rövid idő alatt fejleszti ki, ezért a fejes káposzta a nagy vízigényű növények közé tartozik. Gazdaságosan csak a megfelelő öntözés mellett termeszthető. A káposzta az enyhén savanyú, 6 pH-értékű talajt kedveli, ekkor a legintenzívebb a tápanyagfelvétele. Fejlődéséhez sok tápanyagra van szüksége. Hajtatásra a rövid tenyészidejű, jól fejesedő, kis tenyészterület-igényű, világoszöld fejszínű fajták az alkalmasak. Fajtaválasztáskor figyelembe kel venni a fajták palántakori és fejesedés kori hőtűrését, a kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket, az egyszerre érést, és azt is, hogy ne legyenek repedésre hajlamosak. Hajtatásra az ültetéstől számított 48-55 nap alatt szedhető hibridek alkalmasak.
A magvetés időpontja attól függ, hogy enyhén fűtött vagy fűtés nélküli fóliasátorban szeretnénk termeszteni a növényt. A palántanevelés ideje a téli időszakban nyolc hét is lehet, ezért ennek tudatában vessük a magokat. A palántanevelés során figyeljünk a megfelelő hőmérséklet biztosítására. Ha a hőmérséklet tartósan 15 oC fölé emelkedne, igyekezzünk szellőztetéssel csökkenteni, mivel a meleg hatására a palánták megnyúlhatnak, a száruk vékony lesz. Előfordul, hogy a helytakarékosság, valamint a kisebb fűtésköltség végett a gazdák úgynevezett melegágyba vetik és ott nevelik fel palántáikat, majd innen tápkockába kitűzdelve és továbbnevelve ültetik végleges helyükre azokat.
A fejes káposztát enyhe fűtés esetén február elején, vészfűtéssel február 20-25-én, fűtetlen fóliasátor esetén pedig február vége - március eleje (az időjárástól függően) tájékán ültethetjük. Fűtés nélküli hajtatásnál ügyeljünk arra, hogy kiültetés után a növények a hosszabb lehűlés (több mint 10 napig a nappali hőmérséklet 4-5 oC) hatására magszárat fejleszthetnek. Az ültetés a terület előkészítésével kezdődik. Az előzőleg elvégzett talajvizsgálat után a szükséges mennyiségű istállótrágya, valamint műtrágya kijuttatásával biztosíthatjuk a növényünk megfelelő kezdeti fejlődését.
Közepes tápanyag-ellátottságú talajon alaptrágyaként érett istállótrágyából négyzetméterenként 5-8 kg, foszforból 4-7 g, káliumból 10-20 g szükséges. A nitrogént fejtrágyaként juttatjuk ki, négyzetméterenként 5-10 g-ot. A fejes káposzta tenyészterülete a fóliasátorban a korai fajták esetében 35x30 cm, a későbbi (pl. 10 nappal) ültetésű fajtáknál 40x30 cm legyen. Az ápolási munkák során a klímaszabályozás, a növényvédelem, valamint a gyommentesség biztosítása az elsődleges feladatunk. Az idő előrehaladtával megnő az öntözési norma, illetve az eleinte heti egy alkalmat felváltja a két-három alkalommal való öntözés. Azonban a fejesedés megindulásakor már csökkenteni kell a vízmennyiséget, akárcsak a hőmérsékletet.
Táplálkozásunk alapja a fehér káposzta. Ez a levesek része, párolva, nyersen fogyasztva és erjesztve. A fejes káposztát eszünk - benőtt apikális vesét. A legtöbb káposztagyökér a talaj felszíni rétegeiből veszi a nedvességet és a tápanyagokat. A tenyészet elsősorban a nyílt talajba ültetés után és a fejképződés szakaszában érezte a legnagyobb vízigényt. Öntözés segítségével a talaj és a levegő páratartalma szabályozható. Ennek biztosítása érdekében a gerinceket a nap legmenőbb időszakában - kora reggel, este - öntözik. A medencében történő öntözés nem éri meg.
Bevált módszer van annak meghatározására, hogy mikor kell öntözni. Segítségével meghatározza a talaj nedvességtartalmát. Egy marék földet temetnek el azzal, hogy egy kezet 7 cm-rel a gerinc belsejébe helyeznek, és ezekből egy darabot képeznek, és kissé kevesebb, mint egy méter magasságból dobják a pályára. A palánták átültetését követő első három hétben az öntözővíz áramlási sebessége mérsékelt, amikor a káposztafej kialakulása megkezdődik, a térfogatot 20-40 l / m²-re állítják be. Száraz időben, magas átlagos napi hőmérséklet mellett a fehér fajtákat kombináltan öntözik: a gyökér alatt, a levél mentén. Ha ez nem történik meg, a levelek lassan növekednek, viaszos bevonattal borítva, a káposzta feje nem fogja elérni a szükséges tömeget. Öntözéskor a talaj nedvességtartalmának ellenőrzése szükséges, a nedvesség stagnálása tilos. Provokálja a gyökér rothadását. A túlzott nedvesedés elkerülése érdekében a talajt meglazítják esők, öntözés, késő tavaszi fajták után. Ezt a technológiát sok nyári lakos szereti, időt és vizet takarít meg, garantálja a talaj mély nedvességtartalmát, de nem engedi meg a túlmelegedést.
- Mehr részletezve: a kertben különféle fajok és érlelési periódusok ülnek. Öntözési sémáik változhatnak. A korai fajták gyorsan érnek, így szezononként legfeljebb 3-4 öntözésre van szükség. A korai érésű fajtákat első alkalommal itatják az átültetést követő 3.
A karfiol öntözéséhez szükséges vízfogyasztás növekszik. A kezdeti szakaszban az átfolyási sebesség 6-8 l / m², nyár közepére 10-12 l / m²-re növekszik. A nedvesség megőrzése érdekében a földet rendszeresen meglazítják. A brokkoli szereti a talajt, hogy folyamatosan nedves legyen 25-30 cm mélységben, ezért gyakran öntözik, különösen a hőben - minden második nap. A sok humuszot tartalmazó, termékeny kerti talaj jó nedvességtartalommal rendelkezik, az öntözés után hosszabb ideig nedves marad. Amikor a karfiol képződik karfiolban, akkor mikroelemekkel kell táplálni. TippA talaj savassága kalcium-nitráttal csökkenthető. A káposztát havonta 1 alkalommal öntözzük oldattal: 10 l víz, 3 evőkanál. A brokkoliban a levéltengelyben lévő központi fej vágása után további virágzat kötődik. Nagyobbá tétele érdekében a káposztaültetéseket foszfor-kálium-zsírral táplálják - 1 evőkanál. Mindkét módszernek ugyanaz a célja - a táplálkozás csökkentése. Az öntözési szabályok megsértése, valamint az elhúzódó esőzések a fejek repedését okozhatják.
Körülbelül egy hónappal a betakarítás előtt csökkentenie kell az öntözés gyakoriságát, teljesen le kell állítania, ha esik az eső. A kényelmes öntözőrendszer kiválasztása megkönnyíti a káposztafélék gondozását. A humusz és a tőzeg bevitele javítja a talaj nedvességtartalmát. A talajtakaró használata csökkenti az öntözési vízfogyasztást. A káposzta öntözése esetén mindenképpen több tényezőt is figyelembe kell vennünk, mely alapvetően meghatározza, hogy milyen módszerrel tudjuk megvalósítani a víztakarékos öntözést. A szabadföldi vízkapacitás a növény számára hozzáférhető víz mennyiségét jelenti a talajban. Azért fontos erről beszélni, mert a káposzta fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy megfelelő mértékű legyen ennek mértéke.
Kielégítő termésmennyiséget csak jó tápanyag-ellátottság mellett tudunk remélni a káposztától. Fontos, hogy az alapvetően nitrogéntartalmú műtrágya lejusson a gyökerekig, ezért a műtrágya kijuttatásakor nagyobb vízadagot használjunk, mely a talaj adottságaitól függően 20 mm is lehet. Összességében elmondható, hogy úgy tudjuk leginkább megvalósítani a káposzta víztakarékos öntözését, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél korábban be tudjuk takarítani. A vízadagok és az öntözési forduló tekintetében alapvető szempont, hogy milyen a talaj vízállapota a helyre vetés időpontjában. Ebben az időszakban törekednünk kell arra, hogy amennyire csak lehet, töltsük fel talajunkat. A víztakarékos öntözés szempontjából fontos, hogy olyan vízadagokat használjunk, mely semmiképpen nem engedi meg a pocsolyásodást. A többségében nagy intenzitású szórófejekkel szerelt öntözőgépek esetében is nagy biztonsággal elmondható, hogy 15 mm-es vízadag esetén a talajok vízelnyelő képessége elegendő, hogy ne párologjon el nagy vízmennyiség.
What Is Agricultural Water Management?
A káposzta nagyszerű zöldség, amelyet egész évben termeszthetünk. A magyar konyha számos finomságának alapja, és könnyen termeszthető a kertben vagy akár a balkonon is. A káposzta ültetéséhez először is kiválasztjuk a megfelelő helyet. Fontos, hogy a terület napos legyen, és a talaj tápanyagban gazdag. A talajt előre fel kell dolgozni, és szükség esetén javítani kell a pH-értékét. A növények közötti távolság legalább 50-60 cm legyen, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez. Az ültetést megelőzően a palántákat öntözzük meg, majd óvatosan ültetjük el a talajba. Ha inkább magról szeretnénk termeszteni a káposztát, akkor a vetési időszak áprilistól egészen júliusig tart. A magokat először cserépbe vagy palántázótálba vessük el, majd amikor már kellően megerősödtek, kiültethetjük őket a kertbe. A magvakat legalább 2-3 cm mélyre, és kb.