A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a vízmerő dézsa a kút állójára van téve. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van letéve. Jelentése: Elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni.
A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: Nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál).
A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeztek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra.
A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. A kútgém felengedetten áll dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy vize nem jó.
A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt, vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson.
A vizesdézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. A régi betyárvilágban különösen nagy jelentősége volt ezeknek a kútgémjelzéseknek, hiszen ezek segítségével tájékozódtak a jobb sorsra érdemes szegénylegények a pusztákon mozgó hatósági emberek hollétéről.
Ebből az derült ki az értő szem számára, hogy közel, vagy messze járnak-e a pandúrok, tilalmas, vagy szabad-e az út. A kútkoloncot is feljebb, vagy lejjebb kötözték a szerint, hogy melyik irányban járőröznek a hatóság emberei. Ebből tudhatta aztán mindenki, aki nem akart velük találkozni, merre induljon, hogy minél messzebb kerülje őket. Biztosan mindenki járt már olyan helyen, ahol láthatott gémeskutat. Én nagyon szeretem ezeket a szerkezeteket, mindig megcsodálom őket, ha épp a Hortobágyon járok.
A most következő cikkemből rengeteg érdekességet megtudhatsz a gémeskutak kialakulásáról, azt tudtad például, hogy a kút állásával a pásztorok üzentek egymásnak? Eredete Arábiába vezet, hozzánk a török hódoltság idején jutott el ez a földbe ásott szerkezet. Kelet-, és Közép-Európában a legelterjedtebb kútszerkezetnek számított, nálunk főleg az Alföldön lehetett és a mai napig lehet találkozni vele. Becslések szerint ez az egyik legősibb vízemelő szerkezet, már az ókorban is ismerték. Időszámításunk előtt 2000-ben már Mezopotámiában is megjelent, Sarrukín korabeli pecséten is szerepelt már, de már az ókori Egyiptomban is elterjedt volt.
A gémeskutakat jellegzetes kinézetűk miatt már messziről ki lehet szúrni, igazából egy földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízemelő szerkezetről beszélünk. A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (ostor, kútostor, a Dunántúl nagy részén: sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. Hangarék a neve annak a gémeskút ostorára szerelt kovácsolt vas kulcsnak vagy kupaknak, amelyhez a vödör fülét rögzítik.
A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet.
