Mutat: Zöld paradicsom, amit Mexikóban tomatillo-nak vagy tomates verdes-nek hívnak. Ennek a terméknek több variációja van. A változatok a termékoldalon választhatók ki. Opciók választása. Ennek a terméknek több variációja van.
Mexikói konyha alapanyagok, Zöldségek-gyümölcsök. Hámozott egész zöld paradicsom-La Costeña. 0 az 5-ből. 2 690 Ft 2 118 Ft. Egységár: 3.388 Ft/kg. Mutat: Spanyolország egyre súlyosabb vízproblémáira mutat rá az agrarheute.com szakportál egyik friss cikke. Mint írják, egyre ádázabb küzdelem folyik a vízért, a kiszáradás egzisztenciák tízezreit, egy egész ágazatot veszélyeztet. Meddig lesz még Európa zöldségeskertje Andalúzia?
A sivatagosodás jelei egyre nyilvánvalóbbak Dél-Spanyolországban: országszerte ez már a harmadik aszályos év lesz zsinórban, délen pedig a nyolcadik; a víztárolók üresek, a talajvízszint egyre lejjebb süllyed. az alkalmazottaknak, illetve a fogyasztóknak is. mutat rá a cikk. Spanyolország 13 millió hektár mezőgazdasági kultúrájának jó harmadát muszáj öntözni - ez kb. a citrusültetvények és a fólia alatti zöldségtermesztés területe -, de már az alapból nem túl nagy vízigényű olívaültetvényeket is öntözik, mivel a korszerű, nagy hozamú fajtáknak szükségük van rá. Víz pedig nincs annyi, mint kellene.
Rengeteg vizet vettek ki a folyókból és tározókból legálisan is, de nem hallgatható el az országszerte legalább 500 ezer illegális kút létezése sem, ami természetvédő szervezetek szerint akár dupla ennyi is lehet. Katalóniában 224 településen vezettek be valamilyen vízhasználat-racionalizáló intézkedést az utóbbi időben, és itt nemcsak a medencékre és a díszkertek öntözésére kell gondolni, mert ez már nem elég: a gazdálkodóknak is 40%-kal kevesebb vízből kell kijönniük. Ez persze a gazdaságok létét fenyegeti, januárban demonstráltak is az intézkedés miatt Madridban.
Korábbi cikkünkben a globális zöldségtermesztést jártuk körbe, valamint azt, hogy a leginkább kedvelt zöldségfélék honnan juthatnak el a boltok polcaira. A második részben a gyümölcsöket vesszük sorra. Legfontosabb kérdéseink: kik a legnagyobb beszállítók világszerte, honnan és hová érkezik a legtöbb gyümölcs, illetve milyen a magyar gyümölcspiac helyzete?
Kína szerepe ebben az ágazatban is megkerülhetetlen: a világ legnagyobb gyümölcstermesztője- és importőre is az ázsiai ország, ahol 2023-ban 269,3 millió tonna gyümölcsöt takarítottak be a gazdaságok. A 2023-as adatok alapján a gyümölcstermesztésben első helyen Kína áll, ahol a jelezett év során több mint 260 millió tonnányi gyümölcsöt takarítottak be. A zöldségtermesztés mellett tehát az ázsiai ország a gyümölcsök területén is vezető pozíciót tölthet be a globális listán.
A kínai kiemelkedő teljesítmény mögött a technológiai változatosság és a gyümölcstermesztésnél fontos éghajlati tényezőkhöz való rugalmas hozzáállás is szerepet játszik. A kínai termelők a lehető legtöbb technológiai megoldást bevetik annak érdekében, hogy a zöldség- és a gyümölcstermesztésben a belső kereslet ellátása mellett a külpiacokat is ki tudják szolgálni. A jelentés szerint az üvegházakban történő termesztés, az ellátási lánc menedzsmentje és az e-kereskedelem fejlődése ösztönözte a kínai zöldség-gyümölcs piac növekedését, valamint átalakította az iparágat.
2023-ban például 35%-kal nőtt az online gyümölcs- és zöldségeladások aránya éves szinten, miközben az online platformok a teljes gyümölcs- és zöldségeladás 25%-át tették ki Kínában, szemben a 2015-ös mindössze 5%-kal. Eközben Kínában a bioélelmiszerek piacának mérete elérte a 8 milliárd dollárt, az ökológiai gazdálkodás ágazata pedig az elmúlt 25 évben stabil éves növekedést mutat. A Kínában megtermelt gyümölcsök között magas az alma, a körte, a citrusfélék, valamint a szőlő aránya.
A gyümölcstermesztő országok között mindenképpen érdemes még szót ejteni India helyzetéről. A változatos földrajzi területekkel bíró szubkontinens számos régiója alkalmas a gyümölcstermesztésre, akár a hagyományos, akár a trópusibb, egzotikusabb fajtákról legyen szó. Az országban 7,05 millió hektáron folyik jelenleg is gyümölcstermesztés, a fajták között pedig megtalálható a mangótól, a banánon át, a gránátalmáig és a szőlőig valamennyi típusú gyümölcs.
Érdemes még röviden egy pillantást vetnünk a lista utolsó szereplőjére, Iránra is. Míg a globális rangsorban a közel-keleti állam a tizedik helyen áll, a régiós tekintetben első pozíciót szokta elfoglalni. Számos világszerte ismert, ősi eredetű gyümölcs származik Iránból, így például a gránátalma, a perzsa dió, a datolya, de olyan különlegességek is, mint a fekete eperfa termése, a zöld szilva, továbbá az aszalványként értékesített termékek.
A termelők és exportőrök listája azonban közel sem mutat hasonló képet. Míg Kína a termelésben első helyen áll a gyümölcs- és a zöldségtermesztésben is, addig az exportáló országok között már nem szerepel ekkora előnnyel. A külföldi értékesítés listáján az első pozíciót Thaiföld, majd Vietnám és Új-Zéland birtokolta 2023-ban. Thaiföld részesedése kiemelkedő volt, 2023-ban 5 380 millió USD értékben exportált gyümölcsöt szerte a világba. Ezen innen származó áru jelentős részét a trópusi gyümölcsök teszik ki, ezen belül is a durián. Ezen túl magas még a szárított, valamint fagyasztott gyümölcsök mennyisége, tehát Thaiföld már inkább valamilyen tartósítási eljárást követően exportálja a termékeket, csak kisebb mennyiségű a friss gyümölcsök aránya a kiviteli termékszerkezetében.
A gyümölcsimportőrök oldalán Kína ismét megjelenik, kiemelkedően magas értékekkel. Kína esetében az országban megtermelt mennyiség kiegészítésére importra szorul számos élelmiszer szempontjából. A zöldség-gyümölcs kategória épp ilyen, így amellett, hogy a világ legnagyobb gyümölcstermesztője, egyben a legnagyobb felvásárlója is. Az elmúlt években átlagosan a gyümölcsök 25%-a importból került a kínaiak asztalára, amelyben számottevő volt az avokádóimport (10-szeresére nőtt az import értéke), valamint az áfonyaimport (ötszöröse a korábbi évek import értékeinek). Az egzotikus gyümölcsimport összetett éves növekedési üteme várhatóan magas, 8,46%-os marad az előrejelzési időszakban.
Az Astute Analytica jelentése megállapítja, hogy az importtól való függőségének csökkentése érdekében Kína befektet a nem őshonos gyümölcstermékek, például a durianok és a cseresznye hazai termelésének bővítésébe, a hazai cseresznyetermelést pedig évente 20%-kal próbálják növelni. Az európai gyümölcsimportőrök közül Németország áll a kontinens államai közül az első helyen. A szőlő és citrusfélék mellett magas az alma és körte, valamint meggy és cseresznye, dinnye és csonthéjas gyümölcsök importértéke is.
A főbb külkereskedelmi adatok után röviden azt is érdemes megnézni, hogy mely gyümölcsök mekkora értéket képviseltek a 2023-as globális gyümölcsexportban. A részletesebb listán a trópusi gyümölcsök vezetnek, amelyek között az olyan egzotikus darabok is megtalálhatóak, mint a már említett durián, az ananász, az avokádó, a mangó, valamint a füge. Az elmúlt évtizedben ezeknek a gyümölcsöknek a népszerűsége tovább nőtt, egyrészt kedvező élettani hatásaik, másrészt a közösségi médiában megjelenő tartalmaknak köszönhetően.
Míg a kétezres évek elején duriánt és avokádót legfeljebb ázsiai országokban, ritkábban nyugat-európai üzletekben lehetett találni, ma már kis túlzással a sarki zöldség-gyümölcs boltban is elérhetőek. A citrusfélék népszerűsége töretlen, a citrom, narancs, lime és egyéb típusok itt is megjelennek szezonális gyümölcsfélék, így mandarin, grapefruit. A friss gyümölcsök közül magas arányú a banán és a szőlő exportértéke is, utóbbi esetén a csemegeszőlő aránya jelentős.
A globális adatok mellett a magyarországi gyümölcstermesztéssel is érdemes néhány gondolat erejéig foglalkoznunk. 2023-ban a betakarított terület alapján Magyarországon a szőlő és az almatermesztés vezetett. Szőlőt 57 528 hektáron takarítottak be, almát pedig 22 786 hektáron. A szőlő és alma mellett a meggy termésmennyisége kiemelkedő arányú, amely a belső értékesítés mellet magas exportértéket is képvisel. 2023-ban 7,7 millió USD értékben exportált Magyarország meggyet, elsősorban Németországba, Ausztriába, Romániába és Lengyelországba.
A bogyós gyümölcsök közül a málna és a szamóca termésmennyisége számottevő, a málna esetében azonban évek óta tartó csökkenés tapasztalható. Míg 2015-ben 1 534 tonna málnát gyűjtöttek be Magyarországon, addig 2023-ban ez az érték 553 tonnára csökkent. A drasztikus, harmadára történő visszaesés mögött az időjárási viszontagságok mellett egyes kártevők felbukkanása, valamint a begyűjtést nehezítő munkaerőhiány is megmutatkozik. Amellett, hogy a magyar vásárlók számára számos hazai gyümölcsféle érhető el, kiemelkedő minőségben, egyes típusoknál exportra is jut az adott áruból. A már jelzett meggy mellett magas az alma és a körte (19,9 millió USD), a dinnye (25,6 millió USD) és a szőlő (7,89 millió USD) export értéke is.
Az export mellett az import aránya szinte folyamatosan magasabb volt a 2015-2023 közötti időszak során, egy-egy év kivételével. Összességében a gyümölcstermesztés globális színvonalában egyre nagyobb teret kap az a Kína, amely a termelésben és az importban is kiemelkedő arányt képvisel. A legtöbb országban próbálnak olyan technológiákkal kísérletezni a gazdaságok, amelyek segítségével a terméshozamok magasabbak lehetnek, valamint a gyümölcsök minősége a korábbi színvonalat képes hozni.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. században.
Ha egy gyümölcs vagy zöldség kissé fonnyadt, de még nem rothadt és nem penészes, akkor biztonságosan elfogyasztható. A megfelelő tárolási körülmények - például a hőmérséklet, a páratartalom és a tárolási idő - döntő fontosságúak. Bizonyos gyümölcsök és zöldségek érési folyamata a betakarítás után is folytatódik. Ezek a gyümölcsök a szüretet követően, a szállítás és tárolás során is tovább érnek, így figyelembe kell venni vásárláskor is, hogy mikor szeretnénk felhasználni. Az etilént bizonyos növények, mint természetes növényi hormont állítják elő, s ez segíti a termés érését.
A különböző zöldségek eltérően reagálnak az etilénre és a hőmérsékletre: például a sárgarépa keserűvé válhat, ha etiléntermelő zöldségek mellett tároljuk, míg a paprika hidegkárosodást szenvedhet 7 °C alatt, valamint etiléntermelők közelében megbarnulhat és idegen ízanyagok jelenhetnek meg benne. A megfelelő tárolás előnyünkre válhat, ha az érést és az eltarthatóságot is figyelembe vesszük. A zöldérett paradicsom esetében az etilén jelenléte gyorsítja az érési folyamatot, így hamarabb fogyaszthatóvá válik. Az avokádót is érdemes almával vagy banánnal együtt tárolni, mivel ezek etilénképző hatásuk révén elősegítik az avokádó megpuhulását és ízének kialakulását.
A brokkolit, sárgarépát, spenótot, karfiolt, salátát és egyéb leveles zöldségeket érdemes a hűtőszekrény legalsó, zöldségtároló fiókjában tárolni, hogy frissek maradjanak. Az olyan zöldségek, mint az uborka, a kaliforniai paprika, a padlizsán, valamint a legtöbb tökféle ideális tárolási helye a hűtőszekrény valamivel melegebb polcán, a középső részén van. A burgonya, hagyma, édesburgonya és érett paradicsom hűvösebb helyiségben is tárolható, ahol mérsékelt páratartalom biztosítható. A bogyós gyümölcsök, a barackfélék és a friss, érett állapotú gyümölcsök gyorsan romlanak, ezért a hűtőszekrény leghidegebb fiókjában ajánlott tárolni őket, hogy frissességüket megőrizzék.
A görögdinnyét 13-18 °C-on, mérsékelt páratartalom mellett a legjobb tárolni, például a lakás egy hűvös pontján vagy a kamrában. A görögdinnye a hidegérzékeny gyümölcsök közé tartozik, ezért a hűtőszekrényben hidegkárosodást szenved, amelytől állaga kásás, íze kellemetlen lesz. Emellett rendkívül érzékeny a légtérben lévő etilénre, ezért ne tegyük banán, paradicsom vagy sárgadinnye közelébe. Bizonyos kertészeti termények érzékenyek az alacsony, de nem fagypont alatti hőmérsékletre. Az ilyen zöldségek és gyümölcsök megfelelő hőmérsékleti tartományban történő tárolása fontos, mert a túlzottan hideg környezetben gyorsan károsodhatnak, romlani kezdhetnek vagy elveszíthetik frissességüket. Azonban a felszeletelt zöldségek és gyümölcsök hűtése már kiemelt élelmiszerbiztonsági kérdés, ugyanis félbevágott, feldarabolt formában a romlás folyamatai felgyorsulnak. Az oxigénhiány miatt a zöldségek megfulladhatnak és rothadni kezdenek. Egyes zöldségek, mint a répa vagy a zeller megereszkedhetnek. A zöldségek és gyümölcsök romlása során többnyire penészgombák megjelenésével kell számolnunk. A penészgombák növekedéséhez nedves környezet és megfelelő hőmérséklet szükséges: egyes gombák hűvös, míg mások meleg hőmérsékleten életképesebbek. A felvágott, feldarabolt zöldségek és gyümölcsök esetében jellemzően a hűtőben történő tárolással kerülhetjük el leghosszabb ideig a penész megjelenését. A penészgombák gyakori anyagcsere termékei a különféle mikotoxinok, amelyek elfogyasztása ugyan nem okoz azonnali tüneteket, de toxikus hatásuk hosszú távon összegződhet, és megbetegedésekhez vezethet. Fontos kiemelni, hogy a mikotoxinok jelenléte nem feltétlenül észlelhető érzékszervi úton, ezért, ha a romlásnak indult almáról eltávolítjuk a penészes részt, a gyümölcs többi része pedig teljesen egészségesnek tűnik, attól még nem lesz biztonságosan elfogyasztható.
Ebben a válogatott szövegben mexikói utazásról, zöldségekről, gyümölcsökről és a globális élelmiszer-kereskedelemről esik szó. Ízelítőként megemlítjük: a zöldségek és gyümölcsök tárolása, érésfolyamatai és a nemzetközi kereskedelem dinamikája mind összefonódik a mindennapi vásárlás és fogyasztás szempontjaival. A különböző országok termelési és importadatai rámutatnak arra, hogy egy globális piacon a helyi piacok is formálódnak a technológiai fejlődés és éghajlatváltozás hatására.