Rostban gazdag ételek szerepe a bélrendszerben és a krónikus betegségek megelőzésében

Ekkor kerültek nyilvánosságra ugyanis azok a megfigyelések, amelyek kimutatták, hogy összefüggés van a rostbevitel és számos krónikus nem fertőző megbetegedés kialakulása között. Az étkezési rostok nem emésztődnek meg, ezért nem szívódnak fel, érintetlen formában jutnak le az alsó bélszakaszba.

One részüket a vastagbélben található baktériumok enzimjei kisebb, főként szerves savas molekulákra bontják, ezáltal a széklet vegyhatását savas irányba tolják, elnyomva a rothasztó baktériumok szaporodását. A szervezetnek mindkét típusú rostra szüksége van.

Vízoldékony rostban különösen gazdagok: az alma, a citrusfélék, a legtöbb friss és aszalt gyümölcs, a zöldségek, a hüvelyesek és a zabpehely. A vízoldékony rostok élettani hatása már a felső bélszakaszokban is érvényesül.

Az oldható rostok vizes oldatban (gélt képezve) igen nagy adszorpciós (folyadékmegkötő képességű) felülettel rendelkeznek, megkötik a cukrot, ezáltal lassítják a cukorfelszívódást, csökkentik a cukorbeteg szervezet inzulinigényét. Az oldható rostok megkötik az epével (epesavak formájában) ürített koleszterin egy részét, amely így nem szívódik fel újra, ilyen módon csökkentik a vér koleszterinszintjét.

A megfelelő élelmirost-bevitelnek védő szerepet tulajdonítanak az érelmeszesedés és a szív-ér rendszeri megbetegedések vonatkozásában. A vízben nem oldódó rostok segítségünkre lehetnek az elhízás megelőzésében is, mivel lassítják a gyomorürülést, tovább tartják fenn a jóllakottság érzését. A dús ételek kiadósabb rágást igényelnek, elfogyasztásuk hosszabb időt vesz igénybe, és nagy duzzadóképességüknek köszönhetően a jóllakottságérzés hamarabb jelentkezik.

A kétfajta élelmi rost élettani hatása nem választható el élesen egymástól. Mindkettőnek fontos szerepe van a székrekedés megelőzésében és étrendi kezelésében. Ha a vastagbélnek kemény székletet kell továbbítania, az erőlködés hatására a nyálkahártya kitüremkedik az izomzat közé, ún. divertikulózis alakul ki, mely a továbbiakban igen sok panaszt okozhat. A civilizált országokban a lakosság 30-35 százaléka divertikulózisban szenved.

A rostok védőhatásukat úgy fejtik ki, hogy megnövelik a béltartalom térfogatát, felhígítják a keletkező káros (rákkeltő) anyagok koncentrációját, és mivel lerövidítik a tranzitidőt, a béltartalom áthaladásának idejét, ezek az anyagok rövidebb ideig érintkeznek a bélfallal. Nagy felületükön a rákkeltő anyagokat megkötik, s csökkentik annak a lehetőségét is, hogy pl. Az ajánlott rostbevitel felnőtteknek napi 25-30 g (max. 40 g-45 g), gyermekeknek 0,5 g/100 kcal (max. Dr. Már kisgyermekkorban azt tanítják, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztanunk, hogy egészségesek legyünk. Ez bizony így van, ugyanis a rostszegény életmódnak komoly következményei lehetnek.

A legújabb kutatások szerint a rostszegény életmód nemcsak az emésztést lassítja, hanem komoly betegségek kialakulásához is vezethet - köztük a vastagbélrákhoz. A brit Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége (FDF) megbízásából készült felmérés rávilágít: a lakosság többsége alig tud valamit a rostfogyasztás egészségügyi szerepéről, és így saját egészségét veszélyezteti nap mint nap.

A rostok nemcsak az emésztés miatt fontosak, rákmegelőző hatásuk is van. FOTÓ: SHUTTERSTOCKS Sokkal kevesebb a rostbevitelünk, mint gondolnánk. A felmérés szerint a britek mindössze 7%-a tudja, hogy napi legalább 30 gramm rost lenne az ideális a szervezet számára. Ehelyett az emberek átlagosan 12,4 grammot tartanak elegendőnek - ez kevesebb mint a fele a hivatalos ajánlásnak. A valóság még ennél is rosszabb: az átlagos napi rostbevitel csupán 16 gramm, és a lakosság mindössze 4%-a éri el a javasolt szintet - írja a Magyar Nemzet.

Ez nem puszta statisztika. A rosthiány szorosan összefügg több komoly betegséggel is, mint a vastagbélrák, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív-érrendszeri problémák.

A rostok valójában mire jók? A rostban gazdag étrend elősegíti a rendszeres bélműködést, csökkenti a rákkeltő anyagok bélrendszerben töltött idejét, és támogatja az egészséges bélflóra kialakulását. Emellett segít a vércukorszint szabályozásában, a koleszterinszint csökkentésében, sőt még a testsúly kontrollálásában is. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyság már 2015-ben megemelte az ajánlott napi rostbevitelt 24 grammról 30 grammra, felismerve, milyen fontos ez a lakosság egészségmegőrzése szempontjából.

Apró változások, nagy eredmények. A jó hír: nem kell teljesen átalakítani az étrendet ahhoz, hogy elérjük a napi rostcélt. Íme néhány egyszerű, mégis hatékony trükk:

• Egy adag fagyasztott zöldborsó: közel 5 gramm rost
• Teljes kiőrlésű kenyér: több mint 1 grammal több rost szeletenként, mint a fehér változat
• Egy evőkanál mogyoróvaj: plusz 1 gramm rost

A legjobb rostforrások közé tartoznak a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, diófélék és magvak. A rostban szegény, illetve a rostban túlságosan dús táplálkozás egyaránt kedvezőtlen hatású nem csak egészségeseknél, hanem Crohn és colitis ulcerosa betegeknél is. A rostokat a bélbetegek diétája szempontjából nem lehet egyértelműen jó vagy rossz kategóriába besorolni. Vannak rostok melyek kifejezetten előnyösek, és vannak olyanok, melyek képesek életveszélyes állapotba sodorni a bélbeteget.

A rostok az élelmiszereinkben jelenlevő olyan összetevők, melyek az emésztőenzimeinknek ellenállnak, és így emésztetlenül lejutnak a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok segítségével, többé-kevésbé (rost fajtájától függően) lebontásra kerülnek. A bomlás során keletkeznek előnyös tulajdonságokkal rendelkező anyagok, de kellemetlen tüneteket (bélfeszülést) okozó gázok is. A rostok élettani hatása attól függ, hogy vízben oldható, vagy vízben nem oldható csoportba tartozik.

A vízben oldódó rostok nagy duzzadó képességgel rendelkeznek. A gélszerű állag lassítja az ételek áthaladását a gyomor és bélrendszeren, ezért is kedvező hasmenéses állapotokban. A víz megkötése mellett képesek egyéb toxikus anyagokat is megkötni, illetve a vastagbélben a bomlásuk során a szervezet számára előnyös tulajdonsággal rendelkező termékek mennyiségét is növelik. Biológiai védelem: a vízben oldódó rostok lejutva a vastagbélbe táplálékul szolgálnak a jótékony baktériumoknak, melyek száma így tovább növekszik. Kémiai védelem: a vízben oldódó rostok a bomlásuk során, olyan savas vegyhatású melléktermékek keletkeznek, melyek savanyú irányba tolják el vastagbél vegyhatását (pH-ját).

Mechanikai védelem: a bomlás során keletkeznek rövid szénláncú zsírsavak (SCFA= short chain fatty acid), melyek a bélnyálkahártya falára hatnak és annak áteresztő képességét csökkentik. Ha jól működik az egészséges nyálkahártya (mucosa) képes mechanikusan megszűrni a baktériumokat és nem engedi, hogy átjussanak a mélyebb rétegekbe, és ott gyulladást okozzanak. A vízben oldódó rostoknak nem csak helyileg vannak kedvező hatásai, hanem a szervezet egészére is kihatnak: miközben lassítják az ételek áthaladását a gyomor és bélrendszeren keresztül, ezzel egy időben késleltetik, illetve gátolják bizonyos tápanyagok felszívódását pl. A vízben nem oldódó rostok csökkentik az éhségérzetet és elősegítik a rendszeres székletürítést.

Jellemző tulajdonságuk, hogy vizet kötnek meg, ezáltal a székletet lágyítják. A vastagbél megfelelő működéséhez szükséges, hogy a béltartalom teljesen töltse ki a bél üregét, és így mechanikus ingerként hatva elősegítje a továbbjutást. A táplálékban lévő emésztetlen salakanyagok, mint például a rostok emésztetlenül maradt részei, jelentősen növelik a béltartalmat, és ezzel elősegítik a szabályos ürülést. A béltartalom rövidebb idő alatt átjut a vastagbélen, így pl. A rostbevitel növelését a zöldségfélék, gyümölcsök arányú fogyasztásával lehet elérni.

5-10% rostot tartalmaz pl. zöldborsó, karalábé, körte, szilva. 10-15% rostot tartalmaz pl. graham kenyér, zabpehely, müzli. 20-25% rostot tartalmaz pl. szárazhüvelyesek, zabkorpa, lenmag. 40-50% rostot tartalmaz pl. A felnőtt krónikus gyulladásos bélbetegek nyugalmi periódusban kb. A rostbevitelt különösen meg kell szorítani vastagbél tükrözéses vizsgálat előtt kb. A rostok igen nagy problémát okozhatnak azoknak a betegeknek, akiknek bélszűkületük van. a pürésített ételeket passzírozzuk át (Ne csak turmixoljuk össze a pürét, mert attól ugyan kisebb méretű lesz a rost nagysága, de az összes rost mennyiség nem fog változni.

Mellékletben a legfontosabb élelmiszerek rosttartalma. Az összefoglalót készítette: Molnár Andrea (dietetikus). Megjelenés dátuma: 2018. június 18.

Táblázat vagy lista beillesztése a fajták szerinti rosttartalmakról segítheti az olvasót a gyakorlati dietetika alkalmazásában.

tags: #mik #a #rostszegeny #etelek