A laborcsomag a szív- és érrendszer betegségeinek és a stroke kialakulásának laboratóriumi kockázatát vizsgálja. A szív- és érrendszeri betegségek világviszonylatban a vezető halálokok közé tartoznak. A koronária betegség a szívet ellátó nagy - és kis erek (koszorúerek) érfali gyulladásos betegsége, melynek következménye a fokozatosan vagy hirtelen fellépő érelzáródás. Az erek szűkületéért a szívet ellátó erek belső rétege alatt felhalmozódó plakkok felelősek. A szűkült erek következményeként a szívizomsejtek oxigén ellátása csökken, ami mellkasi fájdalmat, súlyosabb esetben szívizom elhalással járó szívinfarktust okoz. A stroke az agyi keringés zavarainak következtében fellépő agykárosodás. A betegség akkor alakul ki, amikor az agy valamely területének vérellátása oly mértékben csökken, hogy az ott található sejtek egy részének pusztulását eredményezi. Előjelei az átmeneti bénulás, valamint a beszéd - és látászavarok.
A koleszterint a legnagyobb mennyiségben a máj állítja elő az emberi szervezetben, egy részét azonban a táplálékkal vesszük magunkhoz. Jelentős szerepe van a sejthártyák felépítésében. Többnyire „rossz” koleszterinként említik. A koleszterint a májból a sejtek felé szállítja. A non-HDL koleszterin szintet úgy kapjuk meg, hogy a HDL koleszterin számát kivonjuk az összkoleszterin számból. A non-HDL koleszterin gyakorlatilag minden „rossz” típusú koleszterint tartalmaz. Optimális szintje kevesebb, mint 130 mg/dL vagy 3,37 mmol/L. A megemelkedett LDL-koleszterin-, valamint összkoleszterin szint esetén az érfal rugalmassága csökken, ami lehetővé teszi a koleszterin lerakódását. Egyes gyógyszerek (pl. hipolipémiás terápia) hatására a koleszterinszint csökkenthető.
A trigliceridek a táplálkozás során bevitt zsírok fő alkotóelemei, melyek szervezetünket energiával látják el. Míg a szervezetbe kerülő zsírok egy része az energiaszükségletet fedezi, addig a megmaradt, fel nem használt része a zsírszövetben raktározódik el. A nagyon magas trigliceridszintnek köszönhetően jelentősen megnő az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. A húgysav a purin vegyületek lebontási terméke, mely vizelettel távozik a szervezetből. A napi átlag húgysav ürítés normál esetben 150-250 g. A homocisztein kéntartalmú aminosav, mely normál esetben csak kis mennyiségben van jelen a szervezetben. A CRP fehérje mennyiségét méri, ami gyulladás esetén termelődik a májsejtekben. Jellemzően bakteriális és gombás fertőzések esetén emelkedik meg a szintje radikálisan. A vérben előforduló glükóz szintjének meghatározására szolgál, segítségével felismerhető a cukorbetegség. A fibrinogént a máj termeli. A véralvadási folyamatban résztvevő alvadási faktor, úgynevezett akut fázis fehérje, mely 20 másik véralvadási faktorral együtt kerül a vérkeringésbe.
A kardiovaszkuláris laborvizsgálat eredménye a vizsgálatot követő 7 napon belül rendelkezésre áll. Egyrészt a genetika befolyása a betegség kialakulására, másrészt a hasonló életmódbeli szokások hajlamosíthatnak a betegségre. Ne fogyasszunk kényelmi, félkész, előkészített termékeket, mint például mirelit burgonya, mirelit pizza, levesporok, leveskockák, saláta szósz vagy mártás porok, mivel ezek legtöbbször sok sót, transzzsírsavat, részben vagy teljesen hidrogénezett növényi olajokat tartalmaznak. Törekedjünk a természetes összetevőkre, ételkészítéshez használjunk kevesebb sót, több zöld és só nélküli fűszert, leveskocka helyett tartsunk a fagyasztóban általunk főzött zöldség vagy húsleves alaplevet. Mindennap fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt, teljeskiőrlésű vagy korpával, magvakkal dúsított gabonaterméket. Használjunk növényi olajokat, salátához olívaolajat, lenmagolajat. Csökkentsük a zsíros húsok, tejtermékek fogyasztását. A túlsúly számos krónikus megbetegedés rizikóját növeli, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, szívbetegségek. Elhízás miatt emelkedhet a vérnyomás és a koleszterinszint, melyek hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Így fontos a testsúlykontroll, elhízás esetén mielőbb el kell kezdeni az életmódváltást. A testmozgás szintén fontos faktor, a mozgásszegény életmód növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját. Hetente legalább háromszor 30 percet emeltintenzitású mozgást javasolunk. A tartósan magas stresszszint növeli a kockázatot, és együtt járhat dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés készségében megnyugvást keresve. Próbáljunk ki különféle stressz levezető technikákat, hogy kiderítsük melyik a legideálisabb számunkra. Cukorbetegségben szenvedők fokozottan veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségekre. Magas vércukorértékek esetén az erek károsodása fokozott. Ezért fontos, hogy cukorbetegség fennállása esetén folyamatos legyen a vércukorszint ellenőrzése, magas értékek esetén mielőbbi korrigálás szükséges a diétában.
Diagnosztikai Központunkban lehetőség van a fenti összes rizikófaktor megállapítására, s ezek csökkentésére, megszüntetésére. Kockázat besorolás szív- és érrendszeri betegségek esetén: kis, közepes és nagy kockázatú kategóriák vannak a rizikótényezőktől és a már jelenlévő kardiovaszkuláris-, anyagcsere-betegségtől (vérzsír, cukorbetegség, elhízás) függően. Ismerje meg az Ön kardiovaszkuláris rizikóstátuszát! Diagnosztikai Központunkban lehetőségünk van részletes kockázat-besorolásra a szív- és érrendszeri betegségeknél. (Ezt a III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása, Budapest 2014., alapján végezzük). Célértékek: a célérték az a kívánatos érték, pl. testsúly vagy vércukor, vérzsír érték, melynek elérése illetve szinten tartása révén megelőzhetőek a kardiovaszkuláris betegségek. A célértékek megállapítása az eddigi szakirodalmi adatok alapján történik (több orvosi szakágban, nemzetközi tudományos együttműködések révén, sok tízezer beteg ellenőrzött klinikai vizsgálatainak adatainak felhasználásával történik).
- Ha már van szív-érbetegség, érszűkület: hasi körfogat: < 94 cm férfiaknál és < 80 cm nőknél.
- Ha még nincs szív érrendszeri tünet: hasi körfogat: < 102 cm férfiaknál és < 88 cm nőknél.
- Éhomi vércukor < 6,0 mmol/L; étkezés utáni < 7,5 mmol/L; HbA1c < 6% (2-es típusú diabetesben) < 8%;
- Vérnyomás: < 140/85; Összkoleszterin < 4,5 mmol/L, LDL < 2,5 mmol/L;
- Kardiovaszkuláris tünetmentes állapot: < 140/90; Nagy kockázat esetén: < 130/80;
- Az alábbi betegségeknél is < 130/80: cukorbetegség, krónikus veseelégtelenség, szív- és érrendszeri betegség, érszűkület, stroke.
Diagnosztikai Központunkban lehetőségünk van részletes kockázat-besorolásra a szív és érrendszeri betegségeknél (ezt a III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása, Budapest 2014, alapján végezzük). Ez után megfelelő nem gyógyszeres és gyógyszeres módszerekkel tudjuk a kockázatokat csökkenteni, kedvezőn befolyásolni (életmódváltozás, táplálkozás, fizikai aktivitás növelése).
tags: #muteti #riziko #besorolas #cardiovascularis #riziko