A legtöbb fogkrém fluoridot tartalmaz, amely egy potenciálisan mérgező vegyszer, ami elvékonyítja a fogzománcot.
A fluorid annyira erős, hogy átmarja az üveget!
Az átlagos fogkrémek még sodium lauryl szulfátot (SLS) vagy ehhez hasonló összetevőket is tartalmaznak.
Az SLS egy zsíroldó tisztítószer, amely túlságosan erős a nyálkahártyának, így irritálja azt, valamint ínysorvadást okozhat.
Mivel a fogkrémek ilyen erős kémiai anyagokat tartalmaznak, a gyártók további vegyi anyagokkal „fedik el" őket - pl.: szaharin, mesterséges színezékek és ízesítők.
Először is, tisztázzuk a fogalmakat, mi a különbség a fluor, a hidrogén-fluorid és a fogkrémekben leggyakrabban található nátrium-fluorid között.
A fluor a halogének közé tartozik, elemi állapotban halvány zöldes-sárga gáz.
A hidrogén-fluorid vizes oldata kémiai reagensként használandó, jellegzetes tulajdonsága, hogy marja az üveget.
(A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv azonosítási vizsgálati között szerepel ez a reakció.)
Ugyanakkor a fogkrém nem tartalmaz ilyen vegyületet.
A fogkrémekben leggyakrabban nátrium-fluoriddal (angolul sodium fluoride) találkozunk, de már szerves kötésű fluorid-aminokat tartalmazó készítmények is forgalomban vannak.
A nátrium-fluorid (NaF) egy színtelen vagy fehér kristályos anyag, ami vízben jól oldódik, de a híresztelésekkel ellentétben, víz hatására nem alakul át hidrogén-fluoriddá és nem marja az üveget.
Igaz, mérgező anyag, halálos dózisa 5-10 g (átlagos 70 kg-os emberre nézve) ami körülbelül azt jelentene, hogy kiskanállal kellene ennünk, hogy valóban életveszélyes legyen ránk.
Természetesen sem a fogkrémekben sem a (mesterségesen fluorozott) ivóvizekben nincs ekkora mennyiségben.
A fluor(gáz), a hidrogén-fluorid, és a nátrium-fluorid közötti különbség talán még könnyebben megérthető egy másik halogén, a klór vegyületeinek példáján.
A fogszuvasodásról
A fogainkat a plakkot alkotó baktériumok (Streptococcus mutans, S. sorbinus, lactobacilli) lepik el, amelyek acidogének, azaz a szénhidrátokat bontják általában valamilyen szerves savra (ecetsav, tejsav stb.).
Ezek a savak a fogban található kalcium-foszfát kioldásával (demineralizáció) károsítják a fogzománcot.
Fogainkban a kalcium apatit formájában van jelen, ami egy olyan ásvány, ami kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, kalcium-fluorid és kalcium-hidroxid keverékéből épül fel.
Minél magasabb a fogzománc fluorid-tartalma, annál szilárdabbak, erősebbek a fogak, annál ellenállóbbak a saverózióval szemben.
Kutatók kimutatták a fluorid demineralizációt gátló hatását, illetve az ásványi anyagok újraépülését is serkenti a fogzománcban.
Több klinikai vizsgálat is kimutatta, hogy a fogkrémmel történő fluorpótlás csökkenti a fogszuvasodás előfordulását.
Ugyanakkor a fejlett világ országaiban sokan kérdőjelezik meg az ivóvíz fluoriddal való dúsításának létjogosultságát.
Sokan pedig teljesen száműznék a fluoridot az ember által használt, fogyasztott termékekből.
Fluorózis
Ami tény, hogy a fluorid alkalmazása magas dózisban káros hatással van az emberi szervezetre, melynek tünetei: gyomorfájdalom, hasmenés, gyengeségérzet, légzésproblémák, szívritmuszavar és alacsony vérnyomás.
Hosszú távon való magas dózisú alkalmazása során súlyvesztés, fáradtságérzet, anémia, csont- és fog elváltozások figyelhetőek meg.
Állatokon megfigyették, hogy az intellektuális képességeket is csökkentheti a fluorid.
Erre több vizsgálatot végeztek: egy patkánykísérletben rendszeresen, magas dózisú fluoriddal (100 mg NaF/L) illetve arzénnel (50 mg As2O3/L) dúsított ivóvizet adtak a patkányoknak, majd vizsgálták az agyuk méretbeli változását.
Ugyanakkor tény, hogy sok helyen a világban, például Kínában, a természetes vizekben is magas a fluorid (és az arzén) tartalom, van, ahol eléri a 21,5 mg/L-es koncentrációt, amely valóban adhat okot aggályokra.
Ezzel kapcsolatos vizsgálatokat is végeztek a kutatók, Kínában, különböző tájegységeiken, fluoriddal különböző mértékben érintkezett gyerekek intelligenciáját mérték.
Egy vizsgálattal bizonyították, hogy azokon a területeken, ahol az ivóvíznek magasabb a fluorid tartalma, magasabb az alacsonyabb intelligenciahányadosú (<89) gyerekek aránya.
Ugyanakkor a szerzők elismerték, hogy az átlagos IQ-t tekintve a különbség nem szignifikáns (sőt az eredmények egy része ellentmond a következtetéseknek), illetve, hogy nem is lehet összehasonlítani a különböző iskolák diákjait, hiszen a szociális környezetüket, a szülői nevelést és az egyéni adottságokat nem vették figyelembe a vizsgálat alatt.
Amerikában nagyon nagy ellenkampányt indítottak a fluorid ellen, csinos kis összeesküvés-elméletekkel tűzdelve.
Az Amerikai Egyesült Államokban azonban a fejletlen, alacsonyabb higiéniai kultúrájú országokban létjogosultsága lehet ennek a módszernek.
Szerencsére hazánkban, az USA-val ellentétben nincs kampányszerű vízfluorozás.
Ugyanakkor a fogaink egészsége érdekében fontos, hogy fluoridot tartalmazó fogkrémet használjunk, külsőlegesen.
Oda kell figyelni, hogy kisgyermekünk ne nyelje le a fogkrémet, vagy, mint ahogy egy korábbi bejegyzésünkben is szó volt, ha a gyerek édességnek tekinti a fogkrémet, ideiglenesen le kell váltanunk fluoridmentesre.
Egyébként, egy vizsgálatot ezzel kapcsolatban is folytattak az Egyesült Királyságban, hogy vajon mennyi fogkrémet, illetve fluoridot nyelnek le átlagosan a gyerekek fogmosáskor.
Általános megfigyelés volt, hogy nem tartották be a „borsó-méretű" (pea-sized) adagolást, 2-3-szorosát nyomták ki az ajánlott mennyiségnek a fogkefére.
Átlagosan 0,36 mg fluorid került így a szervezetükbe fogmosásonként.
Az 1-8 éves gyerekeknél a tolerálható határ napi 0,1 mg/testtömegkg, tehát az a mennyiség, amit véletlenül lenyelnek fogmosáskor nem jelent komoly expozíciót számukra.
