A vasárnapi rántott hús és sült krumpli miatt az olaj is az étkezéseink része lett.
Bár a családban nem volt kötelező fogás a rántott hús, én is elég gyakran ettem bő olajban vagy akár zsírban készült ételeket.
A mai napig imádom a lángost, és az bizony tömény zsiradék és szénhidrát.
A bő olajban sütés húsz százalékkal növeli meg az ételek zsírtartalmát, a vitamintartalmát pedig csökkenti.
Ezért a rántott zöldségek sem egészségesek, bármilyen - nyers vagy párolt állapotban vitamindús - zöldséget is panírozunk be.
A szervezetünk a fel nem használt mennyiséget pedig szépen elraktározza.
Kutatások szerint egy felnőtt napi transzzsír bevitele - 2000 kalóriás napi energiabevitellel számolva - nem haladhatja meg a 2 grammot.
Magyarországon a mai napig nem kötelező feltüntetni az élelmiszereken a transzzsír mennyiségét.
Ha a címkén azt látjuk, hogy részben vagy teljesen hidrogénezett növényi olajokat tartalmaz, az adott ételnek nagy eséllyel magas a transzzsírtartalma, ezeket mértékkel fogyasszuk.
Korábban óva intettek attól, hogy állati zsiradékkal süssünk, a disznózsír egyenesen tiltólistás volt.
Helyette a napraforgóolajat ajánlották, mert annak magasabb a telítetlen zsírsav-tartalma.
Akinak magas a koleszterinszintje, disznózsír helyett használjon kókuszzsírt, mert az nem tartalmaz koleszterint.
Érdemes csökkenteni a felhasznált olaj vagy zsiradék mennyiségét is, használhatunk például spray-t.
Érdemes jó minőségű, például teflon- vagy kerámiaserpentyt használni, bevezetni a sütőzacskót, sütőpapírt.
Ha kivettük, itassuk le róla a felesleges zsiradékot.
Neked is van egy jó recepted?
A legtöbben automatikusan ugyanazt az olajat öntik a serpenyőbe, amikor rántott húst, sült zöldségeket vagy tojást készítenek.
Pedig az, hogy milyen zsiradékot választunk, nemcsak az ételek ízét, hanem az egészségünket is befolyásolhatja.
A növényi olajok összetétele jelentősen eltér egymástól.
Vannak olyanok, amelyek nagyobb arányban tartalmaznak egyszeresen telítetlen zsírsavakat, míg másokban a többszörösen telítetlen zsírsavak dominálnak.
Ez utóbbiak táplálkozási szempontból értékesek lehetnek, ugyanakkor érzékenyebbek a magas hőmérsékletre.
Amikor egy olajat hosszabb ideig hevítünk, oxidációs folyamatok indulhatnak el benne.
Egyes olajok már a füstpont elérése előtt is oxidálódhatnak, ezért a zsírsav-összetétel legalább olyan lényeges tényező, mint maga a füstpont.
A füstpont a hőmérséklet, amelyen az olaj láthatóan füstölni kezd.
Ilyenkor már intenzív bomlási folyamatok zajlanak benne, és az íze, valamint a minősége is romlik.
A füstölő olajat már nem szabad tovább használni.
Ha az olaj füstöl, elsötétedik vagy égett szagot áraszt, célszerű inkább lecserélni, mint tovább használni.
Otthoni sütéshez általában azok az olajok bizonyulnak kedvezőbbeknek, amelyek nagyobb arányban tartalmaznak egyszeresen telítetlen zsírsavakat.
Ide tartozik például a repceolaj, valamint bizonyos finomított olívaolajok.
A repceolaj egyik előnye, hogy viszonylag jól viseli a hőhatást, miközben kedvező zsírsav-összetétellel rendelkezik.
A finomított olívaolaj szintén alkalmas lehet sütésre, bár az extra szűz olívaolajat sok szakember inkább hideg felhasználásra ajánlja, hogy értékes antioxidáns-tartalma jobban megmaradjon.
Az extra szűz olívaolajról sok tévhit él.
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az extra szűz olívaolajjal egyáltalán nem szabad sütni.
Valójában a helyzet ennél jóval árnyaltabb.
Az extra szűz olívaolaj számos antioxidánst és természetes növényi vegyületet tartalmaz, amelyek bizonyos mértékig védelmet nyújthatnak a hő okozta károsodással szemben.
Mérsékelt hőmérsékleten történő sütéshez általában megfelelő választás lehet, bár a nagyon magas hőfokú és hosszú ideig tartó sütéshez nem feltétlenül ez a leggazdaságosabb megoldás.
Sokan inkább azért használják salátákhoz és kész ételekhez, mert így jobban megőrizhetők az íz- és aromaanyagai.
Nem csak az olaj számít.
A sütés egészségességét nem kizárólag az alkalmazott zsiradék határozza meg.
A szakemberek ezért általában azt javasolják, hogy a sütőolajat ne használjuk újra túl sok alkalommal.
Az olaj többszöri felhasználása nagyobb probléma lehet, mint maga az olaj.
Sokan nagy figyelmet fordítanak arra, hogy milyen olajat vásároljanak, miközben ugyanazt a zsiradékot többször is felhasználják.
Pedig a kutatások szerint az ismételt hevítés jelentősen felgyorsíthatja az olaj lebomlását.
Minden egyes újramelegítés során nő az oxidációs termékek mennyisége, különösen akkor, ha az olajban ételmaradékok maradnak vissza.
Ezért gyakran nagyobb problémát jelenthet egy többször használt sütőolaj, mint egy egyszer megfelelően használt, kevésbé ideális zsiradék.
Ha az olaj sötétebbé válik, habzik vagy kellemetlen szagot áraszt, már nem érdemes újra felhasználni.
A vajjal és a kókuszzsírral kapcsolatban is megoszlanak a vélemények.
A vaj kiváló ízt ad az ételeknek, ugyanakkor a benne található tejfehérjék és tejcukor miatt könnyebben megéghet magas hőmérsékleten.
Emiatt sütéshez gyakran inkább a tisztított vajat, vagyis a ghít használják.
A kókuszzsír jól bírja a hőkezelést, de magas telítettzsírsav-tartalma miatt a szakemberek továbbra is mértékletes fogyasztást javasolnak.
A jelenlegi táplálkozástudományi ajánlások szerint egyik zsiradék sem tekinthető tökéletesnek.
A legjobb megoldás általában az, ha a különböző olajokat és zsiradékokat a felhasználási célnak megfelelően, változatosan alkalmazzuk.
Ezekkel az olajokkal is érdemes óvatosnak lenni.
Több olyan növényi olaj létezik, amelynek magas a többszörösen telítetlen zsírsavtartalma, ezért elsősorban hideg felhasználásra ajánlott.
Ilyen lehet például a szőlőmagolaj, a tökmagolaj, a szezámolaj vagy egyes szója- és kukoricaolajok.
Ezek kiváló alapanyagok lehetnek salátákhoz, öntetekhez vagy mártásokhoz, ugyanakkor intenzív hőkezelés esetén gyorsabban károsodhatnak, mint a stabilabb zsírsav-összetételű olajok.
A hidegen fogyasztott olajoknak is fontos szerepük van.
A hőre érzékeny olajokat nem kell száműzni a konyhából.
Sok közülük értékes antioxidánsokat, vitaminokat és esszenciális zsírsavakat tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a kiegyensúlyozott étrendhez.
Salátákhoz, öntetekhez, mártogatósokhoz vagy kész ételek utólagos ízesítésére kifejezetten előnyösek lehetnek.
Éppen ezért érdemes külön olajat tartani a sütéshez és külön a hideg felhasználáshoz.
A sütésnél a mértékletesség is számít.
Bármilyen jó minőségű olajat választ, a bő zsírban sütés továbbra sem tartozik a legegészségesebb ételkészítési módok közé.
A dietetikusok általában a párolást, a sütőben sütést, a grillezést vagy az air fryer használatát részesítik előnyben.
A sütés során nemcsak a felhasznált zsiradék típusa, hanem a hőmérséklet, az elkészítési idő és az olaj állapota is meghatározza, mennyire lesz egészséges a végeredmény.
Tudatos választással azonban jelentősen csökkenthető a nem kívánt bomlástermékek kialakulásának kockázata, miközben az ételek ízletesek maradnak.
tags: #olajban #sutes #egeszsegtelen