Milyen tradíciókat hozott át a jelenbe a már több mint 130 éve működő Győri Likőrgyár?
A Győri Likőrgyár Zrt. jövőre ünnepeli 135- Igen, a Győri Likőrgyár számos névváltoztatáson átesett, azonban cégünk jogelődjét 1884-ben alapították, és alapvetően szeszipari tevékenység folytatására alakult, majd 1914-ben kaptuk meg a rum és likőr gyártási ipari igazolványokat.
Tehát a szeszes tevékenységen belül az ital-előállítás 1914-től datálódik.
Tulajdonképpen azóta folyamatosan ezen a telephelyen történik a gyártás.
Amikor a gyár megalakult, még a város szélén helyezkedett el, ma pedig a belváros nincs öt perc gyalogútra sem.
Tehát gyakorlatilag Győr szívébe kerültünk, ezért viszonylag szűkös méretek között kell megvalósítani a technológiai fejlesztéseket.
Már a legkorszerűbb felszerelésekkel, gépekkel dolgozunk, modern üzemegységeink, energiatakarékos mosógépeink vannak, úgyhogy minden gyártási folyamatot viszonylag szűk területre kell koncentrálunk, ami azt jelenti, hogy a fejlesztéseinket alapvetően az határozza meg, milyen tudatosan tudjuk az adott területet kihasználni.
Ha valamit bővíteni kívánunk, akkor általában valamilyen régebbi dolgot fel is kell számolnunk.
Nyugat-Európában nagyon sok jó példát találni a miénkhez hasonló elhelyezkedésű üzemek működésére és fejlődésére, például, ha az ember bemegy egy belgiumi sörgyárba, akkor egy patinás épületben hipermodern berendezésű környezetben találja magát.
Inkább csak az idei évre koncentrálnék, mert nehéz az elmúlt két-hárm évet egyben tekinteni, olyan sok és gyakori változás történt.
Úgy gondolom, hogy három alapvető kihívással kell szembenéznie a szakmának.
Nem fontossági sorrend alapján az egyik a változó jogszabályi környezet.
A mi szakmánkban az életet körülbelül kétévente újraírjuk, mert folyamatosan megváltoznak a jogszabályok, elsősorban az adómértékek és az adókonstrukciók.
Csak egy példát szeretnék erre mondani: itt van a népegészségügyi termékadótörvény (NETA), ami kétévente változik, és alapvetően érinti a szeszes italokat, azaz hol ilyen, hol olyan termékeket kell gyártani.
Ha mondjuk a NETA-változás, ami egy ital esetében rendkívül jelentős összeget tesz ki - akár 1000 Ft-os nagyságrend is elérhető literenként, főleg az új NETA kapcsán -, azt eredményezi, hogy abban az évben amikor megváltozott a NETA, akkor nagyon erőteljes a forgalom-visszaesés, majd abban az évben, amikor tudjuk, hogy a következő évben meg fog változni a NETA, nagyon erőteljes forgalomnövekedés megy végbe.
Tehát a jogszabályi változások olyan hullámzó értékesítést és termelést eredményeznek, hogy akár 20-30%-kal is eltéríthetik egyik évet a másiktól.
A 2017-es évhez képest a 2018-as év lényegesen erősebb lett azért, mert a 2017-es év forgalomban sokkal gyengébb volt a 2017. január elsejei NETA változás miatt, hiszen 2016-ban betároltak a vevők.
A 2018-as évben pedig már nem érződött ez a betárolási hatás, tehát ez a negatív hatás, sőt a 2019-es újabb NETA mérték- és konstrukcióváltozás miatt a vevők ismét be fognak tárolni, aminek következtében egy nagyon komoly forgalomkiesés várható. Sehogy.
A piac mindegyik szereplője a legjobb tudása szerint próbál dolgozni, hiszen az adótörvények számunkra befolyásolhatatlan szférában vannak.
Amikor a törvényi változás előtt állunk, megpróbálunk már nyár végétől, ősz elejétől készletekkel, termeléssel, becslésekkel felkészülni, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy december 31-ig a raktáraink teljes egészében kiürülnek.
A piac kiszámíthatatlansága nagyon komoly problémákat jelent az egész iparágban, és az iparág alatt a szeszesital-ipart értem.
Vagyis a törvényi és a vevői igényeket le kell követnünk, és azon múlik a végeredmény, hogy ki tudja rugalmasabban lekövetni a törvényi változásokat.
A másik dolog, ami befolyásolja az idei évet, az a fogyasztás tendenciaváltozása, ami például a jelenlegi piaci helyzetet is jellemzi.
Az idei évben a pálinka és a keserű likőr NETA-mentes volt, ezért azok forgalma is jelentősen nőtt.
Mivel jövőre brutális NETA-mértéket fog kapni, az prognosztizálható, hogy nagyon-nagyon drasztikus forgalom-visszaesés várható a pálinka és a keserű likőr vonatkozásában.
Ezzel a kérdéssel el is érkeztünk a következő fontos tényezőhöz, a magánfőzés ma a szeszesital-piacot nagy mértékben befolyásolja.
A párlatfőzésnek három kategóriája van ma Magyarországon: a kereskedelmi pálinkák kategóriája, a bérfőzött párlatok kategóriája és az otthon vagy más szóval magánfőzött párlatok kategóriája.
2010 szeptembere óta lehet mindig változó jogszabályi környezetben otthon is párlatokat készíteni, és ennek a mértéke az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt.
A jövedéki adó nélküli főzés óhatatlanul hatással van a kereskedelmi forgalomra.
Az önkormányzat alá tartozó otthonfőzést pontosan szabályozták, hogy milyen módon, mekkora mértékben lehet elvégezni otthoni körülmények között.
És itt hangsúlyoznám az otthoni körülményeket.
Azonban a probléma akkor alakul ki, amikor ez a magánfőzött párlat értékesítésre kerül, ami szigorúan tilos és bűncselekmény.
A szeszesital-szakmának nem a magánfőzéssel van gondja, hanem azzal, hogy ez a magánfőzött párlat jogszabályellenesen, adómegkerüléssel kerül forgalomba, méghozzá iszonyú nagy mennyiségben.
Ez egy olyan óriási kihívás, amire a szakma nem találja a megoldást.
Ahhoz, hogy ez a terület megtisztuljon, a hatóságokkal kellene együttműködni.
Személy szerint azt gondolom, hogy ebben a NAV-nak óriási jelentősége lenne, de ehhez a témához óvatosan nyúlnak hozzá.
Az is a gond, hogy a legális magánfőzés azt a képzetet kelti mindenkiben, hogy a forgalmazása is legális.
Olyan speciális értékesítési csatornák, más néven lokális kereskedelmi láncok alakultak ki egy-egy főzde környékén, ahol már nemcsak azt oldják meg, hogy a helyszínen vásárolják meg az otthonfőzött párlatot, hanem már elszállításra is kerülnek pl. a Nyírségből vagy az Őrségből Budapestre.
És ezzel ma a hatóságok semmit nem tudnak kezdeni, pedig így több millió hektoliter párlat kerül forgalomba Magyarországon, ami sokszorosa a jelenlegi kereskedelmi pálinkamennyiségnek.
Pálinkának azt a terméket lehet nevezni, amely Magyarországon termett gyümölcsből és törkölyből készült, Magyarországon cefréztek, Magyarországon pároltak, Magyarországon érleltek és Magyarországon palackoztak.
Ha ez az együttes megvan és ennek az ellenőrzési rendszere is megvan és a Pálinka Termékleírásnak is megfelel, akkor ezt a terméket pálinkának lehet nevezni.
A pálinka elnevezést jelenleg Magyarországon és Ausztria néhány tartományában használhatják.
Márpedig az időjárás függvényében nem tudunk kiegyensúlyozottan minden évben annyi mennyiséget palackozni, hogy a külföldi piacokra is elég legyen.
Igy ilyen szempontból a pálinka sikertörténete 2004 körül kezdődött, de ez a folyamat megállt úgy hat éve, és a száz százalékban magyar gyümölcsből vagy a gyümölcs erjesztett levéből párolt ital külföldi ismertsége és elismertsége elmarad a vágyainktól.
Egyébként meggyőződésem, hogy a Nemzeti Agrárkamarával közösen létrehozott profi nemzeti marketinggel az őt megillő rangra emelkedhetne a pálinka.
Létezik egy általános tévhit, miszerint a nők jobban kedvelik a könnyedebb, alacsonyabb alkoholfokú, édes italokat.
Ez például nem igaz. Ahogyan a férfiak is kedvelik az édesebb, krémes italokat, a nők is úgy fogyasztják előszeretettel a „keményebbnek” tartott szeszes italokat.
Elég kimenni egy pálinkafesztiválra és megfigyelni, hogy mennyi hölgy áll kezében stampedlis pohárral a pultok előtt és mennyi férfi.
A választóvonal talán az 50 fok körül van, a férfiak egy része inkább efölötti italokat szokott inni.
A piaci viszonyokhoz alkalmazkodva a Győri Likőrgyár a technológiai fejlesztések mellett termékválasztékát is minden évben bővíti, úgy vélem, e tekintetben kimondottan innovatív cég.
Folyamatosan igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, nemcsak a márkatermékeinkkel, de a saját márkás termékekkel is.
Az Alaska vodkánk, az Oxford ginünk, a Ferencz keserű likőrünk mellett az általunk gyártott saját márkás italok forgalma is megnőtt 20-30%-kal az utóbbi évben, és a jövőt nézve is növekedés várható.
A gyümölcspárlatok részaránya folyamatosan nő.
A saját márkás termékek jelenléte mennyire befolyásolja a márkatermékek forgalmát?
Azt gondolom, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a kereskedelmi márkás termékekkel.
Az elmúlt két évben kifejezetten megnőtt a minőségi saját márkás termékek részaránya.
A hazánkban is jelenlévő diszkontláncok gyakorlatilag teljes portfólióval tudnak üzemelni, úgy, hogy nincsenek is brandtermékek a polcaikon.
És a magyar kiskereskedelmi láncok is nagyon gyorsan követik ezt a tendenciát.
Minden termék esetén a minőség az, amit kiemelnék.
Igen, ez így van, és két alapvető dolgot is le kell szögeznie
Az egyik az, hogy a mértékkel fogyasztott szeszes ital az nem káros.
Az egészségkárosító hatás a mértéktelenséggel van összefüggésben.
A másik nagyon fontos dolog, hogy a pálinkafőzés, a szeszes italok és a borok fogyasztása a gasztrokulturális tradíciónk része.
A Győri Likőrgyár által elért nemzetközi díjak: 2018.
tags: #sosborszesz #gyori #likor