Magyarország területének közel 55 százaléka mezőgazdasági terület, ennek jelentős része szántó. A 2022-es megfigyelések szerint a szántóterület 32 ezer hektárral nőtt június 1-jei összesítés szerint, és az ország területének 45 százaléka szántó, ezen belül pedig a mezőgazdasági területen belül 82 százalékot tesz ki. A többi terület gyepként hasznosult, szőlő és gyümölcsös aránya közel 3 százalék, fólia alatt vagy üvegházban pedig körülbelül 2 ezer hektáron zajlik növénytermesztés.
Az összefoglaló adatok alapján a vetésszerkezet legfontosabb elemei az olajos magvú növények és a gabonafélék, miközben az ipari növények és a takarmánynövények aránya csökkent, és a zöldségfélék között kiemelkedik a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete, amely a harmadik helyen áll az édeskömény mögött. A korábbi típusok közül a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek, valamint a felhagyott vagy felásott gyepterületek jelentős hatással vannak a változásokra.
Termőterület alapján a gyümölcsök között az alma, meggy, dió és bodza vezető helyeket foglal el. Az elmúlt 10 évben a művelési ágak aránya lényegében nem változott jelentősen, amit a gazdálkodók általános alkalmazkodása és a termőhelyi adottságok határoznak meg. Az Alföldön koncentrálódik a mezőgazdasági terület, és ezen belül az ökológiai művelés 5,8 százalékot, azaz 293,6 ezer hektárt érint. Ennek 61 százaléka rét és legelő, 31 százaléka pedig szántóföld.
Az adatok alapján a szántóterület és a gyümölcsös-kertészeti területek együttsége szorosan összefügg a termőhelyi adottságokkal és a gazdasági tevékenységek korábbi jellemzőivel, valamint a felhasznált művelési ágak változásával az elmúlt években. Ezáltal részben láthatóvá válik a vidéki tájak szerkezete és a mezőgazdasági termelés belső dinamizmusa, amelyben a gabona- és olajos magvú növények dominálnak, míg a gyümölcsös és zöldségfélék szerepe a diverzifikációt mutatja.
Vetésszerkezet és termőhely
A vetésszerkezet legnagyobb részét az olajos magvú növények mellett a gabonafélék alkotják, és az utóbbi három évben arányuk nőtt, míg az ipari növényeké és a takarmánynövényeké csökkent. A zöldségfélék között a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete a legnagyobb, a harmadik helyen az édeskömény áll. A gyümölcsök közül legelőkelőbb az alma, majd a meggy, dió és bodza vezeti a sorokat.
Az összesítő szerint a mezőgazdasági terület művelési ágankénti megoszlása stabilnak tekinthető az elmúlt évtizedben. A változások főképp a kiöregedett szőlők és a felhagyott vagy feltört gyepterületek hatására következnek be, ami a gazdálkodási gyakorlatokra és az agrárpolitikákra is hatással van.
A termőterülethez igazodva az Alföldön összpontosul a mezőgazdasági terület, és ennek 61 százaléka rét és legelő, 31 százalék pedig szántóföld. Ökológiai művelés részaránya 5,8 százalék, ami jelentős részben a terület alakulásával és a környezeti fenntarthatósági törekvésekkel függ össze.
Gyakorlatias áttekintés a szántóterületről
- Szántóterület növekedése: 32 ezer hektár növekedés június 1-i összesítés szerint.
- Terület megoszlása: 45% szántó az ország területéből, belül 82% a mezőgazdasági területen belül.
- Folyamatai a gazdálkodásban: gyep, szőlő, gyümölcsös részek aránya alakul, üvegházas növénytermesztés mintegy 2 ezer hektár.
A termőhelyi adottságok és a megfigyelt tendenciák alapján Magyarország mezőgazdasági tája naponta formálódik, különös tekintettel az Alföldi ökológiai művelésre, amely a teljes mezőgazdasági terület közel 6%-át érinti. A kiemelt növénykategóriák és a gyümölcsös-kertészeti kultúrák szerepe a gazdasági és környezeti szempontok összhangjában figyelembe vehető.
tags: #terkepjelek #lakott #terulet #szanto #gyumolcsos