A zöld dió a diófa gyümölcse, amely még belsejében puha és a héja nem csontosodott ki teljesen. A zöld dió fogyasztása és tartósítása évszázados hagyomány Magyarországon, ahol a június végi - július eleji gyűjtésből származó termést különböző módokon dolgozták fel: lekvár, szirup, likőr, olaj és savanyúság is készül belőle. A dió ekkor még édes és kevésbé keserű, ezért ideális befőzésre, savanyításra és ízesítésre. A megőrzés során fontos a tisztaság és a megfelelő érlelés, amely a végeredmény ízletességét is meghatározza. A zöld dióban magas C-vitamin tartalom is szerepel, és vasban gazdag, ami vérszegénység ellen hasznos lehet. A befőzés során a diót alaposan megmossuk, végüket levágjuk, majd áztatással és fűszerekkel együtt készül a szirup vagy ecetes-fűszeres lé. A belső puha állapot a megvásárolt vagy leszedett dió érettségének mérője, és ezt figyelembe véve döntünk a felhasználás módjáról. A receptek között megjelenik a szirupos befőtt, a savanyúság és a likőrök variánsa, mindegyik a zöld dió jellegzetes ízét és aromáját hangsúlyozza. A feldolgozás során a diót áztatóvízben tartjuk, időnként cseréljük, hogy a kesernyés íz fokozatosan elpárologjon, és a belseje megpuhuljon. A végeredmény legyen enyhén dió-szerű, fűszeres illatú és ízű édes finomság. A receptek hosszú folyamatok, amelyek alapos előkészítést és türelmet igényelnek, de a végeredmény megéri a fáradozást. A zöld dióból készíthetünk befőttet, likőrt és savanyúságot is, amelyek ideális kísérői húsoknak, májkrémeknek és más sós ételeknek. A kész termékek gyakran érnek egymással az ízekben a dunsztban és a kamrában tárolva, ami télen is élvezhetővá teszi a hagyományos receptek ízvilágát.
Előkészítés és áztatás. A diót alaposan mossuk meg, majd vágjuk le a végeit. Villával szurkáljuk át a diók mindkét oldalát, majd helyezzük őket egy nagyobb befőttes üvegbe, és öntsünk rá bőségesen vizet. A diót áztatassuk legalább 10 napig. A 2-3. áztatási napon szurkáljunk a dióba fahéjat és szegfűszeget, és így áztassuk tovább. Az áztatási idő után a diókat vágjuk apróra, és tegyük fel főni.
Szirup és lekvár készítése. Egy másik edényben készítsük el a szirupot: tegyük fel főni a vizet, adjuk hozzá a cukrot, a citromlevet, a citromhéjat, a citromsavat. Folytonos keverés mellett főzzük, míg besűrűsödik. A lekvárt forrón sterilizált befőttes üvegekbe adagoljuk, lezárjuk és fejre állítjuk. A zöld dióból készült befőttet úgy érdemes készíteni, hogy a diót alaposan megmossuk, a végeket levágjuk, majd a vizet áztatóba öntjük és 10-15 napig állni hagyjuk, naponta célszerű cserélni a vizet. Addig a dió megszíneződik és a keserű íz csökken.
Ecetes- savanyúság változat. Gyenge de nagy diókat hámozzunk meg a külső zöld héjától, hogy meg ne barnuljon; tegyük jó savanyu citromos vízbe. Ha mind meghámoztuk, főzzük fel kissé cukros vízben, és mikor félig puha lett, tegyünk közé citrom- és narancshéjat, szegfüszeget és fahéjat. Mindezt üvegbe rakva, öntsünk reá egészen sűrű szirupot, kössük be s főzzük fel meleg vízben, mint egyéb befőttet szokás. A savanyúsághoz is használhatunk ecetet vagy ecetesszenciát, és a vízhez adjuk úgy, hogy a szirup kellemesen savanykás legyen. A kész savanyúságot üvegekbe töltjük, lezárjuk és minimum 5 nap, de akár 8 hét után fogyasztjuk.
Extra ötletek és variációk. A zöld diót sokféleképpen készíthetjük: zölddió-likőr, diós szirup vagy fűszeres öntet. A rum vagy egyéb alkoholtartalmú adalék fokozza az ízt, és jól illik a dió édes-sós párosításához. A fenti módszerek közül a befőtt elkészítéséhez a diót a cukor-szirupban pároljuk, majd a végén a kiválasztott fűszereket és a citrom- vagy narancshéjat hozzáadva sűrű szirupot készítünk. A végső lépésben az üvegek kóstolásra készülnek dunsztban, míg az ízek összeérnek.
Érdekességek a zöld dióról. A zöld diófélék gyűjtése júniusban indul, és a termés akkor érett meg, amikor belseje puha marad. A zöld dió nemcsak finom, hanem egészségre gyakorolt hatásai miatt is értékelhető: C-vitaminban gazdag, vasban is gazdag, és így például vérszegénység ellen is ajánlott a fogyasztása. A milotai zöld diót a világ egyik legjobb minőségű diójaként tartják számon, és a legjobb termőhelyei között szerepelnek a Milota és a Tiszacsécse környéki területek. A diófa elterjedt az országban, és a zöld dió hagyományos befőttként, likőrként vagy savanyúságként kerül asztalra a téli hónapokra.
- A zöld dió felhasználási módjai közé tartozik a befőtt, a likőr, az olaj és a lekvár készítése.
- A megfelelő áztatási idő az adott térfogattól és az adott hőmérséklettől függ; a keserű íz csökken, a dió megszürkült és megfeketedik, jelezve a készre fordulást.
- A savanyúságnál a savanyító léhez ecet vagy ecetesszencia adható; a zöld diót sós vízben áztatva is készítenek savanyúságot.
- Válassz egészséges, közepes méretű diót és készítsd elő a mosást és a vágást.
- Áztasd a diót 10-15 napig, cseréld a vizet naponta, és figyelj a belső puhaságra.
- Készíts szirupot cukorból és vízből, és főzd össze a dióval különböző módokon (szirupban vagy ecetes lében).
- Töltsd üvegekbe és zárd le; dunsztban érleld, hogy az ízek összeérjenek.
Meta leírás (tagdescr):
Zöld dió likőr amit ki kell próbálnod
tags: #zold #dio #savanyusag #recept