A kevert módszerek (mixed methods) népszerűségét mutatja, hogy egyre több olyan kutatás eredményeit ismerhetjük meg, amelyik már tudatosan ebből az új irányból közelíti vizsgálatának tárgyát, legyen szó akár a legváltozatosabb társadalmi témákról.
A módszer nem-alkalmazásának oka lehet az ezzel kapcsolatos ismeretek szórványos elterjedtsége.
Jelen írásunkban éppen ezért a módszer elméleti megfontolásaival foglalkozunk.
A kevert módszertan négy fő felépítését mutatjuk be, a módszertani megfontolások mellett konkrét példákat, sikeres kutatási projekteket is megemlítve.
A projektmódszer legfőbb jellemzője a többi tanítási módszernél sokkal nagyobb önállóság, amit a tanulók számára biztosít.
A projekt nem egy anyagrész elsajátításáról, sokkal inkább egy konkrét feladat megoldásáról, egy kézzelfogható eredmény létrehozásáról szól.
Emiatt a hagyományos tantárgyi keretek kisebb-nagyobb fellazítását, rugalmas hozzáállást feltételez a tanár részéről.
A projektmódszer során az ismeretek megszerzése indirekten történik, mintegy mellékterméke a projekt folyamatának.
Mint említettük, a folyamatos visszacsatolás szerepe kulcsfontosságú - a távoktatás keretein belül a személyes interakciók hiánya miatt ez fokozottan igaz.
Az online konzultáció ideális megoldás a tanulók munkájának értékelésére, illetve annak felmérésére, hogy hol tartanak a tananyagban.
A tanulói kiselőadás egy olyan didaktikai módszer, amelynek során egy rövid időre a tanár szerepét az egyik tanuló veszi át.
Az előadást tartó tanuló az ismeretanyag elsajátításán túl beletanul a könyvtári és internetes kutatásba is, valamint prezentációs tapasztalatokkal is gazdagodik.
Az egyik leghagyományosabb tanítási módszer, amely a tanítási órák között a diák otthoni munkájára helyezi a hangsúlyt, a házi feladat.
Gyakori érvek szerint a házi feladat túlságosan megnöveli a tanulásra fordított időt.
A tanár által kijelölt és az interneten elérhetővé tett anyagrészletet a tanuló önállóan sajátítja el.
Az ismeretek ellenőrzését és elmélyítését a tanártól kapott ellenőrző feladatok, tesztek teszik hatékonyabbá.
A tanár által megadott témakörök feldolgozása kutatások és egyéb tevékenységek során zajlik.
A tanulók a tanár irányításával, de alapvetően önállóan dolgoznak, és a tanulás kereteit ők szabják meg, folyamatát pedig ők szabályozzák.
Ez a tanulási forma feltételezi a tanárszerep bizonyos fokú újragondolását, jelentőségének csökkentését.
Az online tanulás, az e-learning világát ugyanakkor számos tévhit övezi.
Amit pedig fontos kiemelni: a tudás összetett, többtényezős kategória, amelyet nem lehet egyszerűen zárt definícióba sűríteni.
Az egyik lehetséges nézőpont szerint a tudás az egyén aktív készlete, amely folyamatosan alakul, változik, de ugyanakkor maradandó is.
Az ismereteket és a gondolkodási műveleteket szimbolikusan összefüggő rendszerré szerveződik a belső struktúra.
A gondolkodási műveletek közé tartozik az analízis, a szintézis, az elvonás, az összehasonlítás, és az összefüggések felfogása.
A fogalmak és a képzetek együttesei gondolkodási műveletek eredményeként jönnek létre, és rögzülnek az emlékezetben.
A gyakorlati gondolkodás együtt halad a gyakorlati cselekvésekkel, és a tudás melléktermékeként szerzett ismeretekek is beépülnek a gondolkodásba.
A tanulás tehát nemcsak elméleti tudás, hanem gyakorlati tevékenységek összessége is, amelyhez a figyelem és az érdeklődés is hozzátartozik.
A figyelem a jelenségek kiemelésével támogatja a megértést, és megkülönböztethető az önkéntelen és a szándékos figyelem, a tartós figyelem, a megszokott figyelem, a tapadó figyelem és az összpontosító figyelem.
Az érdeklődés az személyiség irányultsága, amely a jelenségek fokozottabb megismerésére törekszik, érzelmileg erősen hangsúlyozott.
Az akarat a cselekvéseink előtt álló akadályok leküzdésére irányuló tudatos funkció, amely erős érzelmi töltéssel rendelkezik.
Az érzelmek az érzelem- és tudásrendszer szerves részei, amelyek az ismereteket, gondolkodási műveleteket és viselkedést átszövik.
Az érzelmi intelligencia elmélete szerint az érzelmi intelligencia az érzelmek megértését és kezelését jelenti, és az EQ mutatószáma a személyiség szintjén értelmezhető.
A tudás három nagy területre osztható: kognitív, motoros és affektív tudás, amelyek együtt adnak összetett képet a tudás szerkezetéről.
A kognitív tudás a gondolkodás és ismeretek összességét jelenti, ahol a tanuló gondolkodási és ismeretstruktúrái mozognak.
A motoros tudás a mozgások és külső cselekvések tudása, amely a gyakorlati műveleteket öleli fel.
Az affektív tudás a motivációk és érzelmi tényezők összessége, amely befolyásolja a tanulás dinamizmusát.
A kevert módszer négy fő felépítése közé tartozik a reproduktív, problémamegoldó és kreatív működés, mindegyik a gondolkodás áttételein keresztül járul hozzá a tudáshoz.
A reproduktív működés újraelőállítást, utánzást jelent, amely a meglévő ismereteket mechanikusan idézi fel és alkalmazza.
A problémamegoldás továbblépést jelent, amely meghaladja a reprodukciót és új megoldásokat keres.
A kreatív működés az új kapcsolatok és megoldások képességét hangsúlyozza, a gyakorlati és elméleti megközelítések összekapcsolásával.
A tudás és a gondolkodási műveletek szimbiózisából adódik, hogy a gyakorlati és elméleti tartalmak egymásra épülnek.
A kevert módszertan oktatásba történő beépítése lehetőséget ad a sokféle tanulási stílushoz igazított, gazdagító tanítási folyamatokra.
Végezetül a kevert megközelítés támogatja, hogy a diákok ne csak információt emésszenek, hanem aktívan értelmezzék és alkossanak is belőle.
tags: #a #kevert #mufajok #fogalmazastanitasanak #modszertani #alapelvei