Három év ráment az életemből arra, hogy összefoglaljam azt az ötvenet, mely látszatra nem is velem történt meg. Ez az összefoglaló legalább három elbeszélésből áll.
A családom története
Az első a családom története, a dédnagyanyáimé, a nagyanyáimé, a nagyapáimé, az anyámé és az apámé, a lőréseiké, a fejükben meg-megszólaló harangoké. Ellentmondásos történet, szándékosan választottam olyan dokumentumokat, kommentárokat, emlékezéseket és mondatokat, melyek nem klappolnak.
A Zágráb története
A második Zágráb története, amit szaggatottan, gyorsított szekvenciákkal fogok előadni. Történelmi regényt akartam írni, de úgy, ahogy az véleményem szerint egyedül lehetséges, a műfaj és az ideológiák megkerülésével, egy olyan történetet, ami talán soha meg sem történt, mert meg sem történhetett.
A harmadik elbeszélés
A harmadik elbeszélésbe én magam válogattam be az eseményeket, a hősöket és a tanúkat. A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
Az összefoglaló szerkezete így kívánkozott: egy személyes kronika keresztül a családi hosszú történeten, a zágrábi lélegzeten és a magam által kiválasztott narratívok kibontásán. Szerző: Ivana Sajko (Zágráb, 1975) regény- és drámaíró, színházi rendező, folyóirat-szerkesztő és teoretikus. Experimentális drámáit világszerte játsszák, regényeit számos nyelvre lefordították. Horvátországban elnyerte a legfontosabb irodalmi díjakat. A Francia Művészeti és Irodalmi Lovagrend kitüntetett tagja.
Legfontosabb prózai művei a Családom története dióhéjban mellett: Rio bar (2006), Ljubavni roman (Szerelmes regény, 2015). Drámái közül A bombanő, mely egy öngyilkos merénylőről szól, magyarul is olvasható (Magyar Lettre International, 2015/tavasz). Fordító: Radics Viktória (1960) vajdasági születésű esszéista, irodalomkritikus, műfordító. Esszéket, tanulmányokat ír a magyar és a világirodalomról, a délszláv irodalmakról és a művészetekről. Szépprózát, novellákat és tárcákat is rendszeresen ír és publikál. Délszláv nyelvekből és újabban délszláv nyelvekre is fordít.
„Három év ráment az életemből arra, hogy összefoglaljam azt az ötvenet, mely látszatra nem is velem történt meg. Ez az összefoglaló legalább három elbeszélésből áll. Az első a családom története, a dédnagyanyáimé, a nagyanyáimé, a nagyapáimé, az anyámé és az apámé, a lőréseiké, a fejükben meg-megszólaló harangoké. A második Zágráb története, amit szaggatottan, gyorsított szekvenciákkal fogok előadni. A harmadik elbeszélésbe én magam válogattam be az eseményeket, a hősöket és a tanúkat. Ellentmondásos történet, szándékosan választottam olyan dokumentumokat, kommentárokat, emlékezéseket és mondatokat, melyek nem klappolnak. Történelmi regényt akartam ími, de úgy, ahogy az véleményem szerint egyedül lehetséges, a műfaj és az ideológiák megkerülésével, egy olyan történetet, ami talán soha meg sem történt, mert meg sem történhetett. A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.”
