Cukorbetegség és vesebetegség esetén a diéta részletei: hogyan táplálkozzon együtt a két betegségben szenvedő beteg

A vesebetegség gyakran a cukorbetegség szövődményeként lép fel, ilyen esetekben az étrend összeállításakor mindkét állapot egyszerre történő figyelembevétele szükséges. Cukorbetegség esetén az egyik fő szempont az étrend szénhidráttartalmának nyomon követése, ugyanakkor az elfogyasztott szénhidrát mennyisége mellett a minőségére és oda kell figyelni. Nem eshetünk abba a csapdába, hogy kizárólag csak erre koncentrálunk. A vesebetegség állapotától függően a fehérjék mennyisége és minősége is számít, ahogyan a zsírokkal és fontos csínján bánni. Utóbbi amiatt fontos, mivel az állati eredetű, telített zsírsavakban gazdag zsiradékok túlzott mértékű fogyasztása negatív hatással bír az erekre és a szívre, ami visszahat a vesék állapotára és tovább növeli a cukorbetegséggel kapcsolatos szövődményeket is.

Éppen ezért a cukorbetegség esetén csökkentett (vagyis inkább módosított) szénhidráttartalmú étrendben a zsírok mennyisége sem növelhető korlátlanul. Azonban a megfelelő energiatartalom biztosítása céljából a vesekárosodás miatt csökkentett fehérjetartalmú étrend esetén (még a dialízis előtt) a zsírfelvétel mérsékelt növelése mégis szükséges lehet. Fontos, hogy ez elsősorban a növényi eredetű, többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag olajok fogyasztásának enyhe növelését jelenti. Az étrend fehérjetartalma függ a vesebetegség típusától, állapotától, így ennek meghatározás a kezelőorvossal és a dietetikussal közösen történjen!

A szénhidrát- és a fehérjetartalomra vonatkozó javaslatok közötti ellentmondásra az egyik legjobb például a burgonya, amelynek fehérjetartalma 100 grammonként 5 gramm, míg szénhidrat­tartalma kb. 20-25 gramm. A csökkentett fehérjetartalmú étrendbe (még a nem dializált állapotban) lényegében teljesen jól beillene a burgonya, hiszen fehérjetartalma kisebb, mint a gabonáké, ugyanakkor szénhidráttartalma miatt a mértékletes fogyasztása javasolt. Ezen belül is fontos az elkészítés jellege, hiszen például burgonyapüré formájában nagyobb mértékben és gyorsabban növeli meg a vércukor‑szintet, mint mondjuk tepsiben sütve.

A kenyerek, tészták esetében, a nem dializált vesese és cukorbetegek esetén a csökkentett fehérjetartalmú, ún. fehérjeszegény lisztek, kenyerek, gabonatermékek használata kerül előtérbe, akár otthon készítve, akár készen vásárolva. Az ALSAD rendszerében is elérhető a táplálkozási napló vezetése nagy segítséget nyújt mindkét betegség és a közös előfordulásuk esetén is. Cukorbetegként fontos, hogy megtanuljuk felismerni, mely élelmiszerek tartalmaznak szénhidrátot és képesek legyünk kiszámolni a mennyiségeket. Ha ezt teszi, az Ön által elfogyasztott szénhidrát mennyisége egyensúlyban lesz a gyógyszereivel és a fizikai aktivitás szintjével.

A gabonafélék és gabonaalapú termékek, mint a kenyér, sütemény, vagy müzli fontos szénhidrát-források étrendünkben. Ha az Ön foszforszintje lehetővé teszi, válassza a gabonakeverék termékeket (pl. búza és rozs), mert a magas rosttartalom telítettség érzetet biztosít és a lassabb felszívódás miatt lassabban emeli az Ön vércukorszintjét. Ugyanez vonatkozik a friss zöldségekre, hüvelyesekre, durum tésztára, tejre és néhány gyümölcsre. Ezeknek az élelmiszereknek alacsonyabb a glikémiás indexük, mely azt mutatja, hogy egy élelmiszer milyen gyorsan és milyen mértékben emeli a vércukorszintet.

Míg a múltban a kristálycukor tabu volt a cukorbetegek számára, ma egy kis mennyiségű "csomagolt" cukor, pl. csokoládé formájában elfogadható alkalmi élvezetként. A csontok eltörhetnek, az izomzat sorvadhat, a mirigyek tétlenkedhetnek, még az agy is megpihenhet anélkül, hogy az életünk közvetlen veszélybe kerülne, de ha a vese nem működik, sem a csont, sem az izom, sem a mirigyek, sem az agy nem folytathatja munkáját.

A krónikus vesebetegség kezelésének egyik alappillére a diéta, a helyesen összeállított étrend, mellyel csökkenthetjük a vese terhelését, illetve a vérben felhalmozódó káros anyagok mennyiségét. A vesék egészsége érdekében érdemes odafigyelni testsúlyunkra, aminek elengedetlen része a rendszeres sportolás és a tudatos étkezés. Ennek értelmében fontos, hogy a koleszterinszintet a normál tartományában tartsuk. Az ajánlott összkoleszterinszint 200 milligramm/deciliter alatt van. A káros szenvedélyeket is érdemes elhagyni: mérsékeljük az alkoholfogyasztást, illetve dohányzóként törekedjünk letenni a cigarettát, ugyanis az aktív dohányzás a vesedaganatok kockázatát nagy mértékben növeli.

Lényeges különbség a vesebetegség stádiumától függ: a diabéteszes nefropátiában az étrendi fehérjetartalom alacsonyabb lehet, és a kálium-, foszforbevitel egyedi laboreredmények alapján módosul. A diabéteszes nefropátia étrendi kezelése során az energiabevitel általánosan 1400-2200 kcal/nap körül van, és a fehérjebevitel kezdetben 0,8 g/tskg, később 0,6 g/tskg felé csökkenhet. A fehérjemegszorítás mellett a növényi fehérjék és a feldolgozott élelmiszerek kerülése is fontos. A foszforbevitel mérséklése érdekében érdemes a nyersanyag-válogatást és a főzővíz leöntését alkalmazni, míg a káliumban gazdag élelmiszerek fogyasztását előrehaladott vesebetegségben csökkenteni kell.

Az étrend-terápia részleteihez hozzátartozik a napi több kisebb étkezés fontossága, a megfelelő zsiradékválasztás, a páciens egyéni igényeihez igazított köretválasztás, és a folyadékbevitel szabályozása. A mintaétrend és a fehérjeszegény receptek segítenek a kezdésben: Burgonyás femi­ni kenyér, Fehérjeszegény palacsinta és Fehérjeszegény tejfölös lángos példákként szolgálnak. A dietetikusok hangsúlyozzák, hogy a személyre szabott étrend fontos, hiszen a vesebetegség és a cukorbetegség kombinációja igen egyedi igényeket okoz.

A nők és férfiak életmódja, foglalkozása, és a jelenlegi gyógyszerek is befolyásolják az étrend megtervezését. A häztartásokban is lehetnek hasznos megoldások; például a fehérjeszegény lisztek használata kenyérhez, vagy a teljes kiőrlésű liszt alternatívaként való alkalmazása a panírozásban. A diéta betartása hosszú távon segíthet a vesebetegek életminőségének javításában és a cukorbetegség szövődményeinek késleltetésében.

Gyakorlati tippek a mindennapokra

• Figyeljen a fehérjebevitelre, használjon fehérjeszegény termékeket, és tanuljon meg fehérjeszegény kenyeret sütni.
• Csökkentse a sótartalmat: kevesebb sót használjon, és kerülje a magas nátriumtartalmú élelmiszereket.
• Csökkentse a foszforbevitelt nyersanyag-válogatással, előfőzéssel és a foszforban gazdag élelmiszerek kerülésével.
• Csökkentse a káliumbevitelt: válasszon alacsony káliumtartalmú élelmiszereket, és szükség esetén öblítse le a zöldségek főzővizét.
• Válasszon zsírszegény, többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag olajokat, és használja a főzési technikákat a zsírbevitel mérséklésére.
• Fontos a rendszeres testsúly‑ és vércukorszint-ellenőrzés, különösen a vesebetegség és cukorbetegség együttes esetén.

tags: #cukorbeteg #es #vesebeteg #dietaja