A fejtett bab a többi hüvelyeshez hasonlóan kiváló fehérjeforrás, amely húsfélék helyettesítője lehet az étrendben, mivel fehérjéi a gabonafélék fehérjéivel egyenértékűek. Az állati eredetű fehérjékkel ellentétben a hüvelyesek, a szójababot kivéve, nem tartalmaznak megfelelő mennyiségben és összetételben esszenciális aminosavakat, ezért érdemes őket más növényi eredetű táplálékkal és teljes kiőrlésű gabonákkal együtt fogyasztani. Ezt a szabályt különösen a vegetáriánusoknak fontos szem előtt tartaniuk.
Rostjai közül az oldható és oldhatatlan élelmi rostok a fejtett babban is jelentős mennyiségben vannak jelen. Az oldható rostok kötik a bélben a koleszterint, ezáltal gátolják vagy csökkentik felszívódását; vizsgálatok szerint a bab a teljes vérkoleszterinszintet 19%-kal, a rossz típusú koleszterinszintet pedig 24%-kal is csökkentheti, miközben a jó típusú HDL-koleszterinszint változatlan marad. Ezek az eredmények azoknál a betegeknél jelentkeznek leglátványosabban, akiknél a vérkoleszterinszint kiindulási értéke magas. Az oldhatatlan rostok serkentik a bélmozgást, így hatásosak székrekedés ellen, és mérséklik a vastag- és végbélrák veszélyét, továbbá elősegítik a rákkeltő anyagok és mérgek gyorsabb kiürítését a szervezetből.
A fejtett bab és a hüvelyesek emellett lassítják a szőlőcukor felszívódását, mert a keményítőjük emésztése a rostok miatt lassú, így a vércukorszint nem ugrik meg hirtelen. Ez a hatás különösen a cukorbetegek számára jelentős.
A tápanyagtartalom igen gazdag: niacin, B1-, B2-vitamin (tiamin és riboflavin), folsav, pantoténsav, vas, foszfor, kálium és magnézium, továbbá béta-karotin (az A-vitamin előanyaga), B6-vitamin, C- és E-vitamin, biotin, króm, cink és kalcium is megtalálható benne. Jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav is található benne. 10 dkg a napi foszforszükséglet jelentős részét biztosítja. A foszfor fontos a csontozat és a fogak épségének megőrzésében. A hüvelyesek gazdagok olyan vegyületekben is (proteáz-inhibitorokban), amelyek védelmet nyújtanak a bélbe kerülő rákkeltő anyagokkal szemben.
A fagyasztott fejtett bab tápanyag-tartalmát nem befolyásolja lényegesen, de a konzerválással a C-vitamin tartalma csökkenhet; a szárításra is igaz ez a tendencia. Nagy hátránya a babkonzerveknek a gyakran magas sótartalom.
A száraz babot főzés előtt 6-8 óráig vízben kell áztatni, majd kb. 40 perc alatt puhára főzni. Ezzel csökkenthető az emészthetetlen szénhidrátok mennyisége és a puffadást okozó hatás. A fűszerezés, például gyömbér, babérlevél, édeskömény, kömény, kakukkfű, rozmaring, zsálya, borsfű, citromfű, segít a szélgörcsök megelőzésében.
A kemény vagy főtt vesebab emészthetetlen anyagot is tartalmazhat, amely súlyos ételmérgezést okozhat; ezért a száraz vesebabot áztatás után először mindig forralni kell negyed óráig, majd lassú tűzön főzni addig, amíg a babszemek meg nem puhúlnak. A többi babfélében hasonló vegyület előfordul, de általában emészthető, és a megfelelően megfőtt étel esetén nincs probléma. A rendkívül gyenge bélműködésűeknek óvatosan kell bánniuk ezekkel a babfélékkel.
A purin tartalom tekintetében a bab és a hüvelyesek viszonylag magas mennyiségben tartalmazzák a fehérjét, így köszvény esetén érdemes kerülni vagy mérsékelni fogyasztásukat. A fejtett bab méreganyaga, a vicin, a favizmusban szenvedő betegeknél súlyos vérszegénységet okozhat. Parkinson-kór vagy depresszió miatt monoaminoxidáz-gátló (MAO-inhibitor) gyógyszert szedőknek tanácsos orvossal egyeztetni, mert e gyógyszerek egyik típusa a fejtett babbal együtt fogyasztva vérnyomás-emelkedést idézhet elő. Hasonló reakciót más élelmiszerek is kiválthatnak (pl. élesztő, sajt, banán, pácolt hering, bor).
Érdekességek a babról és diéta
A fejtett bab őshazája Dél-Mexikó és Közép-Amerika. A legrégebbi 8-10 ezer éves leletek perui és mexikói ásatások során kerültek elő. Európai “testvéréről” először Vergilius tesz említést. Európába Kolumbusz hajóival érkezett, és hamar elterjedt az egész kontinensen. Hippokratész szerint a bab felfúvódást okoz, amit csak főzés után áttörve lehet csökkenteni; később is úgy vélték, hogy megterheli a gyomrot. A savanykás, tejfölös bableves jó közérzetet adhat a gyomornak. A bab hüvelyéből főzött tea vércukor- és vérnyomáscsökkentő hatású lehet, külsőleg pedig a fehér babot gyulladásokra, kelésekre alkalmazták. A hideg vagy főtt krémek és pépek bőrgyógyászati használata is megjelent.
A vizelet savanyításával és a purinbevitel korlátozásával a vesekő megelőzése is fontos szerephez jut. A táplálkozási tanácsok között szerepel a napi 2-3 liter folyadékbevitel, kerülve a túl savas vagy túl lúgos italokat, és a kiegyensúlyozott fehérjebevitel mellett a magas oxalát-tartalmú ételek kerülése. A napi étkezések száma három-négy legyen, illetve hetente 1-2 húsmentes napot érdemes beiktatni.
Az ember naponta több étkezést hajt végre; a purin a DNS-ben található, és a purin bomlásterméke a húgysav. A purin a szervezet működéséhez elengedhetetlen, így teljes mértékben kiiktatni nem ajánlott. A húgysav a vizelettel és a széklettel távozik, és ha egyensúly felborul, a húgysavszint emelkedhet, ami kőképződéshez vezethet. A rutin laboratóriumi vizsgálatok része a húgysavszint mérése. A testtömeg-indexnek 25 alatt kell maradnia.
Valóban gátolja e a kávéfogyasztás a vesekövek kialakulását?
Táblázat: purinbevitel és kockázati tényezők
| Típus | Javasolt fogyasztás | Kockázatok |
|---|---|---|
| Magas purin tartalmú ételek | kerülni vagy mérsékelni | köszvény, magas húgysav |
| Közepes purin tartalmú | mérsékelt fogyasztás | ritkábban köszvény |
| Ásványi anyagok és rostok | főként hüvelyesek és gabonafélék | érzékeny egyénekben puffadás |
tags: #fejtett #bab #purin #purintartalmaz