Egyik jubileumi évfordulón a szakácsok vállalták azt a nehéz feladatot, hogy a fekete+fehér+ szivárvány színeiből készítenek ételeket. A Nap eletkromágneses sugárzása kb. Táplálkozásunk során elfogyasztott ételeink „színkódjaik” által kommunikálnak velünk. Zöldségek ásványi anyagai és rostjai adják a szervezetünk fontos alapanyagait. Fontos építőelemeit, és a szervezetünk természetes víztartalmát biztosító ásványi sókat. A fehér a színterápia megállapításai szerint nem szín, hanem a színek összessége, maga a látható fény.
A piros a színspektrum legmagasabb, kb. 700 nm rezgésű színe, ami serkentő, stimuláló, melegítő hatású növényeinek a színe. Működéseket serkent. A gyökér csakra működését fokozza. A legmagasabb likopin-tartalma a paradicsomnak van. A köldökcsakra színe, így kedvező az emésztési folyamatokra. Hatóanyaga a FLAVONOID, melynek antioxidáns és immunerősítő hatása a kedvező. A sárga szín a szellemi képességeket és az ellenállóképességet fokozza, vagyis a testi és lelki erőnket. A béta-karotin szervezetünkben A-vitaminná alakul. Együnk sok barackot, sárgadinnyét, mangót, sárgarépát!
A szívcsakra színe. A kék szín nyugtató, csillapító színe, ezért a legjobb gyulladáscsökkentő hatású hatóanyagokat tartalmazza. A lila a hideg kék és a meleg piros szín keverékeként egyesíti, összegzi a két szín hatását. A harmadik szem és a korona csakra harmonizáló színe. Közismert jótanács, hogy „együk meg a szivárványt”, és sokszor halljuk azt is, hogy „a szemünkkel eszünk”. Nos, ez utóbbi már tudományosan is bizonyított.
A különböző színeknek fontos szerepe van abban, hogyan érzékeljük és tapasztaljuk az ételeket. Amikor hozzálátunk egy fogáshoz, gyakran alkotunk előfeltevéseket annak ízével kapcsolatban, és nemcsak korábbi tapasztalataink, hanem a szemünkkel érzékelt információk alapján. A változatos étkezés sokszínű ételek fogyasztásával elérhető.
A szín és az íz közötti kapcsolat
Bár nem tudatosan, de bizonyos színekhez különböző ízeket társítunk. Egy citromsárga krémes desszert esetében általában vaníliás vagy citromos ízre számítunk, ha a krém narancsszínű, akkor narancsra, esetleg mangóra tippelünk. A piros vagy vörös színek az édes íz gondolatával társulnak, míg a sárga és a zöld a savanyúéval. A legkézenfekvőbb példa: a piros almát biztosan édesebbnek feltételezzük, mint a zöldet. A sós íz feltételezését többnyire a fehér szín váltja ki, míg a negyedik alapízhez, a keserűhöz a barna és fekete élelmiszereket párosítjuk. Egy oxfordi kutatás során kiderült: a néhány hónapos csecsemők is kezdik felismerni az összefüggéseket az étel színe és az íze között.
A szín felülírhatja az ízt
Az ételek színe alapján felállított hipotéziseink olyannyira erősek lehetnek, hogy gyakran kizárólag arra hagyatkozunk, anélkül, hogy megbizonyosodnánk valóságtartalmukról. Gondoljunk csak egy zöldre színezett sült krumplira vagy szürkésfekete hússzeletre - nem szívesen kóstolnánk meg. Ugyanakkor gyakori marketingfogás a különleges színek használata a termékben vagy annak csomagolásán. Az ok egyszerű: a nem szokványos színű ételek figyelemfelkeltőek, szinte leugranak a polcról, és érdeklődésre sarkallnak, hogy végül- az esetek többségében - győzzön a kíváncsiság. A terméket megvesszük, hogy megkóstolhassuk.
A kékre színezett málna szokatlansága ingerli az érzékszervéinket.
Miért vonzanak bennünket a szokatlan színek? A fekete hamburgerzsemle vagy a zöld paradicsomos ketchup mind egy-egy jól elsült reklámfogás. A kutatások alapján pedig a kék színű ételek és italok válnak egyre népszerűbbé manapság. Ennek magyarázata az úgynevezett érzékszervi jóllakottság. Ha érzékszervink mindig ugyanazokat az ingereket kapják, egy idő után egyszerűen megunjuk. Az újdonság ezzel szemben ingerli az érzékszerveket. Ezért töretlen a népszerűsége például a színes cukorral bevont csokidrazséknak vagy a többszínű joghurtoknak, pudingoknak, annak ellenére, hogy ízükben semmilyen változatosságot nem jelentenek.
A hiányzó vagy összekevert „színjelzések” zavart okoznak: egyidőben a Skittles piacra dobott fehér bevonatú cukorkákat, melyek íze változatos volt ugyan, de az egyszínű egyforma bevonat megzavarta a fogyasztókat.
Világszerte mások az előfeltevések
Előzetes feltételezéseinkkel kapcsolatban érdekes kutatás látott napvilágot 2009-ben. Kékre színezett italokat teszteltek tajvani és egyesült királyságbeli résztvevőkkel, akiknek kóstolás előtt meg kellett mondaniuk, milyen ízre számítanak. Meglepő módon eltérő válaszok születtek: a tajvaniak többsége úgy gondolta, hogy az ital mentaízű lesz, míg az egyesült királyságbeliek nagy része málnaízre számított. Ezek szerint szociokulturális tényezők befolyásolhatják a szín-íz között feltételezett kapcsolatot.
Nem csak az étel színe számít
Több tanulmány is vizsgálta a csomagoláson, a tálaláskor vagy az evőeszközökön megjelenő színek hatását, és például azt találták, hogy a sós pattogatott kukoricát édesebbnek érezhetjük, ha piros tálból esszük, az édes popcorn pedig sósabbnak érződik, ha piros tálból falatozzuk. Egy másik kutatás a környezet színének hatásával foglalkozott. Az derül ki, hogy a vizsgált személyek hajlandóak voltak többet fizetni ugyanazért a borért, amikor azt kék vagy vörös hangulatvilágításban kóstolták meg, mint amikor zöld vagy fehér fényben. Látjuk tehát, hogy könnyen befolyásolhatóak vagyunk döntéseinkben. Legyünk résen, ha marketingfogásokról van szó - ezek elsősorban a kirívóan szokatlan színű ételekben és csomagolásban mutatkozhatnak meg.
A sötét, hideg idő sok ember életét megkeseríti. A téli időszámítás uralkodik, úgyhogy délután ötkor már teljes a sötétség, és mire egyet pislogunk, már negyed négy lesz a naplemente. A téli depresszió általában november elején kezdődik és egészen tavaszig tart. Nagyon sokat számít a hideg, szürke napokon, hogy milyen színekkel vesszük körbe magunkat. Színes otthonba hazaérni, színes ruhákba öltözni - ezek mind-mind segítenek feldobni az egyhangú, sötét napokat, de ugyanez igaz az ételekre is. Ahogyan tanultuk is még az általános iskolában, vannak meleg és hideg színek. Ilyenkor a szabadban - főleg délután, a munka vagy iskola lejárta után - csak a hideg színek vesznek körül minket, de nekünk szükségünk van egy kis melegségre is. Banán, kukorica, citrom, sárga kaliforniai paprika - ezek az alapanyagok mind gondoskodnak a citromsárga színről, ráadásul télen is beszerezhetőek. Lehet - sőt biztos -, hogy a konzerv kukorica nem az igazi, de nagyon sok ételt fel lehet dobni már azzal is, ha csak feltétként rátesszük; banán, citrom és kaliforniai paprika pedig mindig kapható a szupermarketekben. A narancssárga színről a narancs, répa, mandarin, sütőtök gondoskodik, de nyugodtan használjunk sárga fűszereket is, mint például a kurkuma, a sáfrány vagy a curry. A sütőtök ráadásul abszolút szezonális, készítsünk belőle minél többféle fogást, krémlevest, sütőben sült verziót, süteményt. A piros és a rózsaszín is feldobja a szürke hétköznapokat: ez lehet piros kaliforniai paprika, paradicsom, chili, gránátalma, cékla, grapefruit, piros alma. Fontosak a lila színek is, erről a padlizsán, a szilva, lila káposzta gondoskodik, de ugyanilyen szükségesek a zöld színű ételek is, mint a saláta, brokkoli, zeller, zöld alma, kivi. A lila színű ételek a legjelentősebb antioxidánsok, ugyanis egy antioxidáns flavonoid színezi őket lilára. Ha nem jutunk hozzá frissen a gyümölcsökhöz vagy zöldségekhez, akkor megvehetjük őket aszalt változatban is, az aszalt szilva, sárgabarack, áfonya, meggy mind-mind elérhetőek a nagyobb üzletekben. Készíthetünk narancsos-gránátalmás salátát. Se perc alatt kész van, frissítő és színes vitaminbomba. A narancsot és a gránátalmát a spenót és a mogyoróhagyma egészíti ki ebben a receptben, és egy mustáros, ecetes, narancsleves dressing koronázza meg az egészet. Nincs más dolgunk, mint összevágni a gyümölcsöket/zöldségeket, és nyakon önteni őket a borecetes-mustáros szósszal. Céklából ezerféle finomságot készíthetünk, de talán az egyik legjobb párosítás az, amikor kecskesajt, dió és tojás egészíti ki. A céklát meg kell sütni, utána összedarabolni, majd mehet hozzá a főtt tojás és a pirított dió. Ennek a salátának is nagyon jól áll a gránátalma és a borecetes dressing. Ha még ennél is tartalmasabb fogást szeretnénk készíteni, akkor csináljunk sáfrányos bulgurt vagy rizst. A sáfránnyal beszínezett köretünket a zöldségek kavalkádja teszi főétellé. Piros kaliforniai paprika, cukkini, paradicsom kerül bele, de ehhez az ételhez is nagyon jól passzol a pörkölt mandula vagy mogyoró, illetve a kecskesajt. A végére pedig egy nagyon gyors és egyszerű receptet tartogattam: grapefruit, kelkáposzta és avokádó találkozásából jön létre ez a saláta. Neked is van egy jó recepted?
