A fügék nemzetségébe tartozó örökzöld fa vagy cserje, melyet hazánkban gyakran tartanak szobanövényként légies habitusa és fényes levélzete miatt. Bár nálunk a 2 méteres magasságot ritkán haladja meg, természetes környezetében, Délkelet-Ázsiában akár 30m magasra is megnőhet. Fényes ép szélű levelei oválisak és sötétzöldek, de léteznek fehértarka változatok is. Piros, némileg cseresznyére emlékeztető termései ehetőek, habár a mi éghajlatunkon ritkán találkozhatunk vele. Fényigényes dísznövény, ami azonban nem viseli el a hosszantartó közvetlen napsütést. Viszonylag igénytelen cserje, fontos viszont tudnunk, hogy állandó körülményeket igényel, s levélhullással válaszol helyének megváltoztatására, a túl- és alulöntözésre, a túl kevés fényre és a huzatra egyaránt. Vízigénye közepes, de folyamatosan nyirkos földben a növény gyökérzete könnyen rothadásnak indulhat, ezért öntözések között mindig várjuk meg, míg a földje némileg kiszárad. A téli időszakban se tegyük ki 10-15°C-nál alacsonyabb hőmérsékletnek, s ilyenkor kevesebb vízzel is beéri. Ha levelei elkezdenek sárgulni, akkor feltehetően nem megfelelő a vízellátása.
Ficus elastica (szobafikusz)
Család: Moraceae (eperfafélék). Származás: Kelet-India, Maláj-félsziget. Jellemzői: A fikusz jellegzetes alakját a fényes, haragoszöld, bőrnemű levelek szabályos ritmusú elrendeződése és a gyéren elágazó hajtásrendszer adja. Hazájában terjedelmes koronájú fa. A hegyes csúcsrügyet rózsaszín pálhalevél burkolja, amelyet a fejlődő lomblevél szakít fel. Ha a csúcsrügye megsérül, vagy a hajtását visszavágjuk, elágazik, és többágas fává fejlődik. Fényes, sötétzöld levelei elliptikusak, csúcsuk kihegyesedik. Sok kaucsukot tartalmazó nedvű fa. Széles elliptikus levelű fajta a ’Robusta’, míg az ’Abidjan’ levelei fonákukon vörösesek. Tarka levelű fajták a ’Doescheri’, a ’Schrijveriana’ és a ’Variegata’.
Termesztése: Többféle szaporítási módja használatos. Fejdugványról illetve egyrügyes dugványról történő hagyományos szaporításkor a dugványokat megszedjük az anyanövényről majd folyami homok és föld keverékében gyökereztetjük. A gyökeresedés időtartama 26-28 C-os talpmelegen 5-6 hét. Nagyüzemi szaporításkor a növényház talajába kiültetett anyatelepről szedjük a dugványokat. Mikrodugványozáskor a kisméretű anyanövényekről folyamatosan szedjük a kb. 5 cm-es fejdugványokat. Ezzel a szaporítással gyors gyökeresedés érhető el, illetve hamar eladható, kész növényekhez jutunk. Meriklón szaporításkor a steril anyanövényekről steril körülmények közt végezzük a szaporítást. Víz-, pára- és fényigényes melegházi növény, de télen szárazabb tartás mellett a mérsékelt- hidegházat is elviseli. A nagy hőmérsíklingadozást nem bírja.
Felhasználás: Terebélyes növekedése miatt a helyigénye olyan nagy, hogy tartása csak a tágas, magas lakásokban indokolt. Erőteljes alakja miatt leginkább szoliter növénynek alkalmas modern környezetben.
Ficus benjamina (csüngőágú fikusz)
Család: Moraceae (eperfafélék). Származás: Trópusi India. Jellemzői: Kislevelű, csüngő levelű fikusz. Bár rokonságban áll a szobafikusszal, de kis levelei rövid levélnyélről csüngenek a lehajló ágakról. Kecsesen ívelő, szürkés kérge és vékony ágai laza szellős ágrendszert alkotnak. A gyengéden visszahajló ágain, fényeszöld, finoman kihegyezett csúcsú elliptikus levelek fejlődnek. Szobanövényként maximum 2,5 m magasra nő. Nagyon kedveltek tarka levelű változatai, például a szerény igényű "Starlight" és a ’Variegata’.
Termesztése: Hajtásdugvánnyal szaporítható, de a nehezen gyökeresedő fajok közé tartozik. Szűrt napon érzi magát a legjobban, de rosszul viseli a nyári tűző napot. Nem kedveli a nagy hőingadozást sem. A tarka levelű fajtái fényigényesebbek. Másik előnye, hogy viszonylag kis edényt igényel, és átültetni sem kell hosszú ideig. Egyenletes vízellátásra van szüksége. A növekedési időszakban kéthetente tápozzuk. Ha meleg helységben van, nem árt permetezni, esetleg kaviccsal megszortt tálcára állíthatjuk, amelyet gyakran nedvesítünk. Felhasználás: Lépcsőházba, munkahelyre, irodába, szállodákba, kiállítási termekbe kiválóan alkalmas. Temperált hőmérsékletű, világos irodákba kiváló. Jól mutat a földön tartva.
Ficus lyrata (lantlevelű fikusz)
Család: Moraceae (eperfafélék). Származás: Trópusi Nyugat-Afrika. Jellemzői: Hatalmas haragoszöld, lant formájú levelei fénylőek és húsosak. Levélnyele gyakorlatilag nincsen, a levelek a szárból nőnek ki. Levélerezete hangsúlyos. Jellegzetes virágzata már a fiatal növényeken megjelenik. Fügére emlékeztető, apró gyümölcsöket érlel. Erőteljes növekedés jellemzi.
Termesztése: Fejdugványokkal, egyrügyes dugványokkal és mikrodugványozással szaporítható. Egész évben világos helyet, szűrt fényt igényel. Az átlagos meleget kedveli, télen 16 °C-nál ne legyen hűvösebb. Öntözzük óvatosan, langyos vízzel. Hagyjuk a földet némileg kiszáradni két öntözés között. A téli hónapokban kevés vizet igényel. Magas páratartalmat kíván, ezért sűrűn permetezzük a leveleket. A huzat és a hirtelen hőmérsékletváltozás levélhullást okozhat. Gombás fertőzések is megtámadhatják, ekkor a leveleken élesen körülhatárolt besüppedő foltok jelennek meg. Az erősen fertőzött levelek elsárgulnak, majd leesnek.
Felhasználás: A nagy termetű fikuszok közül a legkevésbé igényes, és a legmutatósabb. Legjobb, ha tágas, nyitott térben egymagában helyezzük el, mert ekkor érvényesülnek legjobban nagy, lant formájú levelei. A száraz levegőjű, központi fűtésű lakásokban is egyenletesen fejlődik.
Ficus rubiginosa (ausztráliai fikusz)
Család: Moraceae (eperfafélék). Származás: Ausztrália. Jellemzői: Gazdagon elágazó, gyorsan fejlődő cserje. Az elterülő ágak legyökeresednek. A levélnyél rövid, hengeres és az ellipszis alakú, bőrszerű levéllemez fénylő, sötétzöld és a fonákán barnán molyhos.
Termesztése: Fejdugványokkal, egyrügyes dugványokkal és mikrodugványozással szaporítható. Hidegtűrése kiemelkedő a fikuszfajok között, télen száraz körülmények között 5 °C körül is tartható károsodás nélkül.
Felhasználás: Szoliter szobanövény, mely megfelelő térrel rendelkező lakásokban, közösségi helyiségekben mutat jól. Hazánkban is nagyon közkedvelt, dekoratív és könnyen kezelhető, gyors növekedésű dísznövények közé sorolható, melyet jellegzetes formájáról, vagy kis fényes, zöld leveleiről is könnyen meg lehet ismerni.
Általános gyakorlati tippek a termesztéshez
A Ficus benjamina több változata is ismert. Nemcsak a levél színében de formájában is számos variációban kaphatók. Magról szaporítva megadatik a lehetőség, hogy saját magunk is olyanná formáljuk a növényünket, amilyenné csak akarjuk! Metszéssel illetve fonással a törzse alakítható, így meglepően komoly dekoratív hatást tudunk kelteni. Rengeteg fajuk ismert, a kúszóktól a nagy termetű cserjékig, fákig. Leveleinek mérete is változó, az egészen kicsitől az óriásig változhat. A mag csírázási ideje kb. A magokat nem szükséges áztatni. Az elvetéshez használjunk tőzeget, palántaföldet vagy mosott homok és föld 1:2 arányú keverékét. Ezt a mixet rakhatjuk műanyag dobozba, vagy közvetlenül cserépbe is. A magokat 2 cm-re vagy nagyobb távolságra helyezzük el egymástól és fedjük be annyi földdel, hogy kétszer olyan magas legyen, mint a mag átmérője. Ha mindez megvan, helyezzük meleg helyre (esetleg radiátorra, fűtőtestre - de vigyázzunk nehogy túlmelegedjen, károsodjanak a gyökerei!), és a földjét ne hagyjuk kiszáradni! A csírázás hőoptimuma 30°C körül van , a relatív páratartalom 80-90%-os legyen. A kis növények a kifejletteknél gondosabb ápolást, öntözést, szellőztetést igényelnek, még nyugalmi időszakban is. A Fikusz fává nevelve valami döbbenetesen menőn néz ki. A Fikuszoknak több fajtája van a kis és keskeny levelűtől a tányérnyi színes levelű fajtákig. A Fikusz gazdag, jó vízelvezetésű talaj szükséges. Használjon olyan keveréket, amely tőzeget vagy kókuszrostot tartalmaz a nedvesség megtartása érdekében, és sok perlitet tartalmaz a gyors vízelvezetés érdekében. A tipikus szobanövény cserepes keverék megteszi perlittel keverve. Nincsenek nagy igényei. Válasszon olyan helyet, ahol erős, de közvetett fény van - az ablaktól néhány méterre lévő hely ideális. Ne nagyon mozgassuk a növényt mert valami bizarr módon érzékeny rá, ezért igyekezzünk elsőre megfelelő helyet találni neki. Ideálisan egyenletesen nedves legyen, de ne legyen átázva. Rendszeresen ellenőrizze a talaj nedvességtartalmát, hogy tudja, mikor van itt az öntözés ideje. A túl nedves talaj gyökérrothadást okozhat, ezért ügyeljen arra, hogy a növény ne üljon a csészealjban vagy a cserepében felgyülemlő vízben. Fikuszfát öntözés helyett vízbe is merítheti. Egyszerűen az ujjával ellenőrizze, hogy a talaj felső rétege még nedves-e. Tartsa távol a növényt hideg, huzatos ajtóktól, ablakoktól vagy légkondicionáló szellőzőnyílásoktól. Ideális hőmérséklet nekik a 23-29 C. A minimum se magas kb 18 C ez alatt már szenved. Sok trágyázás egyenlő a nagyobb növénynyelemmel (azért vigyázzunk ki ne égessük). Jók a kiegyenlített tápanyagtartalmú szobanövény műtrágyák. A fikuszfa metszését akkor kell elvégezni, amikor a növény már nem növekszik aktívan. Télre a növény nyugalmi állapotba került, és kevésbé érzékeny a sérülésekre. Ha a fa túl magas, egyértelműen itt kell kezdeni, de ha jobb sziluettet szeretnénk kialakítani akkor tervezzük meg melyik ágaktól akarunk megszabadulni. Valamennyi levél hullás normális náluk. Túl kevés víz.. ez így egymás után szinte vicces de ez is ugyanazokkal a tünetekkel jár.
