A paprika igen népszerű zöldség hazánkban. Szinte nincs is olyan házikert, ahol nem terem legalább néhány tő étkezési vagy fűszerpaprika. Az elmúlt években a különleges chili fajták is hódítanak. Azonban amilyen népszerű, olyan érzékeny is egyben. Leggyakrabban gombás betegségekkel találkozhatunk, de emellett jelentősek a vírusok és baktériumok által okozott problémák is. Ebben a cikkben számba vesszük a paprika legfontosabb betegségeit és azt, hogy ellenük hogyan tudunk védekezni.
A paprika betegségei lehetnek vírusos, fitoplazmás, baktériumos és gombás betegségek. Ezeket a vírusos betegségeket általános tüneteik miatt nevezhetjük úgy is, hogy a paprika levélbetegségei. Más néven paradicsom bronzfoltosság vírus. A betegség tünetei: A leveleken sárga, később bebarnuló foltok láthatók, ezek kör alakúak is lehetnek. A hajtáscsúcs lehervad, majd elszárad. A száron sötétbarna foltok jelennek meg. Védekezés: E paprika betegség növényházban jelentkezik, a vírust leggyakrabban a nyugati virágtripsz és a dohánytripsz viszi át egyik növényről a másikra, de növényápolási munkák során szövetnedvvel is könnyű fertőzni, ezért a kéz és az eszközök fertőtlenítése elengedhetetlen két növény érintése között.
A betegség tünetei: A levélen mozaiktünetek észlelhetők, zöldszínű, vagy sárga „kockás” foltok. A száron gyakran csíkszerű, sötétbarna elhalások vannak. A bogyók kisebbek, dudorosak, felületükön gyakran folt- vagy csíkszerű, sötétbarna elhalások láthatók. Ezt a betegséget különböző vírusok okozhatják, a tobamovírusok esetében a talaj, illetve a talajba került növényrészzek a fertőzési források, míg az AMV a CMV és a TAV esetében levéltetvek viszik át egyik növényről a másikra. Védekezés: Hajtatóházban talajcserét kell végezni legalább háromévente vagy talajfertőtlenítés gőzzel, csak utóbbi esetben kiirtjuk az összes élőlényt a talajból. Csávázott vetőmag-használattal kiiktatható, hogy magról fertőzzön a vírus. Sok paprikafajta már ellenálló a tobamovírusokkal szemben. Levéltetvek elleni védekezés.
A betegség tünetei: A növények növekedésükben visszamaradnak. Az oldalhajtások rövid ízközűek, sok kis levél csoportosan képződik rajtuk. A levelek elkeskenyednek, szimmetrikusak, gyűrű alakú foltok is kialakulhatnak rajtuk. A levélnyél vagy hosszú, vagy nagyon rövid. A betegség tünetei: A levél fő- és mellékerei kivilágosodnak, az érközök sárgászöldek, a levélerek mentén sötétzöld sávok vannak. Védekezés: A levéltetvek ellen érdemes védekezni.
A betegség tünetei: A növényeken általános klorózis figyelhető meg. A levelek sárgászöldek, bekanalasodnak, végül lehullanak. A helyettük növő levelek aprók maradnak,s azok is hamar lehullanak, végül az egész tő lombtalanná válik és a rajta lévő termések összeaszalódnak. Védekezés: A burgonyafélék családjából az összes faj gazdanövénye ennek a kórokozónak, valamint az apró szulák, aminek gyöktörzsén áttelelnek a kabócák, melyek átviszik a fertőzést egyik növényről a másikra. Ezért a védekezés elsősorban a kabócák irtására irányul, illetve az áttelelésüket biztosító évelő gyomokéra.
Szabadföldön fordul elő, inkább nyár végén, a kórokozó számára a csapadékos, meleg (28-30 °C) időjárás a legkedvezőbb. A betegség tünete: A bogyón a kocsánytól kiinduló, a bibepont felé terjedő világosbarna rothadás észlelhető. Csak a belső húsos részek és a magház rohad el, a bogyó héja ép marad. (A tünetek a levélen nem észlelhetők, az oldalhajtásokon pedig ritkák.) A rothadt bogyók és az azokból kifolyó baktériumnyálka, amelyek a talajba kerülnek, azok fertőznek. Védekezés: Három-négy éves vetésforgó. A rothadt bogyókat le kell szedni és meg kell semmisíteni. A kórokozó a talajról vízcseppek felverődése révén kerül a bogyó felszínére. Ép héjon keresztül nem hatol a bogyó belsejébe, csak az ápolási munkák során és a homokverés okozta mikrosebeken keresztül, de egyes fajták rosszul záródó bogyókocsányánál jut a belső szövetekbe.
Kórokozó: Pseudomonas syringae pv. A betegség hirtelen lehűlés és sok csapadék együttes jelentkezésekor alakul ki. Szabadföldön ilyen általában júniusban várható, növényházban pedig akkor, ha a levegő 15-20 °C -ra csökken. A betegség tünetei: Levélfoltosság (már a szikleveleken is): apró, vizenyős, majd barna folt, később közepén kifehéredő, barna szegélyű lesz. Levéltorzulás: kanalasodás, hullámosodás, levélnyél-görbülés, a beteg levelek lehullanak. Súlyos esetben jellegzetes tünet a hajtáscsúcs elhalása. Védekezés: A fertőzési forrás a talajra hullott növénymaradványok, ezért azokat meg kell semmisíteni.
Növényházban fűtéssel és az öntözés mértékével befolyásolható a betegség kártétele. A betegség tünetei: A levélen, a száron és a bogyón is láthatók tünetek. Levélen először apró, vizenyős, a fonákon kidudorodó foltok láthatók. Később a foltok nagyobbak lesznek, közepük kifehéredik, szegélye sötétbarna lesz. A beteg levelek lehullanak. A száron kerek vagy ovális, kissé kiemelkedő barna foltok vannak. A bogyón először pontszerű, majd 1-2 mm-es, kissé kiemelkedő foltok láthatók, amik később 2-3 mm átmérőjűek lesznek, világosbarna közepük bemélyed, szegélyük sötétbarna, felszakadozott, vagyis varas. Védekezés: Mivel a fertőzés forrás a mag - a kórokozó a felületén telepszik meg -, és a növénymaradványok, ezért jó minőségű vetőmaggal és a fertőző növényi részek megsemmisítésével már sokat tehetünk a betegség ellen.
A paprika baktériumos betegségeinek leküzdése csak megelőző védekezéssel eredményes. A kockázati tényezők megjelenésével (alacsony vagy éppen magas léghőmérséklet, magas páratartalom, nagymértékű csapadék) el kell kezdeni a védekezést, mely réztartalmú szerekkel lehetséges. E talajlakó gombák által okozott tünetei megegyeznek, de a rizoktóniás betegség jóval gyakoribb. Gazdanövénykörük széles, több különböző rendszertani csoportot is érint.
A betegség tünetei: A csíranövények sziklevele és gyökere elbarnul, majd elpusztul, hiányos lesz a kelés. A palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, majd elbarnul, a szikleveles növénykék kidőlnek. Védekezés: Mivel a fertőzés forrása a talaj, nagyüzemekben gőzöléssel fertőtlenítik, vagy gombaölő szerrel kezelik.
A betegség tünetei: Csak a levélen vannak tünetek. A levél színén eleinte szögletes, sárgás foltok jelennek meg, melyek olajosan áttetszők. A levél fonákán apró dudorok és fehér konídiumtartó gyep („bunda”) figyelhető meg. Védekezés: A fertőzési források a beteg levelek, ezért a fertőzött lombot meg kell semmisíteni. A kórokozó télen a növényházban könnyen áttelel a hajtatott növényeken. A gomba konídiumokkal légmozgás útján terjed. A meleget szereti, 26-30 °C -ot, és bár száraz vidékeken fordul elő (Magyarországon is inkább a déli országrészben), konídiumai 100%-os relatív páratartalom esetén csíráznak leginkább. Gyakori szellőztetéssel elérhető, hogy ne alakuljanak ki kedvező a feltételek a gomba szaporodásához.
A betegség tünete: A levél színén sárgászöld foltok keletkeznek, a fonákon pedig 3-4 mm átmérőjű, olykor 8 mm-t is elérő foltok észlelhetők, amelyek kezdetben szürkésfehérek, majd barnák lesznek, ez a gomba konídiumtartó gyepe. Később a levél kanalasodik, elsárgul és lehullik. Védekezés: A lehullott levelek megsemmisítése fontos, mert fertőzési forrás. A kórokozó számára sűrű növényállományban a feltételek még kedvezőbbek. A betegség megelőzése nem igényel vegyi védekezést, mert a paprika számára kedvező termesztési feltételek a kórokozónak nem kedveznek.
A betegség tünetei: A szártőn képződő, eleinte vizenyős, majd elparásodó foltjain fehér, pókháló szerű, majd vattasűrűségű micéliumbevonat látható. A foltok később megnőnek, körülölelik a szárat, a tő hervad, majd elszárad. Védekezés: Az egyik fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó sokáig életképes. A másik a fertőzött növénymaradványok. A hajtatóház talajának cseréjével lehet védekezni, illetve vetésforgóval. Kiültetés után közvetlenül gombaölővel érdemes kezelni az állományt, ahol ez a betegség jelen lehet. A talajban lakó kórokozók ellen Coniothyrium minitans biológiai növényvédő szerrel lehet eredményesen védekezni, mely szintén egy gomba és a szklerotínia szkleróciumait pusztítja.
A betegség tünetei: A gyökérzet elbarnul, elkorhad. A tövek sárgulnak, lankadnak, elhervadnak. A szártövön szintén barnulás, majd korhadás észlelhető. Védekezés: Fertőzési források a talajba került növényi részek, melyeken a gomba hosszú ideig életképes, ezért paprikát ne termesszünk ugyanazon a helyen több évig (vetésforgót célszerű alkalmazni) és a többi gazdanövényt se. A gomba vetőmaggal is fertőzhet, vetőmagot csak egészséges tövekről nyerjünk, mert a magcsávázás nem használ. A kórokozó számára a magas, 25-30 °C körüli hőmérséklet kedvező és az alacsony vízkapacitású talajok. Növényházban ezért szellőztetéssel és öntözéssel a megbetegedés mértéke csökkenthető.
A paprika palánta betegségei elsősorban azok a gombás betegségek, melyek a palántakorú növények gyökérnyakát támadják meg. Az egyik a paprika pítiumos palántadőlése, a másik a paprika rizoktóniás palántadőlése. E gombák talajlakók, és kedvelik a nedves közeget. Hőmérséklet tekintetében azonban a pítiumos az magasabb (28 °C), míg a rizoktóniás az alacsonyabb (15-18 °C) léghőmérsékletet szereti.
Mivel a fertőzés forrása a talaj, ott kell elpusztítani a gombát. Elsősorban a környezetkímélő, bio megoldások ajánlhatók erre a célra. Ilyen kíméletes, de egyben legmunkaigényesebb és legdrágább módja a talajcsere. A hagyományos, vegyszeres eljárás a talaj gombaölővel történő kezelése, ezt magvetés után, illetve a kelést követően kell kijuttatni a talajba.
Ahhoz, hogy a termosztett paprika egészséges legyen, nem feltétlenül mérgekkel kell megvédeni a kórokozóktól. A paprika betegségei elleni bio védekezés alapja a vetésforgó és az egészséges szaporítóanyag használata, valamint fontos, hogy az azonos családba tartozó növények egymástól távol ültessük, különben túlzottan felszaporodnak a kórokozók. A paprika kártevői szintén nagyon fontos témakör, hiszen ők nem csupán önmagukban károsítanak, hanem terjeszthetik is a betegségeket, így ha például nem védekezünk a levéltetvek ellen, az egész paprika állományunk áldozatául eshet valamelyik végzetes betegségnek, mint például a vírusoknak.
Növényházakban gyakori. A lárvák a gyökércsúcsnál bejutnak a növény gyökerébe és gubacsképződést idéznek elő, melyek gátolják a víz- és tápanyag-felvételt, ez hiánytünetekben jelentkezik, illetve a növények a növekedésben visszamaradnak, lankadnak, hervadnak, a hajtáscsúcs kifehéredik. Termésmennyiség csökken, korai öregedés. Agrotechnikai védekezés: Kőzetgyapoton termesztés, a talajtól izoláltan. Fonálféreg fajok ellen ellenálló fajták termesztése.
2-3 hét alatt kifejlődik egy nemzedék. Több levéltetű faj is megjelenhet paprikán. A levéltetvek soktápnövényűek, mind szabadföldön, mind hajtatásban rendszeresen megjelennek paprika állományban, ha elszaporodnak, jelentősen meggyengítik a növényeket. Sok nemzedékük alakul ki évente, tojás alakban telelnek. Kártételük a levélerek szívogatása nyomán alakul ki, a levelek fonnyadnak, kanalasodnak a fonák felé.
A hajtatóházakban jellemző kártevők a tripszek (a dohánytripsz őshonos, a nyugati/kaliforniai virágtripsz idegen). A tripszek apró, hosszúkás rovarok, 0,8-1 mm-esek, szabad szemmel is láthatók, szúró-szívó szájszervűek. Két pár hártyás állományú szárnya van, melyeket pillák vesznek körbe: tartós repülésre nem képesek. Legfontosabb kártétele a termések szívogatása általában a kocsánytól vagy levelektől védett helyeken.
A beteg paprika húsa keserű ízű. A fertőzést segítheti a kalcium hiánytünete és a napégés is. Egészséges, csávázott vetőmag használatával könnyen megelőzhetjük a betegséget, növényi maradványokat forgassuk be a talajba. A kémiai védekezés nehéz, ugyanis belső fertőzésről beszélünk.
Milyen paprika fajtát válasszunk? Január vége felé közeledve egyre sürgetőbb döntések meghozatala adja a termelők számára a legtöbb gondot. A fűtött berendezésben termelők már túl vannak a termelési év szempontjából legfontosabb döntéseken. A fűtetlen fólia alatt termelők többsége már úgyszintén.
A tegnapi napon láttam egy kertben egy egyszerűen és olcsón megvalósítható, kipróbálható ötletet. Elképzelhető, hogy így ősszel már fel sem tűnik az ilyesmi, pedig ezek a következő tavaszi lótetű (vakondtücsök, lóbogár) kártételt vetítik előre.
Korábban már foglalkoztam az atkák, különösen a takácsatkák kártételével. Most az atkák elleni védekezésről szeretnék néhány gondolatot megosztani, ugyanis az idei évben több helyen is láttam, hogy a takácsatkák gondot okoztak.
Egy régebbi vevőnk telefonon hívott idei vetőmag megrendelésével kapcsolatban, és szóba került, hogy a fűtött korai hajtatáshoz nevelt palántái között nagyon sok a kan palánta. A növényi vírusfertőzések ellen a védekezés nagyon nehéz.
Most sem próbálkozom ezzel. Ellenben közzéteszek néhány hasznos oldalra vezető hivatkozást.
Többen érdeklődtek nálam az utóbbi időben, hogy az általunk forgalmazott paprika vetőmagok csávázottak-e, ha igen, akkor mivel. A Greenpeace által 2014-2015-ös tél vizsgálata és a 2014-es év nehézségei alapján is fontos a védekezés és a jó minőségű vetőmag kiválasztása.
Paprikaproblémák elhárítása: Átfogó betegségvédelmi terv
tags: #maghazpeneszedes #pritamin #paprika