A kiváló sportlótenyésztés egyik alappillére a felelős ménválasztás. Közös célunk, hogy egészséges, genetikai hibáktól mentes, hosszú távon teljesítőképes lovakat neveljünk - ebben a fedezőmének kulcsfontosságúak. A ménvizsga az egyik legfontosabb lépés a fiatal mének tenyésztésbe állításának útján - itt dől el, hogy a következő generációkban milyen genetikai értékek öröklődhetnek tovább. Az MSLT által szervezett hivatalos vizsgák lehetőséget adnak arra, hogy a sportteljesítmény, küllem és mozgás alapján a legígéretesebb egyedek bekerüljenek a fedezőmén-állományba. A tenyészkancák minősítése elengedhetetlen része a tudatos tenyésztői munkának, hiszen a jövő sportlovai a genetikai kiválóságok mellett fejlődési alapjaikat is az anyjuktól kapják meg. A rendszeres kancavizsgák lehetőséget adnak arra, hogy a küllem, a szabadmozgás és a teljesítmény alapján értékeljük az egyedeket, segítve ezzel a következő generáció minőségének megalapozását.
A tavasz a csikószületések ideje - nyáron pedig elérkezik a pillanat, amikor megmutatkozhatnak a legígéretesebb fiatalok. Az MSLT minden évben megrendezi a Csikóchampionátust, ahol küllemük, mozgásuk és típusegyediségük alapján mérettetnek meg a jövő bajnokai. A régi, bevált magyar genetikai vonalak és a szakszerűen megválasztott importok kombinációjából kiváló sportlovak születnek. Tenyésztési módszerünk, szelekciós rendszerünk elvei azonosak a legeredményesebb sportlótenyésztő nemzetekével. A Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete 1990-ben jött létre. Az Egyesület 30-40 fős taglétszámmal és 100-150 kancával kezdte meg működését. Megalakuláskor a kancaállományt vegyes gén állományú félvér lovak alkották. Sportlótenyésztés már korábban is volt az országban, mert már a hatvanas évek elejétől kezdve voltak sportló előállítását tenyészcélul kitűző ménesek.
A fajta kialakításához a kiinduló állományt nóniusz, mezőhegyesi félvér, gidrán, dán, normann, lengyel és egyéb félvér kancák alkották. Fedezőménként holsteini, hannoveri eredetű és telivér lovakat használtak. A legfontosabb értékmérő tulajdonságok javítására jól örökítő méneket kerestek a saját tenyésztésű lovak között és idegenben egyaránt. A kancaállomány azonban nem csak a mezőhegyesi vonalakra vezethető vissza, hanem egyéb magyar, hannoveri és holsteini vonalakra is, többek közt a rádiházi régi, tradicionális félvér, illetve a bólyi hannoveri állományra. A mezőhegyesi sportló fajta helyett a tenyésztők a még tágabb genetikai alapokra épülő magyar sportló megjelenését szorgalmazták. Az Európában elismert ménvonalak részben állami segítséggel, pályázatok útján történő behozatalával a mének már genetikai szinten is erősek voltak. Fontos volt azonban, hogy a meglévő, tradicionális hazai kancaanyag, valamint a régebbi importból származó vonalak megmaradjanak.
A 60-as években behozott Ramzes Junior, Aldato vagy a Toborzó után születtek legeredményesebb sportlovaink. Az egyre szigorúbb szabályzók életbe lépésével a koronás bélyegzésű ivadékok száma napjainkra kissé csökkent, remélhetően ez átmeneti állapot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgán jól szereplő kancák később a díjlovaglásban, díjugratásban vagy militaryban is bebizonyítják, hogy a fajta kiemelkedő képviselői. A ménállomány fokozatosan fejlődik, az egyesület folyamatosan figyeli a külföldön népszerű, komoly versenyeredményeket elért méneket. A mének kiválasztásakor az egyesület munkáját a helyi tenyésztők, szakmai szervezetek is támogatják információkkal, elősegítve a kapcsolat kiépítés lehetőségét. A regisztrált kancák létszáma jelenleg folyamatosan nő, de szemmel láthatóan a minőség is egyre javul a szelekciónak és a sikeres ménimportoknak köszönhetően.
Az utóbbi években a minőségi tenyésztésnek nagy lendületet adott a mesterséges termékenyítés, melynek széles körű elterjedésével a legjobb mének időben és térben egyszerre több kancát is termékenyíthetnek, így évente egy mén után több száz csikó is születhet. A magyar sportló (MSL) a magyar félvér fajták (kisbéri félvér, gidrán, Furioso North Star és nóniusz) és a mezőhegyesi sportló bázisán létrejött (“sport célú magyar félvér”) félvér ló. A magyar sportló egyedei eredményesen szolgálják ki az egyre nagyobb bázissal rendelkező lovassportokat, túlnyomórészt díjugratásban és militaryban de fogathajtásban is. A Fiatal Lovak Világbajnokságán már több alkalommal szólt a magyar himnusz az MSLT által regisztrált magyar lovak tiszteletére. Magyar sportlovak adják a felnőtt és utánpótlás válogatottjaink gerincét. 2013-ban a gyermek válogatott EB bronz érmet szerzett, a négy lóból három MSL volt.
1958-62 között a magyar mezőgazdaság szerkezetében döntő jelentőségű változás zajlott le. Az addig alapvetően kisparaszti gazdaságokra alapozott mezőgazdasági termelés nagyüzemivé vált, ami igen nagymértékű létszámcsökkentést eredményezett. Fenti célnak érdekében Mezőhegyesről az ott kialakult hagyományos fajták törzsállományát más ménesekbe telepítették át, és Mezőhegyesen vegyes származású, de túlnyomórészt a sportban kipróbált kancákból egy új sportló ménest alapítottak. Ezeket a kancákat főként holsteini, hannoveri és angol telivér ménekkel fedeztették. A 70-es, majd 80-as években egyre több német, majd holland, belga és francia import mén került a magyar sportlótenyésztésbe, s mára már elmondható, hogy szinte valamennyi európai elismert sportlóvonal képviselői megtalálhatóak a magyar sportló állományban.
A magyar sportló fajta elsődleges célja a hátas, főként a díjugrató sportra alkalmas ló tenyésztése. Emellett a lovassport többi ága számára is kerülnek ki a fajtából megfelelő egyedek. A küllemi bírálat mellett az ideális hátasló-tulajdonságokra irányuló kipróbálások a mén- és kancavizsgák valamint a versenyek során történnek. A vizsgák során különös figyelmet fordítanak a lovagolhatóságra, a vérmérsékletre, a lépés, ügetés és vágta hosszára, lendületére, impulzusára és szabályosságára. A teljesítményorientált tenyésztés és a küllemi bírálatok biztosítják a fajta sajátosságainak megőrzését. A kancák a főtörzskönyvbe csak regionális bírálatok alapján vagy saját- és ivadékteljesítmény alapján kerülhetnek be, törzskönyvi osztályokba sorolva. A ménkiválasztáson átesett és sajátteljesítmény-vizsgát tett mének csak megfelelő sportteljesítmény és elbírált ivadékok után kaphatnak végleges fedeztetési engedélyt. Az objektív elbírálás lehetővé teszi, hogy a nehezebben induló mének is teret kapjanak, ha teljesítményükkel rászolgálnak. A fajtafenntartó Magyar Sportló- és Félvértenyésztők Országos Egyesülete (MSLT) jelenleg mintegy 1700 kancát regisztrál, a tenyésztési engedéllyel rendelkező mének száma a kétszázat közelíti. A mének között jelentős számban találhatóak külföldi import mének, angol telivér mének, illetve az import méneknek már Magyarországon született ivadékai is. A fajtában gyakran alkalmaznak import friss és mélyhűtött spermát a világ legjobb sportlovaitól. Egyesület: Timpex Nyíregyh.
JELLEMZŐIA széles genetikai variancia ellenére az állomány küllemileg viszonylag egységes, hiszen a felhasznált fajták tenyészcélja is hasonló. A kívánatos egyedekre jellemző küllemi alakulás, a lovagolhatóság, a fokozottan fontos mozgásrend és a harmonikus testfelépítés jellemző. A 50+ pontot elérő kancák kerülnek a törzskönyvbe, míg a mének esetében a 75 pont a határ a tenyésztésbe vételhez. Méretei: marmagasság 165-170 cm, szalaggal 177-183 cm, szárkörméret 21,5-23 cm. Színe leggyakrabban pej, de bármely más szín megengedett. Hasznosítás: a magyar sportló fő célja a hátas, díjugrató sportra alkalmas ló; emellett a lovassport többi ágára is kerülhetnek ki egyedek. A vizsgák során különös figyelmet fordítanak a lovagolhatóságra, a vérmérsékletre és a mozgás paramétereire, az ugrókészség és ugrástípus elbírálására. A kancák a törzskönyvbe csak kedvező elbírálás alapján vagy saját és ivadék teljesítmény alapján kerülhetnek be. A ménkiválasztáson átesett mének csak a megfelelő sportteljesítmény és elbírált ivadékok után kaphatnak végleges fedeztetési engedélyt. A fajtafenntartó MSLT mintegy 1700 kancát regisztrál, és a mének száma a kétszázhoz közelít. A fajtában gyakran alkalmaznak külföldi import méneket, és az import méneknek Magyarországon született ivadékai is előfordulnak. A modern tenyésztésben gyakori az embrió-átültetés alkalmazása a kiváló kancák esetében. A magyar sportló definíciója: nemes, tetszetős küllemű, szilárd szervezetű hátas- és/vagy fogatló, amely megfelel a tenyésztési követelményeknek és az MSLT törzskönyvében nyilvántartott kancából, az elfogadott méntől született és származásellenőrzésen átesett csikó.
Megoszló vélemények és történetek között van, hogy a magyar sportló és a magyar félvér közötti megnevezés és besorolás gyakran vitatott. A beszélgetések rámutatnak, hogy a fajta megnevezése nem mindig egyértelmű, és a gyakorlatban a tenyésztői döntések alapján dől el, hogy a csikó melyik kategóriába kerül. A fórumokon felmerülő hozzászólások és személyes tapasztalatok is hozzájárulnak a fogalmak tisztázásához, hiszen a tenyésztés dinamikus terület, ahol a gyakorlat és a szabályozás egymást követi. A beszélgetések hangsúlyozzák, hogy a cél a ló egészsége és teljesítménye, nem pedig a címkézés. A csikók sorsa és a tenyésztés állapotáról szóló információk idővel megérlelődnek, és a rendszeres szemléztetések segítik a valóságos képet. A modern szemlélet alapján a magyar sportló képe inkább a sokoldalú, kiváló sportteljesítményre törekszik, mintsem egyetlen megfogalmazott fajta identitására.
A fajtafenntartó szervezet és a tenyésztők részéről a figyelem középpontjában a minőség megőrzése, a genetikai változatosság fenntartása és a nemzetközi szerepvállalás áll. A magyar sportló által képviselt értékek közé tartozik a sokoldalú felkészítés, a megbízható ugrókészség, a jó vérmérséklet és a hosszú élettartam. A tenyésztési gyakorlatban a hazai és importvonalak kombinációja adja a kiegyensúlyozott génkészletet, amely lehetővé teszi a modern lovas sportokban való versenyképes részvételt. A fajta jövője sok lehetőséget ígér: a kiváló mének és a fejlett kancavizsgák révén egyre több minőségi csikó születik, akik támogatják a japolítozott és dinamikus magyar sportló hagyományát. A fejlődés kulcsa a felelős tenyésztés, a kockázatok minimalizálása és a hosszú távú fenntarthatóság szem előtt tartása.