A magyarság számára már a honfoglaláskor is fontos szerepet töltött be a marhahús, a szarvasmarha tenyésztés, illetve kereskedelem.
A világ marhahús termelése 2010-ben 56,5 millió tonnára becsülhető hasított meleghúsban számolva.
A legnagyobb termelő országok az amerikai kontinensen találhatóak, ahol a „cowboy” élet a kultúra részévé fejlődött.
A világ legnagyobb termelője az Egyesült Államok, aki egymaga a piac 21%-át birtokolja, termelése több mint 11,8 millió tonna.
Brazília áll a második helyen 9,29 millió tonnával, majd a 27 tagú EU 8 millióval a harmadik a világ rangsorában.
Az Egyesült Államok még egy statisztikát vezet, méghozzá ő a világ legnagyobb importőre is.
Éves szinten több mint 1,3 millió tonnás behozatallal rendelkezik, míg a második legnagyobb importőr Oroszország „mindössze” 780000 tonnát vásárol.
A harmadik a sorban Japán 678000 tonnával.
Brazília 2000-ben még csak 7-8%-kal rendelkezett a globális export piacból.
Az elmúlt tíz év alatt nagy erővel nőtte ki magát a világ vezető hústermelő gazdaságává.
2007-ben külpiacokra értékesített mennyisége már a 30%-os világpiaci részesedést közelítette meg.
Tendenciájának a világgazdasági válság vetett véget.
2008-ban 24%-ra, míg 2009-ben 21%-ra esett vissza részesedése, de az idei évre már újból erős növekedés figyelhető meg.
A világ termelése még nem rázkódott helyre a válság óta.
A marhahús keresletét és egyúttal kereskedelmét is nagymértékben befolyásolja a világgazdasági helyzet.
Az USA-ban - és a világon is - a válság kirobbanása óta jelentősen esett a marhahúsfogyasztás.
Ennek fő oka, hogy a marhahús a legdrágább hús.
A munkanélküliség rekordokat döntött, az emberek spórolni kezdtek és elfordultak a marhahústól az olcsó baromfi felé.
A lassan érezhető visszarendeződés még nem fordította meg a trendet és egyelőre az idei szezonban is csökken a marhahús iránti kereslet.
Logikusan gondolkodva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a legnagyobb szarvasmarha állománnyal a világon az Egyesült Államok rendelkezik, hiszen ő a legnagyobb hústermelő.
Gazdasági erejét szintén megmutatja, hogy a világ lakosságának mindössze 5%-ával rendelkezik, 20-25%-át termeli a marhahúsnak és a világ termelésének 17%-át el is fogyasztja.
A világon azonban a szarvasmarhák számát tekintve „csak” 10% körüli értékkel részesedik.
A legnagyobb állatállománnyal Indiában található.
Ennek nyilván tradicionális okai is vannak, hiszen „szent” állatról van szó, akinek a kedvéért még az autósok is megállnak.
Indiában közel 282 millió állat él, ami a világ populációjának több mint 28%-a.
A világ szarvasmarha állománya egyébként közel 1 milliárd.
Brazília nem véletlen került a hús exportáló országok élére. Állománya 187 millió feletti, mellyel megelőzi a harmadik helyen álló Kínát, ahol közel 140 milliós a populáció.
Az Európai Unióban a marhahús szektor meghatározó szerepet tölt be. 14%-os világpiaci részesedése mellett a termelés értéke 10%-át teszi ki az Unió mezőgazdasági termelési értékének.
Ennek ellenére az adatok csökkenő tendenciát mutatnak az utóbbi 10 évben, melynek egyik fő oka a betegségek és EU-s regulációk voltak.
Történelmi szemszögből nézve az EU az exportáló országok táborába tartozott. A 2003-as esztendő azonban ezt megfordította és azóta az import magasabb a kivitelnél. Fő okai a csökkentett termelés és az EU szabályozási rendszerei.
A jelenlegi előrejelzések szerint 2014-ig a termelés további 6%-kal fog csökkeni, míg az import eléri majd a 750000 tonnát is.
Magyarország az elmúlt évtizedek alatt inkább a tejtermelésre helyezte a hangsúlyt és ezzel tulajdonképpen kiesett a marhahús világpiacából, pedig a nyugat-európai kereslet ellátásába akár újból, nagyobb mértékben is becsatlakozhatna, hisz az EU nagy mértékű importra szorul és a behozatal mennyisége az elkövetkező években csak tovább nő.
Az elmúlt időszakban a sajtóban megjelent, a tudományosan kidolgozott „bolygóegészség étrendről” szól Áder János Kék Bolygó podcastje. A fenntartható táplálkozási keretrendszer alapelve, hogy a tányér nagy részét növényi eredetű élelmiszerek foglalják el, a hús pedig inkább kiegészítő szerepet kap.
Élelmezési rendszerünk válságban van, a részmegoldások ideje lejárt - vallja Szöllősi Réka. Az élelmiszer-politikai elemző szerint olyan stratégiára van szükség, amely összeköti a táplálkozást, a környezetvédelmet és a gazdaságpolitikát, különben fokozódó civilizációs betegségekkel és környezeti károkkal kell szembenéznünk.
Pár éven belül például a marhahús, ha igazán őszinték merünk lenni magunkkal, olyasmi lesz, mint a pezsgő.
A podcastben szóba kerül a precíziós fermentáció, ami egy érdekes innováció. Mikrobák segítségével állítanak elő érzékszervi tulajdonságaiban például a tejhez hasonló termékeket és alapanyagokat.
Az élelmiszer-politikai elemző hangsúlyozta, az élelmiszer, főleg a nyugati világban, még mindig olcsó, ezért nem vigyázunk rá olyan mértékben, mint a nagyszüleink. Eleinknél sok esetben nem is volt kuka.
- Áttekintés a marhahústermelés globális eloszlásáról és főbb gyártókról.
- A válság hatása a fogyasztói magatartásra és árszintekre.
- Az EU és Magyarország szerepe a világgazdaságban és a jövő kilátásai.
Az adatok alapján a világ marhahústermelésének jelentős része az Amerikai Egyesült Államokhoz és Brazíliához kötődik, miközben India, Brazília és Kína dominál a szarvasmarhaállomány tekintetében.
Az elemzők szerint a fenntartható táplálkozási keretrendszer bevezetése és a környezeti hatások csökkentése érdekében a hús fogyasztását növényalapú étrendre való átállás és innovatív megoldások segíthetik elő.
tags: #marhahus #eloallitas #vilaggazdasag