Folyamatosan dolgoznak az álhús - vagy más néven „termesztett hús” - kifejlesztésén a tudósok, akik állati őssejtekből hamarosan ízletes steaket és lazacszeletek is előállítanának. Valeti, miután megkóstolta a laboratórium által kisütött csirkemellet, úgy érezte, állagában és ízében hasonló az „eredeti” csirkéhez, a különbséget csupán a sütéskor lehetett észrevenni. A hús felülete ugyanis a sütés során inkább hasonlított a darált húsra, mint az egyenletes, sima csirkehúsra. A növényi alapú fehérjék elterjedése eközben kitaposta az utat a sejtes mezőgazdaság előtt.
A termesztett hús állati biopsziából, tojásból vagy akár tollból származó őssejtekből kezdődik, amelyek gyorsan szaporodnak egy rozsdamentes acéltartályban, az úgynevezett bioreaktorban vagy kultivátorban. Az Egyesült Államok Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége 2018-ban petíciót nyújtott be a mezőgazdasági minisztériumhoz, hogy a hús és a marhahús fogalmát korlátozzák a hagyományos módon született és nevelt állatokból származó termékekre. Isha Datar a New Harvest ügyvezető igazgatója, egy nonprofit intézeté, amely a sejtes mezőgazdaság nyilvános kutatását finanszírozza. A szakember egy októberi TED-előadásában azt mondta, hogy a hústermeléshez használt sejtek termesztése „lehetőséget kínál egy elromlott mezőgazdasági rendszer kijavítására”.
Az eklektikus borítóképpel szemléltetett fejlődés mögött érdemes megjegyezni: a szeptember végén bejelentett német kutatók által létrehozott mesterséges tej is bizonyítja, hogy a laboratóriumi megoldások egyre szélesebb körben terjednek. Eddig az egész világon csak Szingapúrban engedélyezték a laborhús forgalmazását. A tudományos közösség vitatkozik az okozott környezeti terhelésről, hiszen egyes tanulmányok szerint a laborhús több szén-dioxidot termelhet, mint a hagyományos hús. A technológia nagyon leegyszerűsítve abból áll, hogy sejteket vételeznek egy állattól, ezeket a sejteket aztán tápanyagokkal - fehérjével, cukrokkal, zsírokkal - táplálnak, majd hagyják a sejteket osztódni és növekedni. Ezután egy fermentáló „bioreaktorba” - egy nagy tartályba - helyezik a terméket, ami 4-6 hét alatt nyeri el végső formáját.
Az Egyesült Királyság lesz az első európai ország, ahol engedélyezik a laboratóriumban fejlesztett hús forgalmazását, igaz, egyelőre csak kisállateledelekben használhatják azokat fel. A helyi élelmiszerbiztonsági hatóság ígérete szerint folyamatosan ellenőrizni fogják a piacra kerülő alapanyagot. Mindenesetre a Meatly vezérigazgatója BBC-nek adott nyilatkozatában bizonygatta, már megmutatták, hogy költséghatékony tud lenni az iparág, ezzel cáfolva az egyik leggyakoribb kritikát. Ugyanakkor megjelent már olyan tanulmány is, mely szerint a laboratóriumi eljárás sokkal több szén-dioxidot termel, mint a hagyományos, amit több tudós is oszt. A laborhús története 11 évvel ezelőtt robbant, amikor Londonban megsütötték és fel is szolgálták a világ első laborhúsból készített hamburgerét.ehhez tudósok Hollandiában sejteket vételeztek egy szarvasmarhából, ezekből izommá alakították, és ebből készítettek húspogácsát. A fejlesztésben részt vevő tudósok már akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a technológia lehet a megoldás a Föld növekvő lakosságának növekvő húsigényének kielégítésére. Ugyanakkor megjelent már olyan tanulmány is, mely szerint a laboratóriumi eljárás sokkal több szén-dioxidot termel, mint a hagyományos, amit több tudós is oszt. A technológia nagyon leegyszerűsítve abból áll, hogy sejteket vételeznek egy állattól, ezeket a sejteket aztán tápanyagokkal - fehérjével, cukrokkal, zsírokkal - táplálnak, majd hagyják a sejteket osztódni és növekedni. Ezután egy fermentáló „bioreaktorba” - egy nagy tartályba - helyezik a terméket, ami 4-6 hét alatt nyeri el végső formáját.
A jövő húsa: Hogyan készül a laboratóriumban termesztett hús
tags: #mestersegesen #eloallitott #hus