Az olvasó kereszt mezes a hagyományos mézeskalács illusztratív és vallási eredetű formavilágát viazza, ahol a fafaragó mesterség és a vallási motívumok egyesülnek egyedi, díszes alkotásokban. Hasonlóképpen ősi formák a főként kézdivásárhelyi kör alakú, rozslisztből készült székelypogácsa, valamint a debreceni típus, amely a bodagra, hamuban sült pogácsára emlékeztet. A minták eredete lehet, hogy korábbi tulajdonjegyekből vagy ókori eredetű őselemekből származik; sok helyen Balkánon és Észak-Afrikában tűnnek fel hasonló alakok.
A történeti hátterek és fogalmak
A pécsváradi monostor alapító levelében (1015) már említések szerepelnek a ~osokról (pistardus). A 12. században Brassóban, Kolozsváron, Tordán élénk mézes-bábos ipar bontakozott ki, és az 1382. évi besztercebányai számadási könyvekben is több ~os megnevezés található. A ~os (→ bábsütő) mesterség valójában fafaragóművészet, amely a negatív vésetű relief formákban öltött testet. A domború relief két vagy három síkból állhat: az alapsík adja a külső formát, a díszítő sík és a részletek síkja következik, az élek tomptottak és gömbölyítettek.
A mézeskalácsos feladata a méz, a viasz és a fa kombinált felhasználása volt: a mesterséghez szükséges mézet lépestül a termelőtől szerzi be, a viaszt földolgozza, s a díszítések elkészítéséhez vagy szobányi formákat farag, vagy a díszítőelemeket reliefként vésti ki. A legrégibb és legszebb reliefek a viaszból készített ünnepi fogadalmi tárgyakhoz hasonlóan vallásos témákat (bárány, kereszt, bibliai jelenet) ábrázoltak, részben búcsúi, ünnepi használatban.
A profán motívumok közül a 20. század közepéig gyakoriak voltak a pólyás baba és a szív formájú figurák, valamint a különböző öltözetben ábrázolt alakok: úr, hölgy, paraszt, lóháton gazdagságot vagy ünneplést kifejező figurák. A formavilágban szerepeltek továbbá állatfigurák is: ló, szarvas, nyúl, oroszlán, kakas, galamb, sas, kutya, pelikán; a növények közül pedig a kosárba tett bokréta a jellegzetes elemek közé tartozott. A részletek tervezésekor a lábállás, a kéztartás, a szem és a száj vonalai következetesen egységes mintára épültek.
A leghíresebb és legművészibb mézesbábok olyan régi, vallásos jeleneteket ábrázoló darabok, amelyek rézmetszet-másolatokhoz hasonlóan kiemelkednek. A faformába gyakran be van vésve a mester nevének kezdőbetűje, ritkábban a készítés évszáma is. Vannak olyan készítmények is, amelyek nem reliefek, hanem valós tárgyat jelenítenek meg, például kocsi, bölcső, templom, betlehem, ház vagy kulacs. Ezeket 3-4 lapból vágják ki és összeillesztik, szükség esetén összeragasztják, s az alkatrészeket megfelelően hajtogatják (például a kulacs keskeny oldala).
A bábosság ezeknél az alkotásoknál olyan fejlettebb formát öltött, amely németiparosok által alapított céhekben megfogalmazódott, majd fokozatosan magyarsosodott. A mintafával dolgozó mézeskalácsosságot az anyag és a forma tiszta szépsége jellemezte: a díszítéskülönbség és a szín már nem volt meghatározó eleme a műnek. A művészet lényege a formai ötlet és a véset adta: a részletek, a díszítés minden más elemet felülírt.
Régi receptek és ma megoldott ízek
A karácsonyi asztalról hagyományosan nem hiányozhatnak a mézes édességek, és minden családnak megvan a maga mézeskalács receptje. Az alábbi folyamat bemutat egy tipikus karácsonyi mézeskalács készítését:
- Csorgassuk a mézet a keverőtálba, majd adjuk hozzá az öt tojást és a cukrot.
- Tegyük langyos helyre, majd habverővel keverjük az egészet habosra.
- Külön edényben keverjük össze a liszteket, a szódabikarbónát, a darált diót és a fűszereket.
- Kis adagokban adjuk a fűszeres lisztet a tojásos keverékhez, majd liszttel meghintett deszkán gyúrjuk át.
- Tegyünk pár órára a hűtőbe pihenni, majd nyújtsuk ki fél centi vastagságúra, és különféle karácsonyi kiszúrókkal szaggassuk ki.
- Süssük 180 fokon 10 perc alatt pirosra, a tetejét felvert tojással megkenve.
Előzetesen a tésztába diódarabokat vagy cukorgyöngyöket illeszthetünk. Egy másik megközelítés a tészták nagy vonala: a mézes keverék elkészítése során a vajat, a cukrot és a mézet összemelegítjük, majd a fűszereket és a szódabikarbónát hozzáadva a liszt keverékhez dolgozzuk. A kész tésztát pihentetjük, majd másnap formákat nyújtunk és kiszúrókkal kivágjuk. A kisült figurákra felvert tojásfehérjés habot kenünk és hagyjuk megszilárdulni.
Összegzés a mesterségről és a formákról
A bábosság és a mézeskalácsos hagyománya egy mély kulturális örökséget testesít meg: a formákat és a véseteket a vallási, szent és ünnepi motívumok adták meg, miközben a prózai, mindennapi alakok is megnyilvánultak a kollekciókban. A készítők között a céhekre jellemző kapcsolatok és a német iparosok hatása felismerhető, miközben a magyarosodás folyamata is követhető. Ezek a részletek mutatják, hogy a mézeskalács nem csupán desszert, hanem történeti-ormegőrző művészeti forma is egyben.
