A pettyes éticsiga (Cornu aspersum) a csigák osztályának a tüdőscsigák rendjébe, ezen belül a főcsigák családjába tartozó faj. A pettyes éticsiga a Földközi-tenger környékén és Nyugat-Európán kívül Közép-Európa melegebb tájain terjedt el; utóbbinál mindenekelőtt az Alsó-Rajna vidékén, a Boden-tó környékén, valamint a Nahe és a Neckar folyók mentén. Törökországban és Afrika északnyugati részén is vannak állományai. Egyes emberek fogyasztják a pettyes éticsigát, de a faj nincs veszélyben. A pettyes éticsiga testhossza 8-9 centiméter, a ház legfeljebb 40 milliméter széles és 35 milliméter magas. A pettyes éticsiga háza barna, fekete foltokkal. A nagy házú példányok gyakran csak 2 éves kortól érik el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás nyári éjjeleken van. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat „teherbe” esik. A csiga 20-50 petét rak kupaconként. A kifejlődéshez 1 hónap kell, hogy elteljen. Az újonnan kikelt csigák háza, puha és átlátszó.
Az éticsiga (Helix pomatia) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjába tartozó faj. Őshonos a következő területeken: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országokban. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban. Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon is tenyésztik. Gyűjtés után kosárban éheztetik őket néhány napig, hogy a mérgező anyagoktól megtisztuljanak. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Az éticsiga hazánkban védett állat. Ha inváziós csigákról van szó, mindenki a spanyol csigára gondol először. Néhány éve figyeltem fel arra, hogy eső után nemcsak az éti csiga, de egy másik házas csiga is rendszeresen feltűnik a kertben és az utcákon, tavaly nyáron pedig már ők voltak többségben, legalábbis nekem nagyon úgy tűnt. Az új jövevényt, a cirádás éticsigát könnyű megkülönböztetni a honos fajtól, háza ugyanis jóval sötétebb, és jellegzetes cirmos mintázat díszíti.
„A cirádás éticsiga (Cornu aspersum) a Földközi-tenger nyugati medencéjében őshonos, első hazai adata a 70-es évekből, Tihanyból származik” - mondja Páll-Gergely Barna malakológus, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Van egy másik idegenhonos éticsiga faj is nálunk, amellyel szintén sokfelé lehet találkozni. „A fehérsávos éticsiga (Helix lucorum) a Mediterraneum keleti felében honos. Első hazai adata a 90-es évekből származik. Budán, a 12. kerületi Jókai-kertben találták meg először. Arrafelé most már tömeges ez a faj, az éti csiga pedig csak mutatóban van.”
A cirádás éticsiga Magyarországon az elmúlt évtizedekben terjedt el, és a városokban simán át tud telelni. A három csigafaj hasonló környezeti viszonyok között él, de viselkedésbeli különbségek akadnak közöttük: a cirádás például szeret csoportosan pihenni, a fehérsávos meg a házfalakra, magasra felmászni. A felmérések szerint Budapesten a cirádás éticsiga jelenléte rendkívül elterjedt: körülbelül 180 helyszín összesített adataikból 130 a fővárosban található, 20 pedig Pest megyén kívül. A cirádás előnye a nagy egyedsűrűségben és a szaporaságban rejlik, mert több tojást rak le, és hamarabb ivaréretté válik, mint az éticsiga.
Az inváziós fajok terjedése ellen a legáltalánosabb védekezés az, hogy az emberek nem szeretik ölni a csigákat, és néha összeszedik őket a kertjükből, majd egy közeli árokpartra viszik. A kutatók szerint a kertészek, zöldségszállítmányok és más tevékenységek révén terjedhettek be új fajok. A cirádás éticsiga hazánkban a legnagyobb problémát okozza a megnövekedett egyedszámmal és a gyakori teleléssel. Kedveli a tömeget, és csoportosan telel át, ami növeli a kerttulajdonosok számára a fenyegetést. A kutató továbbra is gyűjti az inváziós éticsiga fajok elterjedésével kapcsolatos adatokat, és úgy véli, hogy Magyarországon a cirádás gyorsabban terjedhet, mint a fehérsávos vagy az éticsiga, bár az éti csiga továbbra is a legelterjedtebb faj az országban.
Csigák a tányéron: mindhárom éticsiga fajt fogyasztják az emberek. Franciaországban a leggyakoribb “petit gris” a cirádás éticsigát jelöli, és “escargot turc” pedig a török csigát jelenti a hűtőpolcokon. A felkészítéshez érdemes a csigákat előkészíteni: a lakosság körében is ismert módszeraz éheztetés néhány napig a tisztulás érdekében. Április 1-től június 15-ig szedhetőek a 30 mm-nél nagyobb példányok, és a gyógy- illetve élelmezési értékek is gyakran felmerülnek. A húsa és a csigaházak mésztartalma miatt népszerűek az emberek körében, azonban az inváziós fajok terjedése miatt komoly környezeti kockázatot jelenthetnek a honos élőhelyekre nézve. A cirádás éticsiga elterjedése különösen aggasztó Budapesten, ahol a lakosok tömeges jelenléte és a gyors terjedés figyelhető meg.
Hogyan lehet tenni az inváziós éticsigák terjedése ellen? Az inváziós fajokkal kapcsolatos adatok gyűjtése fontos, és a lakosság segítése nélkülözhetetlen a megértésben. A kutatók úgy vélik, hogy a cirádás éticsiga sokkal gyorsabban szaporodik és nagyobb egyedsűrűséget ér el, így nagyobb a károkozó képessége a környezetben. A fehérsávos éticsiga kevésbé terjedt el és talán lassabban telel át, de az invázió ellenőrzése érdekében szükség van folyamatos megfigyelésre és adatszolgáltatásra. A hazai csigafajokra jellemző, hogy mindhárom faj hasonló életmódot folytat, de a környezeti tényezők és a viselkedésbeli különbségek miatt eltérő hatást gyakorolnak a helyi ökoszisztémákra.
Képek és infografikák
Az éti csiga testfelépítése a lábas élőlények kategóriájába tartozik, testük puha, és nincs merev csontváz vagy kitinváz.
A pettyes éticsiga testhossza 8-9 cm, háza barnás, fekete foltokkal díszített, és 2 éves kortól éri el az ivarérettséget.
A cirádás éticsiga az elmúlt évtizedekben terjedt el Magyarországon; Budapesten különösen elterjedt és jelentős teleléses képességgel rendelkezik.
Megdöbbentő mértékű károkat okoznak az invazív fajok, figyelmeztet az ENSZ jelentése
Videó: a cirádás éticsiga inváziós terjedését és területi elterjedtségét mutató megfigyelések.