A smørrebrød a dán konyha egyik jellegzetes alapétele, amely nélkülözhetetlen részévé vált az ország gasztronómiai kultúrájának. Egyszerű ételként indult, vitték iskolába, munkahelyre, horgásztúrára, és a szállíthatóság gyakorlati előnye miatt ma is összefordítják a kenyereket, de az igazi smørrebrød egy felül-nyitott szendvics, open face, ahogy angolul nevezik.
Ez egy fél szelet, kb. 5 x 10 centiméteres jó minőségű rozskenyeret díszítünk fel. A smørrebrød alapja a minőségi rozskenyér, amely kovászos, többnyire magvakkal dúsított sűrű kenyér. Általában 20-30 centiméteres hosszú formában sütik, 10-12 centis szélességben. Kihűlés után kis figyelemmel kitűnően szeletelhető, és a hétköznapi használatra általában még kettévágják, így marad egy kb. 5x10 centis kenyér, amire tálalnak, illetve kenyereznek.
Erre a hibátlan kenyéralapra könnyű az egészséges táplálkozás irányelveit figyelemben tartva finom és értékes szendvicset kreálni. Így hódított a tízórais csomagok és ételhordók egykori vajaskenyere, és jelent meg falatozókban, büfékben, hidegkonyhákban, kantinokban és mára neves éttermekben is. Dániában rengeteg recept van, a kreativitás megengedett, sőt kívánatos, de vannak alapszabályok. A nyári koppenhágai smørrebrød fesztivál egyik legizgalmasabb szendvicse pont egy alapjaiban a feje tetejére állított kompozíció volt.
Tulajdonképpen nem vajaskenyér, hanem kenyeres sajt: egy kerek brie sajt vékony korongja volt az alap, azt díszítették, majd pirított rozskenyérszeletkéket szúrtak bele, mint kivont vitorlát. A szendvicsek készítésére Dániában egy külön szakmai képzés van, a végzettek neve smørrebrødsjomfru, ami lefordítva „vajaskenyérszűz”. A megnevezés abból az időből ered, amikor fiatal lányok készítették a szendvicseket, és kombinálták ötletesen a lehetséges nyersanyagokat. Több nevezetes dán kreáció a híres vendég neveihez fűződik: van XY ismert színész vagy politikus kedvenc, de az egyik legnépszerűbb az úgynevezett „dyrlægens natmad”, amely egy állatorvos törzsvendég lefekvés előtti falatja.
A végtelenségig lehet játszani az alapanyagokkal, de leggyakrabban a kenyér-vaj-salátalevél-feltét-díszítés sorrendben építik fel a szendvicset. Ma egy modern smørrebrødből gyakran nem látszik ki a kenyér, mert a feltétek részben vagy egészben eltakarják azt. Mivel szabadon lehet kombinálni egy szelet jó minőségű rozskenyéren, rengeteg lehetőség van hazai kreációkra. Kezdjük egy igazi péktől vásárolt magvas rozskenyérrel, majd folytassuk akár ipari sütödéből származó, német eredetű, csomagolt és szeletelt kenyérrel is. Ezen a kenyéren mutat jól egy lágy tükörtojás, és díszítheti még kis bors, pirospaprika vagy akár ketchup is.
Klasszikus a májkrém, savanyított cékla, főtt tojás kombináció. Hasonlóan mindennapi és egyszerű a főtt karaj vagy sonka, francia saláta, valamint a tormás vaj, pastrami vagy marhahús, savanyú uborka párosítás. Dániában gyakori a garnélás és a rántott halszelettel díszített kenyér is. Nemcsak a dánok, hanem számos más nemzet konyhája épül arra az elvre, hogy ebédre valamilyen könnyűt, hideget, de táplálót fogyasztanak, és csak este esznek meleg, főtt ételt.
A Smorrebrod fogalma tehát a szendvicsek összefoglaló neve, eredetileg azt jelenti, hogy vajas kenyér, de ennél sokkal többről van szó: a dán étkezési kultúra egyik legfontosabb alappilléreként tekinthetünk rá. A szokás a középkorig nyúlik vissza, amikor az ételt tányér helyett vastag deszkákon vagy kenyérszeleteken tálalták. A 19. századi iparosodás idején a gyári munkások részére terjedt el a szendvics, amely sok esetben sötét rozskenyérre épült, vajjal vagy zsírrel megkenve, hideg hússal vagy füstölt halszeletet tartalmazva.
A hagyomány szerint a kenyér magába szívja az ételek szószait és zamatait, így vált az étkezés legízletesebb hozzávalójává. A régi időkben a kenyérszeleteken tálalt ételek megőrizték frissességüket és könnyen szállíthatóak voltak, ami lehetővé tette a praktikus ebédet munkába és kirándulásokra. A Smorrebrod tehát nem csupán étel, hanem életmódot és hagyományt jelent a mindennapokban.
Hogyan épül fel egy tipikus rozskenyér alapú smørrebrød? Kezdjük egy magvas rozskenyérrel, amely tartós érleléssel és kovásszal készül, hogy a tejsav hatására a tészta végig ellenálló és ízletes maradjon. A kovász lassabban kel, mint az élesztős verzió, így a tészta hosszabb érlelést igényel, közben a tejsav bontja a glutént, ami kedvező az emészthetőség számára. A hosszú érlelés tehát hozzájárulhat az egészséges táplálkozáshoz, hiszen a rozskenyér gyakran gazdag rostokban és tápanyagokban.
