Kanizsatiros helyhatóságának, nagy-kanizsai Önk. Gyermekeinek kellő neveltető-séról és (ab itta tájiról gondoskeeii! nemcsak joga. hanem bzent kötelessége is minden szülőnek.
Az lö68-ik népiskolai törvény kimondta a kényszeriskoláztatást, dé megengedte a szülőknek, hogy gyermekeiket otthon taníttat hassák. Csak íiop. JiftteJezeitsóget rótta reájak^ hogy gyermekeik minden évben va-¦amely nyilvános tanintézetben megvizsgáltassanak. Hogy kónyszeriskoláztatás kimondására szÜKség volt, légjóbbaa a tapasztalat bizunyitja, 1,4 éve, bog}" az kimondatott és -n-.égL mennyi ba-jü k tjm.. még - LitüLOi u&k -.az « lamalasztisok miatt.
De na az a falaid szántó-refö ember, 'Tagy az a városi szegény özvegy asszony, mosónó, napszáme-siió stb. ben is törvényt bont. gyermekeik neveltetése és taníttatásai körül tanúsítanak! Nem, mintha ezekj gyermekeiket nem taníttatnák, vagy: neveltetésökről nem gondoskodnának.-Épen ellenkezőleg: túlságosan teszik. Nekik a jólszer?ezett isko!ák áem elégítik ki igényeiket. Miértj nem ? Azt talán őt maguk sem tudjávk.
Dé gyermekeiket még sem küldik nyilvános iskolába, csakis a báz-j aái taaittatják őket csapa fényüzés-i bői. Derogál talán iiekik, kogy az ói gyermekök valamely szegényebb gyér-mékél egy 'padban üljön, egy igéü] hallgasson. Ha gyermekeiket iskolaiba küldenék s az iskola kívüli időrejj gyakorlás és felügyelet régett-tartanának csat nevelőt, vagy oevelónőt; azt írteném; az iskola egészen soron kivül helyezni, mégis csaló luxus.
Eötvös József báró az ercsii falusi iskolába járt, paraszt, gyermekeit közé, azért mégsem szűnt meg snha fönrnak maradni. Igaz, bogy a mellett egyike volt a legnagyobb demokratáknak is. De vajjon nem épen ezáltal szerezte-e legnagyobb babérait? - Nem. falusi iskolába, Nem derogált neki, bogy gyermeket gatyás, mezítlábas fiak és kék kartonos leányok között üljenek. Mindennek daczára az ó gyermekei ha felnőnek, műveltség és elegancia dolgában sem fognak hátrább állani azon családok gyermekeitől, illetőleg világotlagot.
Korán sem! Hanem csak azt a bizonyos tézist merem, hogy a házi nevelés és tanítás egymagában nem elég a gyermeknek mindenoldala, tefa.lt alaki és anyagi kiképzésére. Seg a legtöbb recis nevelő vagy neveidő vezetése mellett is félszeg marad az. Egy órai nyilvános tanitás többet használ a gyermeknek, mint egy egész hónap házi tanítás.
Másodszor s ez igen fontos ugy: tanítói, mint nevelési szempontból, - a ház nem nyújt elég példát. A példa adása nagy fokban hat, de nem elégséges, mert ó mégis csak egy ember; a szülők pedig tapasztalat szerint vajmi keveset érintkeznek a gyermekekkel, ha nevelő, tagy nevelőnő van a házban. Ezekre valók ezek, hogy egész nap velük legyenek, de fegyelem nélkül az iskola felkészítés nélkül mehet a gyermek.
A nevelő példaadása nagy fontosságú, de nem oldja meg a teljes nevelési feladatot. A gyermek egyediségének kibontakoztatása érdekében szükség van a nyilvános tanításra és a családi környezet összehangolására. A nyílt tanítás tömöríti a gyermeki tapasztalatokat, és világosabbá teszi a jellemet, mint a magáncsaládi oktats egyedileg adható formái.
Az iskolában megszerezhető tudás nem kizárólag a gazdag családok gyermekeinek előnyét szolgálja. A köznapi nyelvi és történeti ismeretek mellett a zene és idegen nyelvek oktatása is feladat, melyet bölcsen kell megközelíteni. A nevelés hazafias szellemben történjen, és legyen összhangban a hazai értékekkel, miközben nyitott az egyetemes kultúra elemeire is.
Az idegen nyelvek és zene oktatása kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon a magyar nevelőnők képzése és a nyelvek oktatása megfelel-e a korban elvárt színvonalnak. A nemzetközi példákat szem előtt tartva fontos, hogy minden gyerek elegendő nyelvi és zenei alapokra tegyen szert, de ez ne menjen a hazai nyelv és kultúra rovására. A szülőknek és nevelőknek együttesen kell törekedniük arra, hogy a gyermekek megtanulják a magyar nyelvet, a hazafias éneket és a közösségi értékeket, miközben a külföldi nyelvek és a zene által szélesedik a látókörüket.
Végül a közösségi élet és tűzoltó egyesületek példája is rámutat a fegyelem és közösségi felelősség fontosságára. A nagyközség és a közösségi szervezetek részvétele a fiatalok nevelésében elengedhetetlen, hiszen a közös felelősség vállalása a polgári identitás megerősítését szolgálja. A tűzoltó egyesületek működése és a közösséghez való tartozás érzése hozzájárul a felnövekvő generáció megbecsüléséhez és az állampolgári felelősség kialakulásához.
