Csabai kolbásznak elsősorban a vastag szárazkolbász tekinthető. Egyediségét a karakteressége adja. Az eredeti Csabai kolbász sertéshúsból készül, sertésbélbe töltik, erős és édes-nemes paprikával, köménymaggal, fokhagymával, valamint sóval fűszerezik. Füstölésének köszönhetően pedig zamatos és elálló csemege.
A kolbász története Békéscsabára kötődik: a 18-19. században a békéscsabai adottságok kedveztek a külterjes gazdálkodásnak, később a sertéstartás és a sertéshús-feldolgozás is meghatározóvá vált. A századforduló környékén a békéscsabai szlovákság különleges módon készített kolbászt készített, amely eltért a többitől. A Csabai kolbász 1900-as évektől említhető a szakirodalomban, és virágkora a két világháború közé esett. 1935-től már márkázott, védjeggyel ellátott áru vásárolható; 1937-ben hamisítványok is forgalomba kerültek. A Csabai kolbász Hungarikummá nyilvánítására 2013-ban került sor.
Készítése: a disznóvágásos asztalra kerülő húsra rászórják a fűszereket, majd alaposan összegyúrják. Ezt követően kézi- vagy gépi töltővel tisztára mosott bélbe töltik. A Csabai vastagkolbászt a sertés vég- és vastagbelébe töltik, amely rugalmasságának köszönhetően nem válik el a tölteléktől és nem is szárad ki. A vékonykolbászt a sertés saját belébe töltik. A megnövekedett igények miatt száraz marhabelet (selyembelet) is használnak. A Csabai kolbász jellegzetességét leginkább a bőségesen adagolt, hazai termesztésű fűszerpaprika adja, amelyből nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mennyiség kerül felhasználásra. Sehol ennyi paprikát nem tesznek bele, íze zamatos és harmonikus, a paprika aromája dominál a többi fűszer mellett.
Értékelés és közösségi fellendítés: 1997-ben Dr. Ambrus Zoltán vezetésével megszervezték az első Csabai Kolbászfesztivált, amely mára nemzetközi hírűvé vált. A fesztiválon disznóvágás-bemutatót, kolbászkiállítást és kolbászgyúró versenyt is tartanak. 1998-ban megalakult a Csabai Kolbászklub Egyesület a márka népszerűsítésére, és 2013-ban kiadták a Kézműves csabai kolbász katalógusát. A város önkormányzata is támogatja a terméket, és a Hungarikum-besorolás is megerősítette a bizonyított minőséget.
Az eredeti Csabai kolbász tehát hagyományos, házi termék, amely generációkon át fejlődött ki. A népi munkafolyamatok és szokások tovább élnek, és a fűszerezés egyedi jellege miatt minden házban kicsit más lehet. A kolbász lehet vékony- és vastagkolbász, de a “csabai kolbász” fogalma rendszerint a vastag, nyári, száraz kolbászt takarja. A terméknek kiemelt helye van a helyi gasztronómiában, és az Erzsébet téri piac kapacitásai a hagyományos piac és a modern pezsgés találkozását jelzik.
Az Erzsébeti piac kapcsán egy korszerű építészeti és gasztronómiai projekt kezdődik: a helyi gasztronómia előtt tisztelegve egyedi bejárati kapu épül, amelyhez környezetbarát technikákat alkalmaznak. A kapu megnyitását április elsején tervezik, és a piac főbejáratánál fektetik le a „hagyomány és modernitás” üzenetét. A kapuhoz tartozó előkészületek részeként 1,2 tonna prémium minőségű vastagkolbászt használnak fel, a kész fonatokat pedig átlátszó, légmentes és UV-álló öko-gyantával vonják be, hogy megőrizze a jellegzetes rubinpiros színét és textúráját. A látványos kapu beállítását és tartóoszlopait ipari méretű kulárékból készítik, a bejárat fő elemeit pedig a helyi termelők bevonásával választozzák ki. Az alapkolbász helyét pedig egy hagyományosan fontos, közösségi esemény jelenti, amely az év minden időszakában a helyi piac kulcsfontosságú eseményévé avanzsál.
Táblázat: fontos történeti mérföldkövek
| Év | Esemény |
|---|---|
| 18-19. század | Békéscsaba adottságai fejlődéshez a külterjes gazdálkodásban |
| 1900-as évek | A Csabai kolbász elterjedése, a városi hírnév növekszik |
| 1935 | Első védjegyzetés, márkázás |
| 1937 | Hamísítások megjelenése |
| 1969 | MÉK Vállalat kezdte a gyártást kisüzemi technológiával |
| 1997 | Első Csabai Kolbászfesztivál |
| 1998 | Csabai Kolbászklub Egyesület alapítása |
| 2013 | Hungarikum-státusz |
| 2010 | Kistermelés megnyitása és modern kereskedelmi lehetőségek |
A csabai kolbásznak nem csak az íze, hanem története és közösségi jelentősége is kiemelkedő. A piac és a város fejlesztése összefonódik a hagyományos receptek megőrzésével és a modern értékesítési módok bevezetésével. A kapu és a környezeti tervezés pedig szimbolizálja, hogy a helyi termékek kultúrája élő, dinamikus és nyitott a nemzetközi közönség felé. A Csabai kolbász tehát nemcsak étel, hanem a gazdálkodás, közösség és identitás összefonódása.