A görög konyhát feta sajt nélkül elképzelni nem lehet! Neve olasz eredetű „fetta” szóból származik. Ami annyit jelent, hogy „szelet”. Könnyen törékeny, morzsalékos sajtfajta. Jó minőségű, teljes tejből, eredetileg kecsketejből készült. Ma már a görög feta készülhet kecsketej és juhtej keverékéből is.
Az érlelés és a formatartás folyamata a textúra és íz meghatározója. A feta az EU földrajzi eredet-védelme alatt áll az 1990-es évek óta: kizárólag görög juh- és kecsketejből készült, sós lében tartósított sajtot jelenti. Az igazi feta pasztörizálatlan tejből készül, és különleges ízét az állatok által legeltet fűszernövények adják. Ezzel szemben a krémfehérsajt - amelyet gyakorlatilag legtöbbször tehentejből készítenek - sós lében érlelik, amelytől íze karakteres és állaga tömörebb, morzsolhatóbb lehet.
Hogyan készül a feta és milyen a krémfehérsajt
A görög feta hagyományos készítése során a tejet melegítik, kultúrát oldanak fel benne, érlelik, majd formázás után sós oldatban tárolják. A krémfehérsajt általában tehéntejből készül, de léteznek juh- vagy kecsketejes változatai is. Az érlelés során sós lében tárolják, amitől íze karakteressé, állaga pedig tömörebbé, morzsolhatóbbá válik. A krémfehérsajt egy jellegzetesen sós, morzsolható sajt, amit sós lében érlelnek. Hasonlít a görög fetára, de állaga néha puhább, és íze kevésbé karakteres.
Hol kapható és hogyan válasszunk
A krémfehérsajtot találhatjuk a nagyobb boltok tejtermékes pultjában, gyakran „fehérsajt” vagy „salátasajt” néven. Érdemes olyat választani, amelyet sós lében árulnak, mert ez biztosítja a hosszabb eltarthatóságot és a különleges ízvilágot. Vásárláskor figyeljünk arra, hogy a sajt ne legyen túl kemény vagy szivacsos. A hűtőben, saját levében tárolva akár hetekig is eláll.
Tárolás és felhasználás
Hűtőben, 0-5 °C-on kell tartani, felbontás után néhány napon belül fogyasztandó. A krémfehérsajt remek fehérje- és kalciumforrás, ugyanakkor viszonylag magas a sótartalma, így mértékkel ajánlott fogyasztani. Ideális választás vegetáriánus étrendben is. Jól illik friss zöldségekhez, például paradicsomhoz, uborkához, paprikához, de kiváló meleg ételekhez is: például rakott zöldségekhez vagy tésztákhoz.
Íz, állag és kóstolási megfigyelések
100 gramm krémfehérsajt energiatartalma körülbelül 250-280 kalória, zsírtartalma közepes vagy magas (függ a tejtől), de laktató és tápanyagokban gazdag élelmiszer. Az állaga krémes, lágy; az íze kellemes savanykás, jellegzetesen aromás, tiszta. Az illatban a savanykás tejfölös, kefires illatot pontoztuk magasabbra. Az állaga a krémes, de könnyen szeletelhető, és a sózás mértéke segít abban, hogy a savanykás és tejszínes jegyek kiegyensúlyozottak legyenek.
A krémfehérsajtot gyakran összehasonlítják a feta sajttal: a vakteszten 9 különböző krémfehérsajtot és fetaszerűséget és 2 igazi feta sajtot kóstoltak, hogy az íz és az állag alapján értékelést adjanak. A kóstolókon Magyarországon sok krémfehérsajt megtévesztően hasonlít a görög fetára a csomagolás alapján, de finom különbségek mutatkoznak az ízben és az állagban.
Receptek és tippek a felhasználáshoz
Egyszerűen készíthetünk krémes mártogatóst: a krémhez elég citálni egy kis görög joghurtot vagy tejfölt, és lassan hozzákeverni olívaolajat, mintha majonézt készítenénk. Tálaláskor a sajtkrémet egy tálkába tesszük, a tetejére paradicsomokat helyezünk, és meglocsoljuk a paradicsom alatt maradt fűszeres olajat. Zöldségekkel, sajtos rúddal vagy pirítós szeletekkel kínáljuk.
A görög salátában gyakran találkozunk „fetával”, de a legjobb élményhez érdemes figyelembe venni: a feta a juh- és kecsketejből készülő változat, míg a krémfehérsajt inkább tehentejből vagy keverékből készül, és sós lében érlelt változatai a hazai boltokban elérhetők. A krémfehérsajtot használhatjuk salátákhoz, sült zöldségekhez, vagy kenyérre kenve is fogyasztható.
Kóstolási visszajelzések és vélemények
„Ez kamufeta. Átverős csomagolású kamufeta, túl sok jóra ne számítson ha ezt veszi.” „Krémesebb mint várnám, viszont iszonyú sós.” „Ez nem igazi feta, de nagyon finom.”
„A krémfehérsajt remek fehérje- és kalciumforrás, ugyanakkor viszonylag magas a sótartalma.”
Az igazi feta pasztörizált tej nélküli ízvilágát és földrajzi eredetvédelmét szem előtt tartva érdemes megkülönböztetni a helytelenül fetának nevezett termékeket.
| Termék | Készítési alap | Állag | Íz |
|---|---|---|---|
| Igazi feta | Juh- és kecsketej keveréke | Krémesen tömött, morzsolható | Kifejezetten sós, karakteres |
| Krémfehérsajt | Tehéntej vagy keverék | Krémes, lágy, morzsolható | Vonatozott savanykás, enyhén tejszínes |
| Görög feta (eredetvédett) | Juh- és kecsketej | Hígabb állagú, morzsalékos | Éles, sós, jellegzetes |
Végső gondolatok a fogyasztói információkhoz
A krémfehérsajt sokoldalú és megfizethető alapanyag, amely a hazai boltokban is megjelent az utóbbi években. A feta és a krémfehérsajt közötti különbségek megértése segít eldönteni, hogy melyiket válasszuk konkrét ételekhez vagy receptekhez.

Here's Why Greek Feta is Better (Hint: it's All About What it's Made Of)
tags: #feta #sajt #feher #kremfehersajt