A keksz története, magyar hagyományok és modern házi készítés titkai

Időnként még azoknak is szüksége van némi nassolnivalóra, akik egyébként kínosan ügyelnek az alakjukra, hiszen sokszor maga a bűnözés adja meg a kellő lendületet a diétához - sőt, egy kis nassolás még a lelki állapotunknak is jót tesz!

A keksznél egyszerűbb édes (vagy sós) harapnivalót elképzelni is nehéz: bármilyen formában, nagyobb süteményként vagy falatnyi korongként, netán különböző formákkal kiszaggatva is elkészíthetjük őket, ráadásul bármilyen ízléshez alkalmazkodhatunk a receptek megvalósítása során.

Amellett, hogy bemutatjuk a kekszkészítés rövid történetét, eláruljuk, hogy mit érdemes tudnunk a magyar kekszgyártásról, mi a tökéletes házi keksz titka, mitől lesz isteni ropogós, omlós a kekszünk, illetve mire érdemes odafigyelni, ha egy kekszrecept mentes (tipikusan glutén- vagy tejmentes) verzióját készítjük.

A kekszek rövid története

A keksz egy, a nassolnivalók közé sorolt péktermék, amit jellemzően kicsi, gyakran falatnyi méretéről ismerhetünk meg, többnyire lisztből (vannak lisztmentes kekszek is), sütőporból, különféle édesítőkből, illetve zsiradékból készítik őket.

Habár a kekszek (és más édes vagy sós nasik) túlzásba vive károsak, mértékletesen fogyasztva egészségesek, hiszen biológiailag belénk van kódolva az édes íz iránti igény is.

A kekszek kezdetben az ünnepi, gyakran a vallási szertartásokon felszolgált ételek közé tartoztak.

A középkorban keksznek nevezték a mézzel édesített, a kemencébe visszatett, ropogósra sült kenyeret - tipikusan az angoloknál - azonban ahogy egyre több és érdekesebb alapanyag került Európába a világkereskedelem virágzásának köszönhetően, úgy jelentek meg az egyre érdekesebb kekszek is.

Az alapkekszek általában búza- vagy zabliszttel, cukorral/mézzel és vajjal/margarinnal készülnek; a megfelelő arányok megtartása mellett lehet az alaprecepteket „tuningolni” például csokoládéval, mazsolával, töltelékekkel (pl. Cookie, avagy amerikai keksz).

Miért „keksz” a nevük? A „keksz” kifejezés egy gyűjtőfogalom, számos aprócska sütemény tartozik a kategóriába, világszerte rengeteg nassolnivalót sorolunk közéjük.

Magyarországon az 1920-as, ’30-as években még „kéksz” néven futottak, ami arra enged minket következtetni, hogy az angol „cakes” magyarosított verziójaként vettük át a kifejezést.

Magára a kekszre az angoloknál a „biscuit” kifejezést használják, amit ők a francia nyelvből vettek át (jelentése: kétszer megsütve).

A világ legnagyobb részén a keksz rendszerint egy keményre sütött, omlós, morzsálódós édesség, azonban az amerikaiak és a kanadaiak a „cookie” névre hallgató puhább süteményt értik alatta, de a „cracker”, azaz ropogtatnivaló kifejezést is használják a kekszjellegű nassolnivalókra.

Érdemes továbbá megemlítenünk a különféle francia kekszeket is (pl. Pilóta keksz: most is élünk-halunk a retro ízekért).

A hazai nassolnivaló-piacon jelenleg is töretlen népszerűségnek örvendnek a magyar kekszek, élükön a Győri Keksz termékeivel, amelyek közé idén nyáron visszatér a klasszikus Pilóta keksz is, változatlanul, az eredeti receptúrának megfelelően készítve.

Az első magyar kekszgyár 1900-ban kezdte meg a működését (Koestlin Lajos és Társai), különféle kekszeket, mézeskalácsot, ostyát, kétszersültet gyártva.

Az első világháború idejében a lakosság és a katonaság közkedvelt termékei közé tartoztak a kekszeik, a ’20-as években már cukorka- és csokoládégyártással is foglalkoztak.

A gyár 1945-ben állt le, 1947-ben pedig államosították, azonban a későbbiekben, immár Győri Keksz és Ostyagyár néven a szocializmus egyik vezető vállalatává nőtte ki magát.

Maga a Pilóta keksz a Győri Keksz egyik legrégebbi, mondhatni „retro” terméke, amit 1960-ban kezdtek gyártani, az akkori termelési vezető Telekesi József ötletének köszönhetően, akit a második világháborús katonák, egész pontosan a bombázó pilóták túlélőcsomagjában található csokoládé és keksz, illetve a már ismert tengerész kétszersült (sea-biscuit) inspiráltak.

A „változatlanul” mondjuk mégis egy túlzó kifejezés: eredetileg a Pilóta keksz vaníliás tallérja piskótából volt, azonban még ’68-ban egy új csomagológépet kezdtek a gyárban használni (ekkor kerültek a kekszek a 200 grammos rudakba).

Mivel a piskóták mérete nem volt eléggé egységes, a Pilóta keksz fehér oldalát egyszerűen lecserélték piskótáról a praktikusabb kekszre.

A magyarok kedvenc házi kekszei: Te melyiket kóstoltad?

A hazai gasztronómiában rengeteg különféle ízesítésű omlós aprósüteményt különböztetünk meg, melyek között szép számban találhatunk kekszeket is.

Habár nehéz lenne mindet összegyűjteni, mindenképpen érdemes megemlítenünk a darálós kekszet, amit, ha megfelelőképpen el tudunk rakni, akár hetek múlva is elfogyaszthatunk, sőt, ajándéknak sem utolsó.

A darálós keksz rajongóinak ajánljuk a szintén retro spirál kekszet (kétszínű keksz) is, ha a kakaós és az egyszerű vaníliás ízeket együtt szeretnénk érezni.

A szintén népszerű háztartási kekszet leginkább a boltban vásároljuk meg, hiszen még az infláció után sem számít drágának - azonban amilyen egyszerű ételről van szó, annyi szuperegyszerű, mégis filléres finomságot készíthetünk belőle.

Ha háztartási kekszből szeretnénk sütit készíteni, ajánljuk a retro keksztekercs és a kókusztekercs receptjét, vagy a „csokiszalámit” (kekszszalámi), az Albert kekszes sütit, de megannyi „összegyúrós” receptet fellelhetünk a szakácskönyvekben is.

Kekszek: számtalan ízben és formában elkészíthetjük őket

Keksztippek: hogyan készítsek tökéletes kekszet? Annak ellenére, hogy a kekszekről köztudott, hogy pofonegyszerűen el lehet készíteni őket, jó, ha tisztában vagyunk néhány alapszabállyal, ugyanis abból, hogy egy tálban összegyúrjuk a lisztet, a vajat meg a cukort, még nem feltétlenül lesz keksz.

A kekszről általánosságban elmondhatjuk, hogy a jól megválasztott liszt-vaj-cukor arányon múlik a sütemény sikeressége.

Ha túl kevés a vaj (vagy a margarin), a kekszünk, habár meg lehet sütni, ehetetlenül fullasztóvá válik, ellenben, ha túl sok a vaj, egyszerűen szétmállik a süteményünk, sőt, ha behabzsolunk belőle, még a gyomrunkat is elronthatja.

A kekszeket a tepsiben mindenképpen érdemes sütőpapíron kisütni, a recepttől függően a sütemények között hagyjunk ki egy kevés távolságot.

A legtöbb kekszet a formája teszi egyedivé: habár egyszerűen kézzel is megformázhatjuk a korongokat, ha már rászánjuk az időt a kekszkészítésre - főleg, ha ajándékba szeretnénk adni -, formázuk meg őket rendesen.

Egyformán esztétikus kekszeket készíthetünk pogácsaszaggatóval vagy mézeskalácsformával, de a masszát belenyomhatjuk szilikon formákba is, mielőtt a sütőpapírra tesszük őket (vannak külön kekszsütő formák is, például a madeleine esetében).

Amit a mentes kekszekről tudni érdemes

Ha mentes édességet szeretnénk készíteni, érdemes eleve mentes recepteket keresnünk ahelyett, hogy a meglévő, jól bejáratott receptünket megpróbálnánk átírni.

Miért? Nos, attól, hogy elméletben egyik alapanyag jól helyettesíthető a másikkal, a gyakorlatban egyáltalán nem biztos, hogy ugyanúgy viselkednek.

Amennyiben a kristálycukrot vagy a mézet valamilyen alternatív édesítőszerre cseréljük, mindig nézzünk utána, hogy cukor helyett milyen arányban ajánlott használni!

Ugyanez a gluténmentes, alternatív lisztekről (pl. GM zabliszt, zabpehelyliszt, kókuszliszt, kölesliszt, csicseriborsóliszt stb.) is elmondható: mindig tájékozódjunk az adott liszt tulajdonságairól, mielőtt a gyakorlatban kipróbálnánk vele a kekszsütést.

Vaníliás alapkeksz

Így készül a mi vaníliás alapkekszünk.

Mielőtt belevágnánk a kekszkészítésbe, nézzük át az egyszerű vaníliás keksz alapreceptjét: a világ legegyszerűbb kekszéhez semmi sem kell, csak 300 g búzafinomliszt, 200 g vaj/margarin, 100 g porcukor és egy csomag sütőpor, egy csipet só, egy bio citrom héja, illetve egy kevés vaníliaaroma.

Dolgozzunk szobahőmérsékletű vajjal, formázzunk csinos kekszeket, majd süssük ropogósra kb.

Az alábbi receptekben három teljesen különböző házi kekszet készítünk: egy igazi retro magyar spirálkekszt, egy sós tökmagos kekszet, és egy gluténmentes kekszet.

Spirálkeksz

Recept: Retro spirálkeksz.

A spirálkeksz a világ legegyszerűbb kekszreceptjei közé tartozik, mégis mutatós, elállós és ínycsiklandó nassolnivalót eredményez.

Tegyük egy tálba a cukrot, a lisztet, a vajat, a vaníliás cukrot és a sütőport, majd gyúrjuk homogén masszává.

Amikor kész a masszánk, vágjuk két részre, az egyik felébe pedig dolgozzuk bele a kakaóport is.

Ezt követően a két tésztagombócot nyújtsuk egyformán vékony téglalapokká, majd fektessük rá a kakaós lapot a simára, óvatosan menjünk át rajta a nyújtófával, és vágjuk le a szélekről a felesleget.

Ezután szorosan tekerjük őket fel a hosszabbik oldaluknál, hogy egy esztétikus rudat kapjunk, ezt a rudat tegyük be a hűtőbe 1-2 órára, vagy akár egész éjszakára pihenni (tekerjük fóliába), majd sütés előtt vegyük ki és karikázzuk vékonyra (kb.

Tepsire tesszük sütőpapírral bélelt tepsibe, kb. 1 centire egymástól, végül, ha fényes felületet szeretnénk, kenjük meg őket a maradék tojással, szintén vékonyan.

Melegítsük elő a sütőnket 160°C-ra, majd süssük ropogósra a kekszeket kb.

Tökmagos sóskeksz

Hogy ne csak az édesszájúaknak kedvezzünk, egy sós kekszreceptet is hoztunk, mégpedig egy egészséges, tökmagos ropogtatnivaló formájában.

Gyúrjuk össze az alapanyagokat a kislyukú reszelőn lereszelt cheddar sajttal, majd tegyük be a hűtőbe 1-2 órára pihenni.

A várakozási idő leteltével vegyük elő a masszát és formázzunk belőle tetszésünk szerint egyszerű vagy éppen dekoratív kekszeket (pl. helyezzük a süteményeket sütőpapírral bélelt tepsibe, kenjük meg még egy kevés tojással és szórjuk meg ízlés szerint egy-egy csipet zúzott tökmaggal vagy más aprómaggal).

Melegítsük elő a sütőt 160°C-ra, majd süssük készre a kekszeket kb.

Gluténmentes kókuszos keksz

(cukormentes, tejmentes) A mentes receptek lényege, hogy azok is bátran fogyaszthatják az így elkészített ételeket, akik laktóz- vagy tejérzékenységben, gluténérzékenységben szenvednek, illetve akiknek egyébként oda kell figyelniük a cukorbevitelre.

Fontos kiemelnünk azonban azt, hogy hiába mentes egy adott keksz, az nem jelenti azt, hogy diétás is!

Dolgozzuk össze az összes hozzávalót egy edényben, majd gyúrjunk belőle homogén gombócot.

Amennyiben szükségét érezzük, a porózus, folyadékot jól megkötő hozzávalók miatt adjunk még egy kis margarint a tésztához.

Pihentessük sütés előtt a kekszmasszát 1-2 órán át a hűtőben, majd vegyük elő és formázzunk belőle tetszés szerinti kekszeket.

A korábbiakhoz hasonlóan fektessük a kekszeket sütőpapírral bélelt tepsire, majd süssük őket ropogósra kb. 15-18 perc alatt, 160°C-ra előmelegített sütőben.

Szuperegyszerű kekszeink mellé egy igazán könnyed balatoni bort ajánlunk, mégpedig a Nekem a Balaton kínálatából.

Az Irsai Olivér szőlőfajtából készített borokról általánosságban érdemes tudnunk, hogy izgalmas, nyárias, illatos és kellemesen gyümölcsös típusról van szó, amit önmagában és fröccsként felütve is fogyaszthatunk.

történelmi magyar kekszgyártás térképe

Győri Keksz és Ostyagyár - régi kekszes doboz - Magyar Édesipar

tags: #kekszsutoben #keszult #edes #kockas #keksz