A közeljövőben Budapestről is eltűnhetnek a parkolóórák, ami nem azt fogja jelenteni, hogy nem kell fizetni a parkolásért, hanem azt, hogy egy applikáción keresztül tudjuk megtenni. Budapesten az első parkolóórát 1974-ben állították fel, mégpedig a Vörösmarty téren, ahol akkor még egy viszonylag nagy autóparkoló volt, hiszen akkor sem a Vörösmarty tér, sem a Váci utca nem volt lezárva az autóforgalom elől. Az amerikai városokkal ellentétben az európai településeket nem autóforgalomra tervezték, a szűk belvárosokban, a korlátozott számú parkolóhelyek miatt Nyugat-Európában már korán általános gyakorlattá vált a parkolóórák használata, erről az 1960-as években a magyar újságok is beszámoltak.
Itthon, mivel 1950 és 1958 között magánember nem használhatott autót, a kevés parkolóhely nem jelentett gondot. A fizetős parkolás Budapesten azonban nem a parkolóórákkal kezdődött, hiszen az első fizetős parkoló 1965-ben, az Erzsébet híd pesti hídfője alatti parkolóban jött létre, itt egy forinttért a személygépkocsik két órán át, a tehergépkocsik és az autóbuszok egy órán át, a motorkerékpárok és a robogók pedig négy órán át tartózkodhattak ott. Az autók száma a következő években is növekedett, a korabeli vizsgálatok azt mutatták, hogy már 1968-ban a kapacitást meghaladó számú jármű várakozott a belváros területén, azaz több autó akart ott parkolni, mint ahány elfért. A káoszban a rendet a Fővárosi Garázsipari Vállalatnak kellett volna megteremtenie, amely e feladatot 1974-ben kapta meg.
Hosszas vizsgálatok után választották ki a megfelelő parkolóórát, amivel szemben több célt is meghatároztak. Ekkor, 1974-ben a választás a nyugat-németországi, VDO CITYMATIC órára esett, ezt a frankfurti Adolf Schindling AG gyártotta. Nemcsak jó, viszonylat tetszetős és megbízható szerkezet volt, de a Nyugat-Európából beszerezhető típusok közül ez volt a legolcsóbb. A parkolóórákat a belvárosban, a turisztikai szempontból is kiemelt helyeken állították fel, annak figyelembevételével, hogy az addigi parkolási szabályozási megoldások közül a parkolóórák alkalmazása volt a legdrágább. Budapesten 1975-ben 250 óra működött, míg 1977-re már 370 ilyen szerkezet volt a fővárosban, míg a parkolóhelyek átlagos kihasználtsága 50-60 százalék körül mozgott. Mennyi volt a bevétel ekkor?
Ezek a gépek még más elven működtek, azaz minden olyan parkolóhely mellett, ahol fizetni kellett, saját készülék állt, ebbe kellett bedobni az érmét. A gépek még mechanikus szerkezetűek voltak, a bedobott pénz után egy rugós óraszerkezet kezdett el működni, és ha lejárt az idő, azt úgy jelezte, hogy egy piros lapka ugrott fel az órán. Az 1980-as évek elejére már 1900 parkolóóra működött Budapesten, és számuk addig évente 4-500 darabbal növekedett. 1981-ben a belvárosban, mivel annak zsúfoltsága nem csökkent, újfajta, piros színű órákat szereltek fel elsőként ismét a Vörösmarty térre, amelyek csak maximálisan egy órás parkolást engedélyeztek.
A rendszer azonban így is tarthatatlanná vált, 1982-ben drasztikusan, 40 százalékkal csökkentették a belvárosi parkolóhelyek számát, majd 1986-ban jelentős áremelést is végrehajtottak. A budapesti parkolás átalakításán az 1990-es években kezdtek dolgozni a szakemberek. Az új, valójában a mai napig használt megoldás az évtized második felében jelent meg: ez volt a jegykiadó automata. Ezen oszlopok már nem minden parkolóhely mellett állnak (illetve nemsokára már azt kell írni, hogy álltak), hanem utcánkként egy-két oszlop működik. Az ismert rendszer szerint a befizetett pénzért kis papírt nyomtat, amit a szélvédő mögé kell rakni. A parkolási zónák pedig egyre csak terjedtek, nemcsak Budapesten, hanem vidéken is.
A modern oszlopok már belső SIM kártyával rendelkeztek, folyamatos kapcsolatban álltak a központokkal, és érzékelték a meghibásodást és a rongálást is. Azonban a parkolóórák felett eljárt az idő, egyre inkább terjedtek a mobil applikációk, és a rendszer fenntartása drága lett. Budapesten például több mint 3000 ilyen automata működik, de nem sokáig, mert a fővárosban 2026. Kikerültek a kizárólagos lakossági parkolóhelyeket jelző táblák a Palotanegyed utcáira, hétfőtől elindul az új parkolást rend - egyelőre csak a táblák jelzik ezeket a helyeket, felfestés nincs. Emellett rakodóhelyeket és az iskola előtt pár perces megállásra használható helyeket is kijelöltek. A rendszer egyelőre tesztüzemben működik, nincs még büntetés a rossz helyre állóknak.
A Palotanegyed 1180 parkolóhelyéből júliustól 332-őt este 18:00 és reggel 7:00 óra között csak a környéken lakók használhatnak - az önkormányzat ezzel kívánja biztosítani a negyedben lakók kényelmét és kiváltságát a közterületi parkolók használatára. A nyugat-európai országokban évtizedek óta alkalmazott módszer bevezetésétől remélhető, hogy a lakosság könnyebben talál majd parkolóhelyet a munkából hazaérve, kevesebb időt kell keresgéléssel tölteni, ami az utcákon átmenő forgalmat is csökkenti. Terézvárosban már 2021-ben elkezdték bevezetni a kizárólagos lakossági parkolási rendszert (eleinte a belső részeken), Erzsébetvárosban 2022-ben. A tesztidőszakban mindkét kerületben csak jelzőtáblákkal figyelmeztették a nem a környéken lakókat, hogy este 18:00 óráig el kell hagyniuk a parkolóhelyeket, később felfestéssel is jelezték az éjszaka kizárólag lakosság által használható helyeket, mert a visszajelzések alapján a táblák nem voltak mindenkinek egyértelműek.
Egyelőre a Palotanegyedben is csak táblák kerültek ki, és július 3-tól él a rendszer. Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármester elmondta, hogy kizárólag a táblák számítanak hivatalos forgalomtechnikai jelzésnek, felfestés egyelőre nincs, de ha úgy látják, hogy szükséges lesz, megcsinálják. Nehezebb is lett volna a festés lebonyolítása, mert az összes parkolóhelyet le kellett volna üríteni hozzá. Egyelőre nem büntetnek senkit, aki rossz helyre parkol, de azt pontosan nem tudjuk, meddig tart a türelmi idő.
Junghausz Rajmund újbudai független képviselő gondolt egyet, és láthatóan helytelenítve a XI. kerületi Kérő utcában bevett balkáni típusú parkolási szokásokat, megszavaztatta az embereket a közösségi oldalán, hogymaradjon meg a járda és lehessen mellette párhuzamosan parkolni, vagy maradjon a merőleges parkolás, nincs szükség járdára, amúgy sem használná senki. Junghausz pár napja bejelentette a szavazás eredményét: a válaszadók többsége nem a szabályos, hanem a szokásjog alapján történő parkolást választotta. Azt mondta, maga is meglepődött azon, hogy csak 98-an voksoltak a szabad járda, 256-an pedig a szabálytalan parkolás mellett. Úgy gondolja, lehet, hogy kicsit elrontotta, mert rövid időt adott a szavazásra, és nem biztos, hogy mindenki véleményt tudott nyilvánítani. Ezért vár még szeptemberig, amikor az emberek hazajönnek a szabadságról. Addig még tarthat a vita a helyzetről, új érvek, új igények jelenhetnek meg, és akár egy lakossági fórumon, akár egy újabb szavazáson megint megkérdezi a témában a helyieket. Tapasztalata szerint már most van eredménye a párbeszédnek, úgy látja, hogy csökkent a szabálytalanul a járdára parkoló autók száma.
A képviselő szerint azért most jött elő a probléma, mert régen volt a helyszínen felfestés a parkoló autóknak, de az már lekopott. Ennek, és a parkolóhelyet kijelölő táblának a hiányában szabálytalanul parkolnak a járdára az autósok, még akkor is, ha közülük többen a szokásjogra hivatkoznak, vagy azt mondják, hogy nem is tudták, hogy van ott járda. Ezért nemrég nagy felháborodás lett abból, hogy egy lelkes közterület-felügyelő feljelentette a szabálytalanul parkoló autókat. Az egyébként biztos, mondta, hogy a gyalogosoknak is igénye lenne a járdára, hiszen onnan leszorítva szabályos ösvényt tapostak ki a szomszédos zöldfelületen, és amikor nem állnak rá autók, használják is a járdát.
Megkérdeztük Herpy Miklós közlekedési ügyvédet, valóban szabálytalanok-e a járdára parkoló autósok a Kérő utcában és ha igen, kinek-minek a dolga ezt megakadályozni. A szakjogász az első kérdésre rövid választ adott: szabálytalanok a járdára álló autósok. A KRESZ 40. §-ának főszabálya szerint személyautóval az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan és egy sorban szabad megállni. Mivel a Kérő utca egyirányú, a bal oldalon is meg lehet állni, de csak akkor, ha a várakozó jármű mellett az úttest jobb széléig legalább 5,5 méter széles hely marad. A járdára ennél is szigorúbb szabály vonatkozik. Részben vagy egészben a járdára csak akkor szabad felállni, ha ezt jelzőtábla vagy útburkolati jel kifejezetten megengedi, és ezenfelül a gépkocsi legfeljebb a járda szélességének felét foglalhatja el, továbbá legalább 1,5 méter széles szabad területnek kell maradnia a gyalogosok számára. A KRESZ 41. §-a ezeket a szabályokat a várakozásra, vagyis köznyelven a parkolásra is alkalmazni rendeli. Ezért a járdára keresztben vagy ferdén felálló, azt részben vagy akár teljesen elfoglaló, illetve kijelölt parkolóhely nélkül az úttestről különböző földes területekre ráálló autók sokasága, ami a jelenlegi forgalmi rend mellett nem szabályos parkolás. A megszokás pedig nem jogcím: attól, hogy sokan és régóta parkolnak így, a szabálytalan parkolás nem válik szabályossá, közölte az ügyvéd.
Herpy Miklós kettéválasztotta a választ arra a kérdésre, hogy kinek a dolga ezt megakadályozni. Az egyik válasz szerint a közterület-felügyeletről szóló törvény kifejezetten feljogosítja a közterület-felügyelőt arra, hogy a KRESZ 40-41. §-ába ütköző megállással és várakozással szemben intézkedjen. Tehát a jelenlegi szabálytalan parkolásokkal szemben az Újbuda Közterület-felügyelet, illetve rendőrségi hatáskörben a rendőrség is felléphet. A másik - és az ügyvéd szerint hosszútávon fontosabb - kérdés maga a forgalmi rend kialakítása. A közúti közlekedési törvény szerint a közút kezelőjének kell gondoskodnia a biztonságos közlekedés feltételeiről és a közút forgalmi rendjének kialakításáról. Ennek részletes szabályait valóban a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet tartalmazza. A rendelet kifejezetten kimondja, hogy a forgalmi rend kialakítása nemcsak táblák kihelyezését jelentheti, hanem tervezést, közúti jelzések alkalmazását és akár építési átalakítást is.
Herpy Miklós szerint ha egy helyen tömegesen és tartósan ugyanaz a szabálytalan parkolási gyakorlat alakul ki, az nemcsak rendészeti kérdés, hanem annak a jele is, hogy a kialakított forgalmi rend és a valós parkolási igény nincs összhangban egymással. Nem az a jó várospolitikai megoldás, amely egy rosszul működő közterületen minél több bírságot oszt ki, hanem az, amely lehetőség szerint úgy alakítja át a közterületet, hogy a szabályokat életszerűen be is lehessen tartani. A közlekedési ügyvéd szerint a KRESZ ismeri a kijelölt „Várakozóhelyet”, és azt is lehetővé teszi, hogy jelzőtáblával, kiegészítő táblával és útburkolati jelekkel meghatározzák, milyen helyzetben kell az autóknak állniuk. Tehát nincs olyan általános szabály, hogy parkolóhelyet kizárólag az úttesttel párhuzamosan lehetne kialakítani. Szabályosan tervezett ferde vagy merőleges parkolóállások is kialakíthatók.
Amit viszont Herpy Miklós szerint nem lehet megtenni, az az, hogy egy táblával egyszerűen engedélyezik a járda teljes elfoglalását. A KRESZ járdára vonatkozó korlátai ilyenkor is élnek: legfeljebb a járda fele foglalható el, és legalább 1,5 métert szabadon kell hagyni a gyalogosoknak. Ha a jelenlegi keresztben álló autók mellett ez nem teljesíthető, akkor nem a szabályt kell „ráhúzni” a jelenlegi állapotra, hanem a közterületet kell áttervezni. Például kialakítható nagyobb, szabályos ferde parkolósáv, és adott esetben a járda nyomvonalát is áthelyezhetik vagy átépíthetik úgy, hogy a gyalogosok számára megfelelő szélességű, folyamatos járda maradjon.
Megkerestük a XI. kerületi önkormányzatot is az ügyben, ahol közölték, hogy a Kérő utcában olyan megoldást kell találni, amely a gyalogosok biztonsága mellett szabályos parkolást biztosít, és a legszélesebb körben találkozik az ott élők támogatásával. A jelenlegi, szabálytalan állapot hosszú távon nem tartható fenn, de elhamarkodott döntést sem szeretnének hozni, válaszolták. A közterület-felügyelet lakossági bejelentés alapján járt el az érintett szakaszon. Bár a járdán való ferde parkolás hosszú évek alatt kialakult szokás, ezt semmilyen forgalomtechnikai jelzés nem engedélyezi, és akadályozza a gyalogosforgalmat. Az érintettek maguk is elismerték, hogy szabálytalanul parkoltak az érintett utcarészen.
A városüzemeltetési szakemberek vizsgálata szerint a terület átalakítható, de a lehetőségek kompromisszummal járnak. Megfelelő felfestéssel kialakítható a szabályos, párhuzamos parkolás a járda megőrzésével. A ferde parkolási rend megtartása viszont csak a terület átépítésével, a járda áthelyezésével oldható meg, tették hozzá. Az önkormányzat ígérete szerint nem fognak a lakók feje felett dönteni, folyamatosan egyeztetnek a körzet képviselőjével, és a végleges szakmai javaslat figyelembe veszi a lakosság véleményét is. A 253/1997. (XII. Az OTÉK és a 280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet közötti összefüggéseket részletező rész pedig kiemeli, hogy a parkolók kialakításának rendjét helyi szabályzatban szükséges megállapítani, figyelembe véve az akadálymentesítést és a közlekedési igényeket.
Megállapításra került, hogy a TÉKA előírja a parkolóhelyek elhelyezésének differenciált szabályozását, a rendeltetések szerint. A településrendezési terv egyeztetési eljárása során jelentkező eltérési igényekben az állami főépítész hozzájárulását adhatja az eltéréshez kielégítő szakmai véleményével. Egyedi építési tevékenységek esetén pedig kérelmi alapon lehet eltérést adni. A cikk végkövetkeztetéseként kiemelik, hogy a parkolási rend átalakítása hosszú távon kiegyensúlyozott megoldást hozhat, amely összhangban van a közlekedési igényekkel és a gyalogosok biztonságával.
Gyakorlati változások és jövőbeli kilátások
Az elkövetkező években Budapesten fokozatosan átültetik a parkolási rendet a digitális megoldásokra, és a hagyományos parkolóórákat felváltják az applikációs rendszerek. A modern oszlopok már SIM-kártyával és központi kapcsolattal működnek, s a rendszert fenntartó költségek egyre inkább növelik a digitalizáció szükségességét. A Palotanegyedben a július 3-tól élesedő rendszer és a lakóterületek kizárólagos használata egy próbaverzió része, amely a gyalogosbiztonság és a parkolási hatékonyság közötti egyensúly megteremtését célozza. A jelenlegi felfestések még hiányoznak, de a táblák szigorú jelzései és a közterület-felügyelet feladatai pontosan meghatározzák a továbblépést. A szakértők szerint a forgalmi rend áttervezése szükséges lehet, hogy a járda és a parkolás összhangban legyenek, és a gyalogosok védelme érdekében szükséges a terület átépítése. A TÉKA és a jogszabályi keretek alapján az engedmények és kivételek megértése és alkalmazása a helyi önkormányzatok feladata marad, miközben a lakosok véleményét is figyelembe veszik.