Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész és muzikológus hosszú pályafutását Magyar Zene- és Zeneműtár-történeti kutatásokra szentelte, több évtizedes munka után éli Budapesten a mindennapjait.
Korai évek és zenei előfeltételek
Szőnyiné Szerző Katalin 1949. április 24-én született Sopronban. A zenei tehetsége és affinitása már egészen kicsi gyermekkorában megnyilatkozott, a rendszeres zenetanulást tízévesen kezdte meg, ugyancsak Törökbálinton. A középiskolai évek alatt a budapesti Veres Pálné Gimnázium angol tagozatán folytatta tanulmányait 1963 és 1967 között, párhuzamosan zongorát, zeneszerzést, zenetörténetet és szolfézst is tanult a Fővárosi XI. kerületi Állami Zeneiskola növendékeként. Ezek az alapok és a korai képzések adták meg a későbbi kutatásokhoz szükséges módszertani és historikus perspektívát.
Tanulmányok és első szakmai állomások
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában orgona-zeneszerzés szakra járt 1967-től 1969-ig Gergely Ferenc és Huzella Elek növendékeként. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán 1969-től 1974-ig folytatta tanulmányait, ahol olyan neves oktatók hatottak rá, mint Szabolcsi Bence, Kroó György, Kurtág György, Somfai László és mások. Jeles muzikológusi oklevelét 1976-ban szerezte meg Mihalovich Ödön operái című dolgozatával, amely a zenetörténet bizonyos korszakait és operatörténeti folyamatokat is érintett.
A felvételi dolgozatát az 1856 és 1866 közötti kolozsvári sajtó zenetudományi feldolgozása alapján készítette el, amely a kolozsvári zenei élet történetét érintette. A diplomaszerzés után 1974-től 1983-ig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként, majd 1983-tól a Zenetudományi Osztály kutatási terveivel kapcsolódott a Tudományos Minősítő Bizottság aspiránsa köréhez. Ezek az évek megalapozták későbbi kutatási témáit és szerkesztői tevékenységét.
Intézményi tevékenységek és kutatási súlypontok
1986-1989 között az Editio Musica Budapest felelős zenei szerkesztőjeként dolgozott Mező Imrével a Liszt Összkiadás munkatársaiként. 1989. június elsejétől 2008. december 31-ig a magyar nemzeti könyvtár Zeneműtárának tudományos munkatársa volt, majd 1994 januárjától másfél évtizeden át a Zeneműtár tudományos osztályvezetője. 1998-tól Strém Kálmánnal az ország Haydn Társaságának egyik életre hívója lett. 1994-2008 között a RISM hazai referenseként tevékenykedett, és 2006 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja.
A kutatási tevékenység gazdaglista: publikációk a magyar zenei sajtó történetéről, a Zeneműtár és a Haydn-gyűjtemények ismertetései, valamint a nemzetközi zenei levéltárak közti kapcsolatok elemzése. Kiterjedt szerkesztői és tanácsadói tevékenységeket végzett, és számos korszakból származó forrásokat dolgozott fel és publikált a magyar és nemzetközi szakirodalomban. A tevékenység részeként 1972-es Ujfalussy József-nek írt dolgozata és az ezt követő publikációk a Liszt-költészet és a zenei sajtó kutatásának jelentős állomásai közé tartoznak.
Kiemelkedő művek és bibliográfiai munkák
A Mihalovich Ödön operái című munkája a zenetörténeti kutatások központi darabjaként számon tartott, amely a 19. századi magyar zenei historizmus reprezentatív példáit tárja fel. A dolgozat a Zeneakadémia évkönyvei és különböző szemelvények formájában jelentek meg, több cikk és elemzés került be különböző folyóiratokban és kiadványokban. Emellett számos könyvtári és levéltári anyagot dolgozott fel, köztük a Gazzetta Musicale di Milano és a Zeneműtár archívumai anyagait, amelyek a Liszt-korszak és a dualizmus kori magyar zenei sajtó kéziratait és forrásait ismertetik.
Az 1980-as években folytatott kutatások a 19. századi közművelődési sajtó zenei cédulái és a magyar zenetudományi kutatások közlési formái felé irányultak. Megjelentek számára olyan írások, mint a Mihalovich Ödön zeneakadémiai éveinek alkotótevékenységéről szóló tanulmányok és a Liszt-korszak kontextusában írt dolgozatok. A későbbi évtizedekben több szemináriumi és kötetbe rendezett tanulmányt írt a magyar zenetudományi kútfőkről és a dualizmus kori zenei élet bemutatásáról, továbbá közreműködött az OSzK Esterházy-gyűjteményéről szóló kutatásokban és a korszaki zeneműnyomtatványok katalogizálásában.
Életmű és hatáskör
Szönyiné Szerző Katalin élete során a zenetudományi kutatások, a zeneműtár-gyűjtemények feltárása és a magyar zenetörténet közkinccsé tételének egyik meghatározó alakja lett. A tevékenysége ötvözi a tudományos kutatást, a források feltárását és a publikációs tevékenységet, továbbá erőteljesen hozzájárult a magyar és európai zenei sajtó és levéltárak történeti kutatásainak fejlesztéséhez. Budapesten él, és folyamatosan részt vesz például MMA rendezvényeken, kutatási és publikációs projektekben, valamint a zenei örökség gondozásában végzett tevékenységekben.
Források és együttműködések
A pályafutás során számos fontos szerződés és együttműködés kapcsolódott hozzá: a MTA Zenetudományi Intézete, az Editio Musica Budapest, a Liszt Összkiadás, a Zeneműtár és a Haydn Társaság tagjai között végzett tevékenységek erősítették meg szakmai hálózatát. Publikációiban gyakran vonatkozik a zenetörténeti kutatások történeti forrásaira (például Zenészeti Lapok, Brahms-kötet, kolozsvári sajtó) és a RipM (Répertoire International de la Presse musicale du XIXe siècle) archívumaiban végzett munkára is.
tags: #szalisznyo #tibor #oldalas