Elmondta: régi hagyomány szerint ilyenkor történik a borszentelés, az emberi tevékenyégre kérjük Isten áldását. Homíliájában Szent Ágoston gondolatait idézte: mi volna más nagyobb célja az Úr eljövetelének, minthogy megmutassa Isten irántunk való szeretetét. Ficzek László rámutatott: az ünnepet szimbólumok és jelek veszik körül. Átalakulások sorát látjuk, s most egy újabb átalakulást köszönünk meg a Jóistennek, hogy napfényből, tápanyagból, vízből és emberi szakértelemből szőlő lesz, és ebből a szőlőből újabb átalakulás révén bor kerül az asztalokra, az oltár asztalára is.
A Bazilika látképe az Egri Várból. Az évek folyamán igyekeztem körbejárni az épületet, és valamennyi lehetséges nézőpontból megtekinteni, bár a madártávlat és az altemplom még igencsak hiányzik a galériámból. Mindenesetre a múlt heti vizitem után úgy éreztem, hogy eljött az idő, hogy végre másoknak is vizuális bemutatót tartsak erről a nagyszerű épületről. Habár a Bazilika főhajójának végében található vitrinekben olvasható az épület viszontagságos története, bejegyzésemben a honlapon található ismereteket is segítségül hívom: "Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét.
Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspök tanítószékéről, katedrájáról kapta. A történelem viharai többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték így a kanonok testülete, a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját.
Átalakulások sorát látjuk, s most egy újabb átalakulást köszönünk meg a Jóistennek, hogy napfényből, tápanyagból, vízből és emberi szakértelмеmből szőlő lesz, és ebből a szőlőből újabb átalakulás révén bor kerül az asztalokra, az oltár asztalára is. Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva és a templomot majdnem kétszeresére bővítve fejezett be 1727-ben.
Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére. A Főszékesegyház 6 év alatt épült meg és 1837 május 6-án szentelték fel. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér relifjeit és az angyal szobrokat faragta.
Nagyszerű történeti részleteket idézve a vitrinben olvasható leírás szerint a kapu minden építménynél fontos lehet: itt lépünk be, itt tárul elénk a belső világ. Egy templom esetében ez hangsúlyozottan igaz, mivel a Szentírás szerint a kapu szimbólikus értelmet is kap.
A nagy orgona a kórussal, szintén a főhajóban található, a főbejárat fölött. A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá-szentté avatottakat ábrázolja. A kaput Seregély érsek úr 2004.
Az oltárkép Olajbafőzött Szent János vértanúságát ábrázolja (ő volt az első, a várdombon álló székesegyház eredeti névadója). A legenda szerint Kr. u. 92-ben, Domitianus császár parancsára János apostolt a római Latin Kapu előtt egy forró olajos kádba merítették, amelyből sértetlenül került ki.
A szentély a főhajó nyugati végében a főbejárattal szemben van. A két félkörívben színes üvegablakok vannak, a káptalan szimbólumaként megjelenő sas Roth Miksa alkotása, vele szemben Kovács Keve János napszimbóluma. A főoltárkép - Olajba főtt Szent János vértanúságát ábrázolja - 1834-ben készült Josef Danhauser által, aki Bécsben kiállították előtte.
Az oltár restaurálás közben készült képei is bemutatásra kerültek, ahogy a predella restaurálás közben, és a predella részlete is látható. A kisszebeni oltár teljes pompájában a Magyar Nemzeti Galéria Késő gótikus szárnyasoltárok kiállításában tekinthető meg. A hétköznapi oldalt díszítő képek keretére írt évszám 1496.
A virtuózan faragott lombdíszekkel, szőlőfürtökkel és madarakkal ékes predella az oltárasztal díszes talapzata, dobogója volt, és az oltárkép egyik legpompásabb eleme. Kétoldalt heraldikai díszek, címerpajzsok kaptak helyet. A gazdagon aranyozott ünnepi nézetben, a finom faragású lombornamentikával díszített nagy formátumú táblaképeken Keresztelő Szent János legendájának nyolc epizódja tárul a hívek elé.
A főoltár ikonográfiája különlegességét a hétköznapi oldal képsorában rejti: a Credo tizenhat epizódra bontott, hittételről hittételre haladó ábrázolása. Kapcsolat Mester Pál Műhelyével és Stílusjegyek: a belső aranyozott részeket faragott figurák díszítették, amelyek stílusa Mester Pál körébe tartozik.
A Kisszebeni Keresztelő Szent János-Főoltár antropológiai és restaurátori története példázza, hogyan őrzik meg a középkori művészetet a korszakok összegyűlt eseményeivel együtt. A restaurálás 1954-ben kezdődött és 2020 nyarán fejeződött be, s a mű újra teljes pompájában látható a Magyar Nemzeti Galéria kiállításában.
A szentély 1904-ben megújítása Nagy Virgil műegyetemi tanárhoz kötődik. A régi szürke márványoltárt különböző színű márványból készült felsőrésszel építették át, melynek két oldalán zenélő angyalpár látható. Mintájául a perugiai San Bernardino-templom Agostino di Duccio alkotásai szolgáltak. A főoltáron Casagrande fehér márvány térdeplő angyalai, két oldalán a két kerub, a megújított domborművek pedig a Megváltó hatalmas és jóságos alakját ábrázolják.
A szentély bőséges belső dísze, az üvegablakok, a kereszthajó stílusa és a két oldal üvegből nyíló panorámái mind a középkori hagyományokat idézik. A látogatók a bazilika felépítésének összetett történetét és a késő gótikus művészet magyarországi példáját egy helyen találják meg.
Szépül az egri bazilika szentélye (is)
Oltárkép és a Szent János olajba főzés legendája
Keresztelő Szent János tisztelete és az olajba főzés legendája a középkori hagiográfiában elterjedt motívum, amely a hit erejét és a szenvedésekkel szembeni ellenállást hangsúlyozza. A Magyar Nemzeti Galéria kiállításai lehetővé teszik, hogy a kisszebeni főoltárhoz hasonló ikonográfiát e szerteágazó történetben megismerhessük. A középkori oltárképeket a vallási tanítások és a helyi művészeti hagyományok összevetésében érdemes vizsgálni.
A szentély domináns elemei, a főoltárkép és a predella, a korabeli művészeti és teológiai gondolkodás lenyomatai, amelyek a középkori magyar művészet gazdag örökségének részét képezik. A Kisszebeni főoltár példája azt mutatja, hogy a magyar késő gótika kiválóan ötvözte a helyi mesterek készségét és a korszak európai hatásait.
Egri körkép a középkori művészetről és az oltárkép helye
Az egri Szent János olajba főzését ábrázoló oltárképről konkrét adatok nem állnak rendelkezésre a témában, de feltételezett ikonográfiája és stílusjegyei hasonlóak lehetnek a kisszebeni példához. Eger mint jelentős egyházi és kulturális központ, több középkori templomot és művészeti alkotást számolt, így az ilyen alkotások adományként is szolgálhattak a templomok számára.
Az egri középkori művészet ikonográfiája és restaurátori történeteiben a helyi hagyományok és a nemzetközi hatások összefonódnak, és ez a régi művészet ma is élő, tanulmányokra és kiállításokra érdemes példája marad.