Vas megye nyugati határszélén érkezik hazánkba Ausztriából a Pinka-patak. Felsőcsatár melletti szurdoka könnyű megközelíthetőségével, vadregényes terepével és sok látnivalójával túrázóknak és kisgyermekes kirándulóknak egyaránt ideális célpont: a kalandos környezet kiválóan alkalmas rá, hogy a kicsikkel megszerettessük a természetjárást. A Rába folyó legjelentősebb mellékvize Vas megyében a Pinka-patak, Ausztriából érkezik hazánkba, Felsőcsatár környékén lép be az országba, hossza 55 km. Érintetlen környezetben kanyarog az államhatárt többször átmetszve.
A környéket (és a közeli falvakat) a trianoni szerződés Ausztriának ítélte, ám a lakosság felháborodása (majd a népszavazás eredménye) folytán két évvel később, 1923-ban mégis Magyarország része maradt. Szurdoka a Vas-hegy természetes határa is: osztrák szomszédaink „Pinkadurchbruch”-nak, vagyis Pinka-áttörésnek hívják. A Pinka medre szabályozatlanul kanyarog; vízszintje állandónak mondható, vízminősége kitűnő. Bőséges halállományában főleg pisztránt, keszeget, pontyot, márnát és paducot találunk.
Színes madárvilágát a vízirigó, a nagy kócsag, a jégmadár és a fekete gólya jellemzi, de uhu is fészkel itt. Nagyvadjaink közül a vaddisznók és a szarvasfélék jellemzőek; az apróvadak közül a pézsmapocokkal, a menyéttel, a nyuszttal, a borzzal és a vidrával találkozhatunk. Felsőcsatár felől közelítve a falu végén híd vezet át a Pinka-patakon, majd a parkolótól könnyű (vagy hosszabb) sétát, kirándulást tehetünk. A Z jelzést követve szemből, a túlparton hamarosan feltűnik egy malom épülete. A jelenleg osztrák tulajdonos birtokában lévő kúria a 16. században épült.
Észak felé haladva a girbegurba, de jó minőségű ösvényen megcsodálható a Pinka kanyargó vonala. A környéket bebarangolva a felsőcsatári halomsírokat érjük el, ezek vaskorból fennmaradt temetkezési helyek, a terület évezredes lakottságáról tanúskodnak. A több tucatnyi domb alatt egykor előkelő harcosok és családtagjaik leltek végső nyugalomra. A túra talán legmegrázóbb és egyben legfontosabb megállója a helyi Vasfüggöny Múzeum, Goják Sándor magángyűjteménye közvetlenül a hajdani határsávban mutatja be a hidegháború évtizedeit: a szögesdrót-kerítéseket, az aknazárakat és az őrtornyokat.
Az út a Garadna állomásról indul, a fehér körben stilizált pisztráng jelzést követve halad, amely a Pisztráng tanösvényhez vezet. A Szövetség-forrás hűs vizéből töltsd fel kulacsodat, és indulhatsz is a kalandra. Itt lépsz be a Garadna-patak szűk völgyébe; sokszor hűvös az idő, de számos növény és állat örül neki, és kifejezetten ezért él itt. A patakot elhagyva a kék kereszt jelzésen folytatod utadat a Helyiipar-forráshoz, amely körül tűzrakóhelyek, padok és büfé várják a látogatókat.
Az ország egyetlen turista pantheonjában találod magad: magyar természetjáróknak állítottak itt emléket, akik sokat tettek az ország természetszeretetéért. Már az 1700-as évek közepén épültek ide kohászati üzemek; a ma is látható monumentális építmény 1813-ban épült. A kohóüzemek működtetéséhez víztározót építettek, ez a mai Hámori-tó. A Nyugat-Dunántúl egyik leglátványosabb, mégis sokak számára ismeretlen vidéke a Felsőcsatár és Vaskeresztes között húzódó Pinka-szurdok. Ez a közel 130 méteres szintkülönbséget magában foglaló körtúra nem csupán természetjáró élmény, hanem több rétegben történelmi időutazás is, ahol a vaskori rejtélyek, a középkori szőlőkultúra és a 20. századi vasfüggöny emlékei találkoznak.
Túraleírások és kiindulópontok
Kőszegi-hegység, egyirányú, távolság 8,5 km, szint 208 m, nehézség: Könnyű. A túra leglátványosabb szakasza a Pinka folyó mentén halad. A szurdokvölgy különlegessége, hogy a folyó az évmilliók során mélyen bevágta magát az Alpok keleti nyúlványát alkotó, kemény kristályos palakőzetbe. Ennek köszönhetően a völgy falai meredekek, a folyómeder pedig zúgókkal és sziklás partoldalakkal tarkított, ami igazi alpesi hangulatot kölcsönöz a tájnak.
A Pinka partját elhagyva, az erdő sűrűjében a túra érinti a felsőcsatári halomsírokat. Ezek vaskorból fennmaradt temetkezési helyek, a terület évezredes lakottságáról tanúskodnak. A környék érdekességei közé tartozik a Gaja-szurdok is, amely a Bakony keleti részén Bodajk és Fehérvárcsurgó között húzódik. A völgy bejárásához 2-3 órát számoljunk, könnyű, jól karbantartott útvonal, amit gyerekekkel is bátran bevállalhatunk. Látnivalók: Gaja patak, Ádám és Éva fa, Jóska barlang, Károlyi kilátó, Alba Regia-forrás. A kilátót követően a piros turistaút a völgy alján folytatódik, és hamarosan visszavezet a kiindulóponthoz.
A túra során érdemes felfedezni a Vasutas-pihenőt és az Ádám-fai-üreg irányát is, ahol régészeti lelőhelyek nyomait találjuk. A 80-as évek ásatásai során olyan időszak előtti vezető sírhelyei kerültek elő, melyek ma is a Szent István Király Múzeum kiállításait gazdagítják. A kilenc halom közül kettő maradt sértetlen; ezekből kerültek elő a leletek. A térképen feltüntetett természetes sziklaszirt felől gyönyörködhetünk a Gaja-szurdok panorámájában, bár az utóbbi években a fenyőfák részben eltakarják a kilátást.
A kör végén a kék háromszög jelzést követve a Varjúvárnál hagyjuk el a szurdokot, majd a Gaja-szurdokból kiinduló út visszavezet a kiindulópont felé. A teljes körtúra könnyű, mintegy 10 kilométer hosszú, és a változatos táj, a történelmi emlékek és a természeti szépségek együttes élménye miatt felejthetetlen marad. Kisgyerekes családoknak kimondottan jó terep, ahol a gyerkőcök játszva szívhatják magukba a természetjárás szépségét és a környezet iránti szeretetet, miközben az erdőgazdaság számos módon biztosítja a piknikezés kényelmét.
A környék más szurdokai és látnivalói
Hazánkban több mint 40 völgyet, szurdokot találunk. A Bakonyban a Burok-völgy (Bakonykúti) mintegy 10 km hosszú, átlagos mélysége 60 méter, a völgyperem pedig akár 300 méterre is kinyúlik. A Cuha-völgy Vinye és Fenyőfő között bejárható szurdokot kínál, a túra kb. 12 km, szintkülönbség kb. 250 m. A Gaja-szurdok Bodajk és Fehérvárcsurgó között kb. 3 km, könnyű és családbarát útvonal. A Kő-árok, Kőmosó szurdok és Ördög-árok a Bakony meghatározó érdekességei via ferrata útvonalakkal, és a Gerence-patak köré épült kilátók gazdag látványt kínálnak. Az Úrkúti Őskarszt a Balaton felvidékén izgalmas kalandot ígér, míg a Római-fürdő szurdok és vízesés Bakonynánától indulva a Gaja patak medrében vezet a vízeséshez.
A Dera szurdok a Pilisben könnyedebb, jól járható ösvényekkel várja a látogatókat, és a Rám-szakadék, a Bakony impozáns szurdoka, a Kemencei Csarna-völgy pedig a régi erdei vasút nyomait és a Csarna-patak hangulatát idézi. A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park közelében fekvő szurdokok mind gazdag élményeket kínálnak a természet szerelmeseinek, legyen szó könnyű gyerekbarát sétáról vagy nagyobb, kihívásokkal teli túráról.
- A Pinka-szurdok és Gaja-szurdok kiemelt úticél, amely a természet és a történelem tapasztalati ötvözetét kínálja.
- A Szurdokok sokfélesége: könnyed családi séták és kihívást jelentő kerülő utak egyaránt megtalálhatók.
- A helyi kulturális örökség: halomsírok, kohó- és víztározó emlékek, múzeumi bemutatók és archeológiai lelőhelyek.
Időpont és tanácsok
A Gaja-szurdok bármilyen évszakban lenyűgöző, a téli csendes nyugalom és a nyári árnyas ösvények egyaránt különleges élményt adnak. Túra közben viseljenek megfelelő túrabakancsot, legyen elegendő víz, és figyeljenek az időjárási viszonyokra, hiszen az időjárás gyorsan változhat az erdő mélyén. A szurdokok sokfelé kínálnak kilátóhelyeket, a kilátókhoz vezető ösvények néha meredekebbek lehetnek, de a panoráma mindenért kárpótol.
