A Belém-tornyot, Lisszabon egyik legnagyobb látványosságát Vasco da Gama expedíciója emlékére építették 1521 és 1526 között, a portugál tengerész és felfedező 1498-ban jutott el Indiába, Afrika és a Jóreménység foka megkerülésével.
A Belém-toronyból nagyon szép kilátás nyílik a városra és a Vasco da Gama-hídra is, amelyet 1998-ban, a tengerész és felfedező útjának 500 éves évfordulóján adtak át és jelenleg Európa leghosszabb hídja.
Nem véletlenül, első utam ide vezetett, miután leszállt a gép a portugál fővárosban.
A repülőgép este szállt le Lisszabonban, gyorsan bejelentkeztem a szállodába és még belefért egy vacsora.
A portugálok nemzeti eledele a tőkehal (bacalhau), és egy mondás szerint elkészítésének 365 féle módja van.
Másnap reggel a Belém-torony felé vettem az irányt.
Kötelező látványosság, de nem véletlenül.
A történet ott kezdődik, hogy a portugálok kicsit zokon vették, miszerint Kolumbusz 1492-es útjával, Amerika felfedezésével a spanyolok lépéselőnybe kerültek.
Ezért újult erővel vetették be magukat a spanyolokkal való küzdelembe.
A portugálok más úton, Afrika megkerülésével akartak eljutni Indiába.
És ehhez meg is voltak az alapjaik, Tengerész Henrik herceg - aki I. Navigációs iskolát alapított, csillagvizsgálót építtetett, és az ő hajóépítő mérnökei tervezték az első karavellákat, ezeket a háromárbocos, gyors mozgású, széllel szemben is vitorlázni tudó korabeli mérnöki csodákat.
Ő találta ki, hogyan lehet az iránytűt mindig vízszintesen rögzíteni, hogy pontosan mutassa az irányt és ne zavarja össze a tengerészeket.
(Itt jegyzem meg, manapság a kisfiam is mondja magától, hogy a karavellák széllel szemben is tudtak menni.
Tengerész Henrik halála után is folytatódtak a kutatások, ennek egyik leglátványosabb sikere az volt, amikor Bartolomeu Dias admirális 1487-88-ban elsőként megkerülte Afrika déli csücskét, a Jóreménység fokát.
Megpróbálták elfoglalni azokat, ám a mozgékony, szél ellen is hajózni tudó karavellák egérutat nyertek és sikeresen behajóztak Calicutba, Indiába.
Calicut - amely az Indiai-félsziget délnyugati részén van - nem tévesztendő össze Kalkuttával.
Egyik emlékük ezt az útnak megörökíti a büszke Belém-torony, 1515 és 1521 között építtette I.
1983 óta a világörökség része.
Hát ennek a toronynak a bejáratánál álldogáltam én, kicsit szomorúan, mindenféle magánéleti gondoktól sújtva.
De aztán úgy gondoltam, ezekért Lisszabon és látnivalói kárpótolni fognak.
A torony védelmi célokat is szolgált.
1580-ban közbeszólt a történelem, a portugál Aviz-dinasztia kihalt, és a szomszédos Spanyolország kihasználta a helyzetet.
Elfoglalták Lisszabont, a Belém-tornyot, létrejött a spanyol-portugál perszonálunió.
Portugália független lett, visszakapta a gyarmatait, egy kivétellel.
Igaz, ebből a hosszból a híd maga csupán 0,8 kilométer, azonban ehhez adódnak hozzá a viaduktok.
A híd úgy lett megtervezve, hogy ellenálljon akár 250 kilométer per óra erősségű szélnek is, továbbá úgy, hogy képes legyen fennmaradni ötször erősebb földrengés esetén is, mint amilyen az 1755-ös történelmi lisszaboni földrengés volt.
Lesétáltam a lépcsőkön és elindultam a Szent Jeromos-kolostor, a Hintómúzeum és a portugál főváros többi látványossága felé.
Kezdtem magam egyre jobban érezni.
Nemigen ismerjük, hogy mit csinált Vasco da Gama történelmi útja előtt.
Estevão da Gama és Isabel Sodré középső fiáról azt sem tudjuk, hogy pontosan mikor született.
De abból, hogy 1492-ben már kitüntette magát egy francia kalózok ellen vívott tengeri csetepatéban, arra következtethetünk, hogy Amerika felfedezésének évében már elmúlhatott húszéves.
Fennmaradt arcképe egybevág a kortárs krónikások leírásaival.
Tartalomjegyzék
Tengerek tengelye • Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15-16. D. I. Tengerész Henrik után, II. II. chevron_right
A felkészülés és a tervezés évei: út Indiába II. II. chevron_right
HAJÓZÁSOK AZ ÚJVILÁG FELÉ • Válogatás a 15-16. századi ibér atlanti utazások dokumentumaiból
Antilháról vagy Szent Brandán szigetéről, ami nem bukkan elő • Leonardo Torriani Cremonese (16. chevron_right
A guineai események krónikája • Gomes Eanes de Zurara (1404? chevron_rightII. chevron_right
Vasco da Gama 1497-es útja • Álvaro Velho (15-16. század)
Az odaút. A tapasztalat igazságai • Duarte Pacheco Pereira (kb. Kiadó: Akadémiai KiadóOnline megjelenés éve: 2022ISBN: 978 963 454 770 9
„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” - írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar.
Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp.
A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe.
Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk.
Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét?
Milliószó, miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól?
Miért került Brazília portugál kézre?
milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában?
- Az odaút. A tapasztalat igazságai • Duarte Pacheco Pereira (kb. Kiadó: Akadémiai KiadóOnline megjelenés éve: 2022 ISBN: 978 963 454 770 9
„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” - írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp.
A Vasco da Gama híd (portugálul Ponte Vasco da Gama) a Tejó folyót íveli át Lisszabonban, Portugália fővárosa közelében.
A Vasco da Gama hidat 1995 februárjában kezdték el építeni, Jean Vassord francia mérnök tervei alapján.
Az 1,1 milliárd dolláros projektet négy részre osztották, mindegyiket más-más cég építette, és egy független konzorcium felügyelte.
Rekordidő alatt, alig 36 hónap (18 hónapos előkészítést és 18 hónapos építkezés) alatt elkészült: a hídavató ünnepségen 1998.
Az evés után, 1998. március 29-én adták át a forgalomnak a hidat, egyidőben az 1998-as expóval és Vasco da Gama az Indiába vezető hajóút felfedezésének 500.
Megjegyzendő műszaki érdekesség még talán, hogy mivel a híd földrengéses vidéken fekszik, úgy építették meg, hogy az 1755-ös nagy földrengésnél négyszer nagyobb rengéseket is kibírjon.
A legmélyebb, akár 2,2 m átmérőjű alapcölöpöket 95 m-re verték le az átlagos tengerszint alá!
A híd enyhítette az ugyancsak lisszaboni Április 25. (25 de Abril) híd zsúfoltságát.
A hídon hat közúti sáv vezet át, 120 km/h sebességkorlátozással, ugyanúgy, mint az autópályákon.
A híd fizetős: az északi irányú forgalom (Lisszabon felé) díjköteles, míg dél felé ingyenes.
