Az automatizáció abszolút nem a jövő, sőt lassan már a múlt - hangzott el a Robotépítők Magyarországi Egyesülete májusi meetupján, ahol az alulról szerveződő közösség célja a magyar robotépítők összetartása és fejlesztése, nem pedig kizárólag ipari projektek végrehajtása. A havonta tartó eseményeken bárki kipróbálhatja a házilag barkácsolt robotokat, de a 3D nyomtatóval és CNC megművelt felszerelésekkel ellátott műhelybe már csak az egyesületi tagok léphetnek be.
Az itt készült robotokat versenyekre és rendezvényekre készítik elő, például a Magyarok a Marson című eseményre. A közösségben gyakran emlegetett példák közé tartozik a MacroBot, amely 12 különböző parancsot és akár 50 akciót is végrehajthat távirányítóval vagy telefonos alkalmazással. A készülék sajátossága, hogy a távolságérzékelés révén elővigyáz a közeli akadályokkal szemben: hátrál és elfordul, ha szükséges. A MacroBot négy x AA elemről és két AAA elemmel működő távirányítóról működik, az elemeket pedig a csomagolás nem tartalmazza. A programozás egyszerű és szórakoztató, három különböző hangot lehet felvenni, amelyeket robot hangon ad elő. A robot képes tárgyak megfogására és odavinni azokat a felhasználóhoz.
Az online értékesítés és vásárlás hangulatát is megidézi a szöveg: „Online játékboltunkban az interneten keresztül várjuk rendelésed. Fizethetsz a megrendelés végén bankkártyával, a megrendelés után indított banki előreutalással, illetve a csomag átvételekor a futárnak készpénzzel.” Emellett részletezik a rendelési menetrendet, a kosár ellenőrzését és a kedvezménykuponok használatát. A hazai piac mellett a robotika iránt érdeklődőket tájékoztató részben megjelennek olyan termékek, mint a 40 cm-es fekete-zöld interaktív játékrobot, amelynek működését fényeffektek és hangok színesítik, és amely 3 éves kor felett ajánlott. A készletinformációk szerint a termékek rövid időn belül szállíthatók.
A kelet-közép-európai kutatási környezetben jelentős előrelépések történnek az evolúció és a nyelv kialakulásának megértésében, amit robotokkal és kooperatív dögevés modelleznek. A témában az ex-MTA Ökológiai Kutatóközpontban Szilágyi András vezette kutatócsoport dolgozik, célja a kooperáció és nyelv együttes fejlődésének megértése. Az evolúciós robotika nemcsak a biológia elméleti foglalatait igazolja: a mesterséges intelligencia és a robotika összekapcsolódása lehetővé teszi a fizikai világban végzett kísérleteket, amelyek a nyelv és a kooperáció kialakulását modellezik. A kutatók úgy vélik, hogy az intelligens rendszerek fejlődése során a kommunikáció elterjedése és a kooperáció erősítése hosszú távon a hatékonyság növekedését eredményezi.
Az evolúció alapelvei és az emberi anatómia is felidéződnek a beszélgetésekben: az emberi genom kőkorszaki maradványai, a magas energiaigényű agy és a zsírok-szénhidrátok együttes vonzereje továbbra is meghatározza viselkedésünket. A táplálkozási váltások és a kooperáció fejlődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ember ma a világ egyik legösszetettebb élőlényévé váljon. Ezt a komplex rendszert pedig részben a biológiai és kulturális mintákból vett mintavételezések és a technológia integrált megközelítése tesz érthetővé. A nyelv és a kooperáció együtt fejlődése az evolúció egyik legizgalmasabb kérdése marad, és a robotika egyre közelebb visz e folyamat megértéséhez.
A mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán megfogalmazódik, hogy a gépek bizonyos problémákat emberi megértés nélkül is megoldhatnak, de a laikusok számára is megfogható a bennük rejlő potenciál. A mesterséges intelligencia zenei és művészeti megoldásokban is megjelenik: a Bach-bot például a barokk összhangzattant tanulja, és zenét hoz létre. Abban a jövőben pedig elképzelhető egy olyan program, amely Thomas Mann stílusában ír minden este új regényt. Az ilyen előrejelzések azonban vegyes érzelmeket váltanak ki: lehet, hogy egy napon a mesterséges intelligencia olyan problémákat old meg, amelyekre ma még emberi kreativitás szükséges. Az emberek intellektuális primátusa mellett is a gépek tanulási folyamatai és a fekete doboz jelleg miatt sok vita fér bele a kutatásokba.
Az Intel Loihi neuromorf processzora kiemelkedő példája annak, hogyan működhetnek a neurális hálózatok az alapoktól vezérelve: a mesterséges idegsejtekhez hasonló egységek közvetlenül a szilíciumon. A projekt részeként több száz kísérleti chipet osztottak ki a legígéretesebb kutatóhelyek között, köztük intézetünket is. A gépek növényszerű tanulási képességei és a mélytanulás olyan módszerek, amelyek a biológiát inspirálva fejlődtek ki. A Deep Blue után a Google DeepMind AlphaZero algoritmusa szintetizálta a szabályokat, és önállóan kezdett játszani, olykor kegyetlen vagy kreatív stratégiákkal. Ez a fejlődés jelzi, hogy a mesterséges intelligencia hogyan találhat új megoldásokat komplex problémákra, még akkor is, ha ezek a megoldások sokszor „fekete dobozok”.
A robotika fejlődésének egy másik érdekessége a biológia és a mérnöki tudomány közötti szinergia: például a rájarobot kifejlesztése Harvardon olyan szintű organikus-komponenseket is felvet, amelyek a jövőben génsebészeti adatok és biológiai integráció felé mutathatnak. A rangos kutatások olyan elemi újításokat hoznak, mint a biológiai életformára emlékeztető robottestek és az intelligens robotok összekapcsolása. A korlátozottan átlátható működésű rendszerek fejlesztése ugyanakkor felveti a felelősség kérdését és a bioetikai megfontolásokat is.
A hét alapvető humanoid robot, valamint a piaci előrejelzések alapján a globális humanoid robotok piaca várhatóan jelentősen növekedni fog: a 2021-es 1,5 milliárd dollárról 2026-ra 5,6 milliárd dollárra. A példák között szerepel az Ai-Da, a világ első ultrarealisztikus művészrobotja; a Sophiája, a Hanson Robotics humanoid ikonikus arca; az Ameca, a legmodernebb humanoid robot; a Surena IV Teheránból; az Erica és Nadine japán és kínai-kel találkozó humanoidok; a Pepper pedig a társalgási robotok zászlóshajója. Ezek a példák jól szemléltetik, hogyan ötvözi a robotika a mesterséges intelligenciát és a társadalmi interakciót.
A záró gondolatok a technológiai fejlődés komplexitásáról szólnak: van-e jövő a humanoid robotok és a biológia kölcsönhatásában? A genetikai és biológiai inspirációs forrásokból építkező robotika olyan területeket érint, amelyek felülírják a hagyományos határokat. A kutatók abban bíznak, hogy a folyamatok felébresztik az emberekben az önreflexiót és a felelősséget a technológiai fejlődésben, miközben a kooperatív rendszerek egyre hatékonyabban működnek a valós környezetekben. A jövő azonban attól függ, hogy miként tudjuk integrálni a tudományos és etikai kereteket a mindennapi robotikai alkalmazásokba.
Infografika: Evolúciós út a kooperáció és a nyelv fejlődéséig
Az alábbi blokk táblázatos formában összegzi a személyes és technológiai irányelveket a cikk témájához kapcsolódóan:
| Rész | Jellemzők | Példák |
|---|---|---|
| Hálózat és közösség | Alulról szerveződő közösség, nyílt meetupok | Robotépítők Magyarországi Egyesülete |
| Oktatás és barkácsolás | DIY robotok, 3D nyomtatás, CNC | MacroBot, házi robotok |
| Piaci trendek | Humanoid robotok piaci méretei | Ai-Da, Sophiа, Ameca, Pepper |
| Biológia és MI kapcsolata | Neuromorf processzorok, biológia inspirálta komponensek | Intel Loihi, DeepMind AlphaZero |
Az összefüggések természetesen sokrétűek: a kooperáció és a nyelv evolúciója együtt alakította ki azt a komplex embert, akivé váltunk, és ezt a komplexitást igyekeznek modellezni a robotikai kísérletekben is. A jövő kérdése, hogy a gépek hogyan integrálódnak emberi tevékenységünkbe, és hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben válik nélkülözhetetlenné mindennapi döntéseinkben.