Ifjabb Rózsa Péter vagyok. 2009-ben végeztem a Budapesti Kertészeti Egyetemen kertészmérnökként, zöldségtermesztés szakirányon. Apai ágon a családom generációk óta zöldségtermesztéssel foglalkozik, így adott volt, hogy tovább vigyem a családi hagyományt. Tanulmányaim befejezése után 2010-ben kezdtem a családi gazdaságunkban dolgozni, melyet Virágoskút Kertészeti Kft-ként ismerhetnek. Időközben megnősültem, feleségemmel Csillával 2021-ben saját Kft-t alapítottunk Rózsa Biokert néven. A bio zöldségtermesztést így a családi gazdasággal szorosan együttműködve de önállóan folytatjuk. Az ökológiai szemlélet a mindennapjaink része. Nem “megélhetési” biogazdák vagyunk, akik csak a nagyobb bevétel reményében választják ezt a gazdálkodási formát, hanem ebben a szemléletben éljük az életünket és így neveljük öt gyermekünket is. Gazdaságunk Balmazújváros mellett található. 3,5 ha-on folytatunk bio zöldségtermesztést, melyből 5000m2 fűtetlen üvegház illetve 3000m2 fűtetlen fóliasátor. Kínálatunk ebből adódóan szezonális, de a friss és betárolt biozöldségekkel, egész évben biztosítani tudjuk a főzéshez, táplálkozáshoz szükséges alapanyagokat vásárlóink számára. Nyáron megtalálható a kínálatunkban szinte minden olyan zöldségféle, amelyre egy családnak szüksége lehet, télen viszont csak az alapvető zöldségfélék illetve néhány hidegtűrő faj érhető el a termékpalettából. A ZÖLD NAPTÁR KELLÉKEI: a zöldségek döntő többsége a Budapesti MOM Művelődési Központ udvarán működő biopiacon talál gazdára, ahol édesanyámmal és a két nagyobbik fiunkkal együtt személyesen várjuk a vásárlóinkat minden szombat délelőtt. A gazdaságunk ellenőrzött biogazdaság, melyet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Közzétéve: 2015.12.04. 2015.12.05. Debrecen - Már egy esztendeje, hogy megnyitott a régi városháza alatt ez az üzlet, ami lényegesen több, mint egy bolt, ahol sok mindent lehet kapni. Ha mesehős lenne, azt írhatnánk róla, hírét és nevét hetedhét határon túl is ismerik. Ám Rózsa Péter, a balmazújvárosi biogazda nem mesehős, hanem nagyon is valóságos személyiség, akivel kapcsolatban természetesen és nyilvánvalóan képben lehetnek azok, akiket vonz a puszta világa, akik fontosnak tartják a hagyományt, a paraszti kultúra és gazdálkodás értékeinek megőrzését. A balmazújvárosi gazdával főzőversenyeken, pásztortalálkozókon vagy akár Hortobágyi birtokán is lehet találkozni. Olykor még az egyetemek világában is, hiszen időről időre leendő kertészmérnököknek tart előadást egyedi kertészeti módszereiről. Rózsa Péter több mint 35 éve gazdálkodik, és 15-16 éve pedig úgy döntött, hogy a biogazdálkodás mellett kötelezi el magát. Az elmúlt esztendőben sok minden történt Rózsa Péter életében, amire a debreceniek is felkaphatták a fejüket. Nyáron, augusztus végén pásztorszentélyt avattak vókonyai birtokán. Ahogy a Dehir.hu is írta: a magyar népművészet és hagyomány dicsőségét hirdeti ez az új kápolna. Majdnem egy esztendeje pedig, 2014 december elején Rózsa Péter elhozta a Hortobágy ízeit a cívisvárosba. Nem akárhol nyílt üzlete: a Piac utcán, a régi városháza alatt. Nem túl nagy, de annál szebb ez az üzlet. A belépő azzal szembesül, hogy itt minden (vagy szinte majdnem minden) van. Bio húskészítmények: köleskásás hurka és kolbász, mi cs, disznótoros, igazi békebeli virsli, szárazkolbász, mangalica szalonna, debreceni páros, tepertő. Vannak vákumcsomagolt és szintén bio friss tőkehúsaik is: szürkemarha, bivaly, magyar tarka, racka bárány, mangalica, malac, s megannyi halféleség, ha valaki arra vágyik. Bio tejtermékeik szintén finomak és különlegesek: tejek, joghurtok, sajtok, körözöttek, krémtúrók sorából válogathat a betérő. De aki friss bio zöldségekre, gyümölcsökre és élelmiszerekre vágyik, az is telerakodhatja a kosarát. - Sokan megkedvelték az elmúlt esztendőben az üzletet, ezeket a termékeket és ízeket. Kialakult egy törzsközönség, akik rendszeresen visszajárnak. Az adventi időszakban, a karácsonyi vásár ideje alatt hosszabbított nyitva tartással várják a betérőket (hétfőtől szombatig 9-től 20-ig, vasárnap 10-től 20 óráig), akik azt tapasztalhatják, hogy itt nem csak vásárolni lehet, hanem akár enni is egy jót. Az üzlet egyébként zárás után olykor egyfajta értelmiségi találkozóhelyként is működik. A klub szó nemigen illik ezekre az alkalmakra, ahol művészemberek, néprajzosok, a hagyomány világa iránt elkötelezett, igen különböző személyiségek gyűlnek össze, s megvitatják az élet dolgait egy-egy pohár bor, vagy pálinka mellett. Olyan ismert alkotók fordulnak meg itt, mint a festő Makoldi Sándor, a festő és zenész Pikó Sándor, a szobrász Győry László - de időnként idelátogat szomolyai birtokáról a kiváló borász, Kaló Imre is. A legendás tradicionális-organikus terveiről ismert Makovecz Imre tervezte azt a csárdát, ami Rózsa Péter birtokán fogadja a betérőket Balmazújváros határában. A Virágoskút Kertészet 80 hektáros saját területén és 600 hektár bérleményén a kaszálók mellett egy biokertészet is megfér. Ám fóliasátrak, az üvegház és az impozáns csárda mellett van itt sajtüzem, vágóhíd, érlelő, füstölő, de még pálinkafőző is. Míg Rózsa Péter csárdája a csempekályhával, a korsókkal, a subákkal, a nemezekkel a Hortobágy szellemiségét őrzi, a birtok -a biogazdálkodás nyomán - zöldségtermesztéssel, állattenyésztéssel és élelmiszer-előállítással foglalkozik. Van itt a Hortobágyhoz szervesen tartozó rackanyáj, 900 mangalica, szürke marhák, magyar tarkák, 200 vízi bivaly, 90 ló, 170 szamár, pávák és persze népes baromfiállomány is. A birtok egyediségét jellemző további számok: 150 féle alma-, és 50 féle körtefa, 1200 rózsatő, és megszámlálhatatlan paprika, paradicsom, padlizsán. 2020. 08. 05. Virágoskúti bivalyjoghurtot kanalazok, érlelt tehénsajtot, szelet mangalicaszalonnát ízlelgetek. Karika füstölt kolbászt, papírvékony sonkát, paradicsomot, erős paprikát, lilahagymát harapok mellé. Kavargó ízek a számban. Minden, amit elém tesznek Rózsa Péter biogazdaságából való. Itt termett, itt dolgozták fel, itt kínálnak vele. A kedvencem a bivalygomolya, kérek abból is egy falást. 2019. 10. 15. Belekötöttem a cifraszűr ujjába az utolsó részletet, és felnyergeltem - kezdte a történetet Rózsa Péter, a gazda, Rezeda Kázmér pedig hátradőlt, odaadta magát egészen az elkövetkező történetnek, ahogy odaadta magát egészen az előző történeteknek is, meg ennek az embernek, ennek a gazdának, ennek a magyarnak, ennek a csárdának, ennek a világnak, mert szívével egészen pontosan felfogta, hogy a világnak éppen ilyennek kellene lennie, és akkor nemcsak a „klímavédők” jó szándékú, de beteg hisztériája válna teljesen feleslegessé, hanem az összes küldetéses, világmegváltó hülye is. „Ha a világ meg lesz váltva, akkor az ilyen gazdák, az ilyen emberek fogják megváltani. 2019. 01. 07. 2018. 01. 04. Az év biogazdasága a Virágoskút Kft. - Rózsa Péter és családja -, mert ők együtt egy egész. Backstage - Tündérkertek V. 2016. 09. 24. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott az országos Tündérkert kezdeményezéshez, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését. 2016. 02. 06. Egy jellemző párbeszéd tanúja voltam az asztalánál. Új ember jelentkezett a gazdaságba, irodai munkára. Fiatal nő. Rósa Péter faggatja. Gondolom, kíváncsiságból mindenféle munkát felsorol. Hát fejni akar-e? Azt nem tudnám csinálni! Rossz a hozzáállása, kislány! Azt kellett volna mondani, nem ismerem ezt a tudományt, de biztosan meg tudnám csinálni! 2020. 05. 25. Az ország legnagyobb biogazdasága minden bizonnyal a virágoskúti, amit Rózsa Péter hozott létre a semmiből. Az igaz, sok kritikát is kap a biogazda, aki a rideg pásztorkodáshoz hasonlítja a bio állattenyésztést. Még a '90-es években kezdődött a Virágoskút Kft. története - nincs pontos dátum, hisz’ mindennek előbb fejben kell eldőlni, így születhet meg az elhatározás. Rózsa Péter életében bizonyosan az volt a legfontosabb, amit a szüleitől meg a nagyszüleitől - köztük talán leginkább Vasködmön nagyanyjától - kapott. A mesékből is azt tanulta, a kártevők és a gyomok is Isten édesgyermekei, s a teljességhez hozzátartozik, hogy együtt tudjunk élni velük. A pallagi érettségi után édesapjától kertészként egy kapát kapott, aki ezzel és néhány jó tanáccsal indította el. Rózsa Péter ma, 55 évesen is úgy gondolja, nem lehet a világot „igazgatni” íróasztal mögül, az ember egy az élőlények közül, s ha valaki velük foglalkozik, annak ott kell lenni köztük. Dolgozott téeszben, aztán „maszek” lett. Volt erdei munkás, termelt dinnyét, káposztát - szép eredménnyel. Megnősült, elvált, újraházasodott, a '90-es évek elején végre földet tudott vásárolni. Feleségével, Rózsikával 1996-ban a virágoskúti tanyára költöztek. Tizennyolc éve, hogy Rózsa Péter hivatalosan is biogazda, s azóta sok minden történt itt és a gazdasághoz tartozó Vókonyapusztán. Virágoskútnak ma már több mint ötszázféle terméke van: friss zöldségek, gyümölcsök, zöldségkonzervek, tejtermékek, húskészítmények, lekvárok. A zöldségekből többek közt lecsó, zakuszka, padlizsánkrém, sütőtökpüré készül és ételízesítők, termelnek édes hagymát, mag nélküli dinnyét, kápiapaprikát. A gyümölcsös valóságos fajtagyűjtemény, 150 régi almafajtával, 50 körtével. Két-három fa egy-egy fajtából, de terem náluk szeder, málna, cseresznye, kajszibarack, ribizli és más gyümölcsök is - minden, ami jól érzi magát e tájon. Vókonyán, a Hortobágy folyó mentén legelnek állataik: őshonos magyar fajták. Kétszáz bivaly, 60 szürke marha, 50 magyar tarka, 500 rackajuh, 70 ló, 140 szamár. Nincs, ami jobban megtisztítaná a legelőt a gaztól, bozóttól - volt itt is elég, mielőtt használatba vették -, mint a szamarak, a tejükben ráadásul hatvanszor annyi a vitamin, mint a tehénében. S bár a bivaly sem versenyezhet mennyiségben a Holsteinfríz tehénnel, tejének zsírtartalma sokkal magasabb, s a belőle készült gomolya igen népszerű. Van még vagy ötszáz mangalicájuk - amikor kell, beengedik őket a fóliasátrakba, kitúrják a talajlakó kártevőket -, s baromfi is szép számmal: kopasznyakú tyúkok, fodros tollú ludak, gyöngytyúkok, pulykák. A kutyáik is magyar fajták: komondor, kuvasz, puli. Mindent maguk dolgoznak fel, van saját vágóhídjuk, hús- és tejüzemük. Virsli, hurka, debreceni páros készül, friss húsokat is árulnak - meg halakat a halastóból -, sajtok, túró, joghurt, körözött kerül a biopiacra. Termékeik választékát tekintve ma már ők a legnagyobb hazai biogazdálkodók. Az egész család - a feleség, a fiúk, a meny - részt vesz a vállalkozásban, ifjabb Rózsa Péter a kertészetet, András a feldolgozást viszi tovább. Lassan már az unokák is segítenek. Virágoskúton nincs vegyszer, még a biogazdaságban engedélyezett szereket sem használják. Ehelyett a kártevőket pusztító élőlényeket szaporítják, a katicát, fürkészdarazsat és másokat. Amerre járunk, a fákon madárodúkat látunk, nincs az a permetlé, amely a cinkénél jobban pusztítja a hernyót. Megépült a Makovecz Imre és tanítványa, Dósa Papp Tamás tervezte Rózsakert Biocsárda, Vókonyapusztán a Pásztorszentély, amelyet Makoldi Sándor álmodott meg, óvoda nyílt Virágoskúton, iskola is lesz. És megtanulják: nem szégyen, ha az embernek a munkában fekete lesz a körme alja…
Kertmagyarország felé? Rózsa Péterék erre tartanak. Az ökológiai gazdálkodás egy természetközpontú gazdálkodási mód, a természetes egyensúly fenntartása kiemelt célja. Eltérő mentalitást, technológiát igényel, mint a hagyományos gazdálkodási formák. A Virágoskúti Biogazdaság kiváló példája a hatékonyan működő ökogazdaságoknak, az alábbi videóban ifj. Rózsa Péter ismerteti a gazdaságukban működő ökológiai rendszert. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 25 éve végzi Magyarországon az ökológiai gazdálkodók ellenőrzését és tanúsítását, mely egyben az egyetlen magyar kézben lévő tanúsító szervezet Hazánkban. Az ország legnagyobb biogazdasága minden bizonnyal a virágoskúti, amit Rózsa Péter hozott létre a semmiből. Az igaz, sok kritikát is kap a biogazda, aki a rideg pásztorkodáshoz hasonlítja a bio állattenyésztést. Napkeltétől napnyugtáig hol a virágoskúti földeken intézkedik, hol az úttalan Vókonyapusztán rendezkezik a szabadjára eresztett szürkemarhák és mangalicák körül, vagy éppen a halastavat kotorja. Amikor este lezöttyen a maga kis földi paradicsomában a háza előtt a padra, még jót húz a fonott demizsonba töltött kútvízből - ha elutaznak is, ebből visznek magukkal, ásványvizet boltban a világért sem vennének. Egyebet sem sokat, mert a gazdaságban öt hektáron minden megterem: a hatalmas fóliasátrakban még lóval is meg lehet fordulni. Amerre a szem ellát, csicsóka-, paradicsom-, paprika-, tök-, dinnye- és padlizsánpalánták zöldellnek - felsorolni is képtelenség. Az ágyások mindenütt kigazolva, megkapálva, a gyümölcsfák körül tyúkok takarítanak. Az emberek még alkonyatkor is szüretelik a szamócát, mossák az újkrumplit, csokorba kötik a zsenge répát, másnap hajnalban indulnak a biopiacokra. A legelőről épp behajtanak egy csodatehetnet - ha igaz a mondás, hogy gazda szeme hizlalja a jószágot, hát ez itt, Virágoskúton százszor igaz. Rózsa Péter szeme ide-oda villan, miközben azt rajzolja, hogy s mint vessék el másnap a tengerit, közben felügyeli, leszedték-e már mind a szamócát, ne maradjon a töveken semmi a hét végére, mellesleg pedig egy rekesz zöldséget pakol össze az állatokat vigyázó embereinek. Tavasszal egy tucatnyi ember sürög-forog a gazdaságban, szezonban negyvenen-ötvenen is dolgoznak, hiszen nyolcvannyolc készterméket is árusítanak - zöldségkrémeket, befőtteket, ivóleveket -, csupa friss ízű terméket, mind természetes összetevőből. A Rózsa Péter által felvirágoztatott Virágoskút ("azelőtt itt nem volt semmi") sereсncseje, hogy gyakorlatilag már nincs rajta a térképen, távol esik a megművelt földektől, kertektől - nincs, ahonnan a kártevők átjárhatnának. S ha valami mégis megtámadja a növényeket, hasznos baktériumokat, katicabogarakat,Fürkészdarazsakat vetnek be. "Már nem vagyok olyan bolond, hogy tízezerszámra vásároljam őket hibernálva Hollandiából. Szépen áttelelnek a padláson" - mondja mosolyogva a gazda. Egy ribizlilevelet mutat, amelyen fürkészdarazsak dolgoznak, és a tetvekbe fészkelik petéiket. "A kártevőket kell szaporítani - állítja Rózsa Péter -, mert ha sok a kártevő, sok lesz a hasznos rovar is." A saláta fodrai között nincsenek világoszöld pöttyök. "Ha elkezdjük irtani a tetveket, védekezni kezdenek, s még ellenállóbbakká válnak. Magam is de sokat permeteztem a rózsafát csalánlével meg egyéb bioszerekkel, hiába! De ha a levéltetű elszaporodik egy helyen és túl sok lesz belőle, hát szárnyat növeszt és elrepül. Új helyet keres. Kilopják a parasztok zsebéből a pénzt, mert nem gondolkodnak. Jártak itt tudósok az Akadémiáról, és rég kipusztultnak hitt rovarokat is találtak. Sok a panasz, hogy világszerte pusztulnak a méhek, Virágoskúton viszont jól megélnek. Évente ötször fél napot foglalkozom a méhekkel: tavasszal kitakarítom a kaptárt, június-júliusban pergetünk. Kinek munka, kinek ünnep ez. Nekünk ünnep, amire barátokat is hívunk. Aztán őszi betereljük a méheket - hol egy mázsa mézet adnak, hol kettőt. Rózsa Péter a hozzáállását szigorú édesapjától vette át, aki még hetvenöt évesen is maga ássa föl és ülteti be falusi kiskertjét, megreszeli a tyúkoknak a céklát, miközben a szomszédok már rég a Tescóban vásárolnak mind. "A nagyanyám 98 évesen még kilószámra megtöri a diót. Na, ilyen különbségek vannak emberek és emberek között... meg boldogságok és boldogságok között. Tegnap egy kisbárány született, ma egy szamárcsikó - nekem ez a boldogságom. Sokan irigylik tőlem ezt a... sok munkát. Hálás vagyok a sorsnak, hogy megadta mindez. Hiszen melyik ősömnek volt ekkora gazdasága?! És mindezt már egy fillér tartozás nélkül - kétszázmillió forintnyi hitelt dolgoztunk le. Eddig piacokra jártunk, boltokba szállítottunk, de már tervezi a csárdát az öreg Makovecz. Hogy ide jöjjenek a pestiek, és itt egyék, amit mindebből főzök nekik. Nem lesz ám húszféle étel, csak egy vagy kettő. Amit aznap főzni van kedvem... és persze lesz zene mellé. Meg tánc. De tovább már nem növekszünk. A kérdés most az, hogyan adom át mindezt a gyermekeknek. Felnőtt fiai már átvették a ritmust: a legidősebbnek nemcsak a neve egyezik az apjáéval, hanem éppoly viseli a szalmakalapot is. Szeme is úgy villan, és éppoly gyorsan dolgozik. "Kell is, hogy ellessen mindent, hiszen ő viszi tovább a gazdaságot." Csakhogy míg édesapja az induláskor egy rossz kapát kapott atyai hozzájárulásként, vasszigorú apjától, meg a tudást és az erőt ahhoz, hogy a maga erejéből legyen valaki, ifjabb Rózsa Péter a kertészmérnöki diploma mellé egy cifra-szűrt kapott.
Tabló a tanulságokról, adatokkal és elkötelezettséggel összegezve: a Virágoskút Biogazdaság zászlóshajója a magyar ökogazdaságoknak. A gazdaság kilencvenes évek óta épülő története arra mutat, hogy a hagyományok tisztelete, a környezeti felelősségvállalás és a helyi közösségek bevonása összhangban lehetnek a modern biogazdaság gazdasági eredményeivel. A biogazdaság fő értékei között a vegyszermentesség, az élő szervezetek kiegyensúlyozott együttélése, a biodiverzitás védelme és a helyi piacok támogatása szerepelnek. A csárda és a biocsárda jelképezi a hagyományos építészeti értékek és a korszerű bioélelmiszer-előállítás együttesét. Agyagos talajban, dombos tájon megteremtett ökológiai rendszer a gazdaság mindennapjaiban nyer alapot: az ország legnagyobb biogazdasága, amely a család összefogásával és szakképzett munkával működik, és amely folyamatosan tanul, megújul és megosztja a nézők felé a biogazdálkodás valóságát. A befektetett munka eredményei között szerepel a saját feldolgozóüzem, a vágóhíd, a sajtüzem, a tej- és húsüzem, a gazdaság megannyi ágazata, amely lehetővé teszi, hogy a termékek egész évben elérhetőek legyenek a vásárlók számára. A Virágoskút példája jól illusztrálja, hogyan lehet egy családi paraszti hagyományt modern, fenntartható gazdasággá formálni, amely a környezetet tiszteletben tartva szolgálja a közösséget és a fogyasztókat egyaránt.
Főbb ismérvek és tevékenységek a Virágoskút Biogazdaságnál
- 3,5 ha bio zöldségtermesztés, 5000 m2 fűtetlen üvegház és 3000 m2 fűtetlen fóliasátor
- Termékpaletta: friss zöldségek, konzervált zöldségek, tejtermékek, húskészítmények, lekvárok
- Saját feldolgozás: vágóhíd, sajtüzem, érlelő, füstölő, pálinkafőző
- Állattenyésztés: rackajuh, mangalica, szürke marha, bivaly, ló, szamár, baromfi
- Termékek piacra jutása: biopiac a MOM központ Udvarán, szombati vásárlás családi részvétellel
- Környezeti szemlélet: kártevőgazdálkodás, élőlények pótlása, katicák és fürkészdarazsok alkalmazása
A család és a közösség kapcsolata
A három generációra visszatekintő családi hagyomány élő része a gazdaságnak: a feleség, a fiúk, a meny végzik a tevékenységeket. Ifjabb Rózsa Péter kertészmérnöki tudásával és a cifra-szűrt kapával járul hozzá az újdonságokhoz és a folyamatos fejlesztésekhez. A gazdaság szoros kapcsolatban áll a városi piacokkal és a helyi közösségekkel, miközben a biogazdaság elkötelezetten szolgálja a fenntarthatóságot és a hagyományokat. A népzene, a művészet és a népi kultúra is közvetlenül jelen van a csárdában és a csárdához kapcsolódó rendezvényeken, ami erősíti a közösségi kötődést és a termékek iránti érdeklődést.
Ökológiai megközelítés a mindennapokban
A gazdaságban nem használnak vegyszereket; a kártevőket élőlényekkel és biológiai módszerekkel kezelik. A katicák, fürkészdarazsok és egyéb hasznos rovarok telepítése segíti a növényvédelmet. A méhek védelme különösen fontos, így évente többször gondoskodnak a kaptárakról és a méztermelésről. A természeti egyensúly fenntartása kiemelt cél, és a gazdaság ezt a szemléletet közvetíti a dolgozók és a látogatók felé.